- A hiphopos berkekben világszerte ismert palesztin rap-csoport, a DAM híres számának címe „Born here", vagyis „Itt születtem." Te szintén a Közel-Keleten, Szíriában születtél. Számodra ez mit jelent? 

- Ugyanazt, mint minden arab számára: az arab nemzet tagja vagyok. Mindegy, hogy valaki libanoni vagy szíriai arab, marokkói vagy akár palesztin: mindannyian az arab néphez tartozunk.

- Édesapád magyar, és itt élsz.

- Magyarnak is ugyanúgy érzem magam, mindkét származásomra büszke vagyok. Ezt a szerencsét nem is tudom, hogy köszönjem meg az Istennek.

- A két identitást össze tudod egyeztetni?

- Abszolút. De van, hogy itt Szíria hiányzik, ott pedig Magyarország.

- Magyarországról mi elsősorban?

- Az itteni barátok és Sopron. Kint mindig büszkén mutatom a helyieknek, milyen szép helyen lakom.

- És Szíriából mi hiányzik?

- Édesanyám, vagyis a családom másik fele, akik szíriaiak. Ott születtem, 2003-ig ott éltem. Valamint a helyi ételek és az ottani életképek.

- Például?

- Például a közös teázás a családdal esténként. Hiányzik, csakúgy, mint a nyelv: anyanyelvem révén elválaszthatatlanul az arab nemzet tagja vagyok. Ez a nemzet pedig azonos egy üzenettel.

- Ez az üzenet pedig...

- ...az, hogy emberek, arabok vagyunk, fogjunk össze, tegyünk valamit az ellen, hogy ez a fal épül körénk, valaki nyissa ki a csapot, kapjunk vizet. Az összefogást, amiről ez az üzenet szól, először a palesztin helyzetben kell érvényre juttatni. Az arab nyelv és ezáltal a rap az arab embernek olyan, mint egy hadseregnek a fegyver. Vagyis az új arab fegyver az arab rap. 

- Vagyis szerinted az arab nemzeti öntudat része a palesztinokkal való szolidaritás. Mennyire lehet hatékony fegyver ez az ellenálló rap a palesztin érdekképviseletben?

- Mondok egy példát. Sokan nem tudják, hogy a legutóbbi gázai konfliktus során az  ENSZ által nem engedélyezett fegyvereket, például foszforbombákat is bevetettek. Ugyanakkor az ENSZ nem tesz semmit ennek megakadályozására. Egy arab mc ezeket a dolgokat meg tudja írni, így válik lehetségessé, hogy kiadjuk magunkból, ami nyomaszt. Mert a média sokszor hallgat. A rap lehetővé teszi, hogy az üzenet eljusson a világ közvéleményéhez. Ezért tartom szerencsésnek, hogy például a DAM palesztin rapcsapat angolul és héberül is énekel.

- Vagyis a rap egy médium, vagy ahogy Chuck D, a Public Enemy frontembere mondta, a „gettó CNN-je".  Új fegyver az elnyomottak kezében?

- Így van. A DAM rapcsapat egyik száma, a Meen erhabe? (Ki a terrorista?) refrénje így szól: „Ki a terrorista? Én? Hogy lennék? Én a saját hazámban élek." A média sok helyen nem beszél arról, hogy embereket kiűztek a szülőföldjükről, hontalanok lettek.

- Gondolod, hogy a velünk egyidős, ott született izraeli fiataloknak már nem ugyanúgy a hazájukról van szó?

- Nem tudom, egy izraeli fiatal hogyan érez. De azt tudom, hogy vannak izraeli fiatalok, akik ellenzik azt a magatartást, amit Izrael állam a palesztinokkal szemben folytat.

- És őket szólítja meg a DAM héberül, ahogy mondtad.

- Igen! Bízzunk benne, hogy sikeresen.

- Lesz valaha béke az Olajfák hegye alatt?

- Ebben csak reménykedhetünk. Tamer Nafar, a DAM frontembere azt mondja: „A rap számunkra kis gyertyafény, reménysugár egy hatalmas, sötét barlangban." Reméljük, hogy ezt a kis lángot észreveszi a világ.

- Mi a cél? Az, hogy a lángot megpillantsa a világ, vagy hogy belobbanjon az egész barlang?

- Hogy megpillantsa az egész világ. Észrevegyék, hogy mi történik. A béke, az utána következik.

- A palesztin ellenállás köztudottan iszlám színezet is ölt. Te mennyire vagy arab, és mennyire muszlim?

- Muszlim is vagyok, születésem óta, úgy nevelkedtem. De elsősorban arab vagyok. Szíriában mindenki arab, vallástól függetlenül. Minden vallás egyenlő, a muszlim, a keresztény vagy a zsidó vallás, hiszen mind az Istené. 

- Vagyis nincs szó arab antiszemitizmusról?

- Nekünk, araboknak semmi bajunk a zsidósággal. Valakit a vallása miatt megkülönböztetni különben is helytelen dolog. Izrael állammal politikai szinten vannak nézeteltéréseink.

- Vallásod előírásai közül miket tudsz Magyarországon betartani?

- Nem járok mecsetbe, de a Ramadán havi böjtöt tartom. Az édesanyám révén egyébként a szabadelvűbb alavita irányzatot követem. Így, ha ritkán is, de például fogyasztok alkoholt. 

- Csajozás, nők?

- Imádom őket.

- A magyar vagy a szír nők a szebbek?

- Egyformán.

- Nem nehezebb a böjtöt Magyarországon betartani, ahol nincs mögötted egy muszlim társadalom, a tiédhez hasonló önmegtartóztatással?

- Nehezebb, tény. Szíriában Ramadán idején aki nem tartja is a böjtöt, ő sem eszik mások előtt, hogy ne fájdítsa a többiek szívét.

- Nyugaton erős sztereotípiák léteznek az arabokkal, a muszlimokkal szemben: sokan azt gondolják, hogy elmaradott társadalmak, valami avítt, korszerűtlen világnézettel. Vélemény?

- Pont ezen röhögtünk egy palesztin és egy szíriai haverommal, amikor magyar haverjaimmal ültünk egy asztaltársaságnál. Beszélgettünk, beszélgettünk, és az esett le, mintha az itteni ember azt gondolná az arab emberről, hogy elmaradott. Ez tévedés, amit a média is generál. Szíriában például van három autógyár!

- Az állami szint. De sokakban felmerül a kérdés, hogy az iszlám mint vallás nem régimódias-e, és jó-e, hogy az élet minden területére kiterjedő szabályozás igényével lép fel.

- Szóval azt akarod mondani, hogy az iszlám nem tart lépést a fejlődéssel?

- Csak kérdezni.

- Nekem az a véleményem, hogy egy vallás maradjon olyan, amilyen volt. Mert a változás után már nem ugyanaz a vallás. Az iszlámban megmaradtak ugyanazok a hagyományok az évszázadok alatt. Ezért gondolják sokan, hogy nem tudnak továbblépni. Pedig továbblépnek. Oké, vannak dolgok, amelyeket a vallás tilt, de az már az egyén dolga, hogy betartja-e ezeket.

- Vagyis lehet úgy lépést tartani a fejlődéssel, hogy a vallásnak az ember ne fordítson hátat?

- Természetesen. Nézz csak meg engem!

- Azért is kérdem, mert az emberek hajlamosak a palesztin-izraeli konfliktust kultúrák harcaként meghatározni. Ha már rap, ez nyugati eredetű zenei irányzat. Használhatja-e következetesen egy keleti ember fegyverként az ideológiai harcban?

- Már most használjuk. Ahogy mondod, Nyugatról származik, Amerikából, és az arab ember már használja.

- Vagyis fordított a lándzsán?

- Igen. Ez megint csak azt bizonyítja, hogy lépést tudunk tartani a fejlődéssel. Nézd csak meg, milyen népszerű a marokkói rap Franciaországban.

- Vonnál-e párhuzamot a palesztin ellenálló rap és az afroamerikai vagy a nyugat-európai, részben arab eredetű rap közé?

- Igen. Ez a műfaj mindegyik esetben az elnyomottak szócsöve. Amúgy az inkább gangsterrap jellegű marokkói rap és az inkább politikai jellegű közel-keleti rap sokban különbözik, de egy dologban hasonlít: mindkettőben érezni az arab összetartozás igényét és a palesztinokkal való szolidaritást.

- Amit te is hirdetsz. Felvetődött-e benned, hogy esetleg a határon túli magyarok érdekképviseletét vállald a rappel, akiken szintén átléptek a határok?

- Rappelni inkább az arab témákról tudok. Viszont együttérzek velük. Mint ahogy a kettős állampolgárságot is megérdemlik. Ők kötődnek ehhez az országhoz, viszont a szülőföldjükről sem tudnak elfeledkezni. Én is valahogy így vagyok ezzel.