Schönberg a harmincas évek elején, operája komponálása közben íróként is foglalkozott Mózes és Áron konfliktusának az 1920-as évekbe helyezésével, és a bibliai szöveg alapján színpadi drámát írt A bibliai út címmel. Volt egy brit elgondolás, amely szerint Afrikában, Ugandában vagy Madagaszkáron kellene létrehozni a zsidó államot. Mint zsidó származású zeneszerzőt, Schönberget izgatta ez a kérdés, és ellenezte az elképzelést. Ugyanakkor támogatta Theodor Herzlnek az ön álló zsidó állam alapításáról szóló tervét, de úgy vélte, hogy Izraelnek Palesztinában kell megszületnie. Mózes és Áron konfliktusában két út közötti választás problematikáját, ember és Isten kapcsolatát, Mózes erkölcsi győzelmét akarta megfogalmazni.

A színpadi mű elkészült, a vele párhuzamosan komponált operának azonban Schönberg csak az első két felvonását írta meg. Hogy miért, azon vitatkoznak a zenetörténészek. Schönberg a darabot hosszú évekig befejezetlenül hagyta, és talán mire úgy vélte, megérett benne a folytatás, 1948-ban megalakult Izrael állam, és ezzel úgymond okafogyottá vált az opera befejezése.

A zenedráma először egy hamburgi koncerten szólalt meg 1954-ben; ekkor Schönberg már három éve halott volt. Az opera (két felvonásának) ősbemutatóját Zürichben rendezték 1957-ben, s bár rengeteg elemzés született róla, zenetudósok kedvelt vitatémája, maga a zenedráma nem tudott megragadni a nemzetközi operarepertoárban. Nem csoda, hiszen rendkívül bonyolult, nehezen befogadható kompozícióról van szó, melyben Schönberg az atonalitás, az úgynevezett dodekafon hangrendszer legszigorúbb formáit használja. Az opera, mely Kocsis Zoltán megfogalmazásában inkább "kórusoratóriumként megformált pszichodráma", nemcsak a közönséget teszi próbára, hanem az előadókat is. A karmester szerint ilyen nehézségű művet még nem játszottak Magyarországon, és el kell fogadni, hogy közkincs sohasem lesz belőle. Annál nagyobb tett magyarországi bemutatása.

A Mózes és Áron honi bemutatójára majdnem nyolcvan évet kellett várni: Kocsis Zoltán kezdeményezésére az idei Miskolci Operafesztiválon szintén félig szcenírozott változatban, Giorgio Pressburger rendezésében hangzott el úgy, hogy a harmadik felvonás szövegét felolvasták. (A művet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar szólaltatta meg, a címszerepeket Wolfgang Schöne és Daniel Brenna alakították.) Miskolcon júniusban a színműváltozatot, A bibliai utat is bemutatták Rusznyák Gábor rendezésében a Kaposvári Egyetem elsőéves színművészetis hallgatóival, ez az előadás világpremiernek számított. A Művészetek Palotája januári operabemutatóján a Nemzeti Énekkar a Honvéd Férfikarral, a Budapesti Énekes Iskola kórusával egészül ki, a két schönbergi felvonás pedig a néhány fennmaradt Schönberg-vázlat alapján Kocsis Zoltán által komponált harmadik résszel. Kocsist régóta foglalkoztatta a Mózes és Áron befejezése, idén nyáron elkészült, és elküldte a partitúrát a Schönberg-örökösöknek, akik engedélyezték a teljessé vált opera előadását.

Így kerek

- Mire szól az örökösök engedélye? - kérdezzük Kocsis Zoltántól.

- Szabad az út az opera előadása előtt, de a kiegészített művet, a partitúrát nem publikálhatjuk, kiadási joga minden tekintetben a mainzi Schott kiadónál van.

- Kikkel volt kapcsolatban?

- A partitúrát a család több tagjának, köztük az unokának, E. Randol Schönbergnek is elküldtem, a végső engedély pedig a zeneszerző lányától, Nuria Schönbergtől érkezett meg. Kevesen tudják, hogy a Schönberg család a Nógrád megyei Szécsényből származik. Schönbergnek voltak problémái a judaizmussal, ezért a zsidó hitből kikeresztelkedett, hitt a keresztségben és a jézusi megváltásban. Aztán a háború után visszatért a zsidó valláshoz, de igazán sosem fogadták vissza. Talán ez is benne van a Mózes és Áron által felvetett kérdések hátterében.

- Mennyire schönbergi és mennyire öné a harmadik felvonás zenéje?

- Stílusában nyilván nem lehet másféle zene, mint schönbergi, a műnek egységet kell alkotnia, de az én zenémről van szó, hiszen engem más akkordkapcsolatok, az alaphangsor más változatai érdekeltek, mint Schönberget. Persze vannak az első két felvonásnak olyan taktusai, amelyeket átvettem a harmadik részbe. Kórust nem használhattam, ezt még Schönberg írta elő a néhány megmaradt vázlatban.

- Milyen hosszú az utolsó felvonás?

- Pontosan 34 és fél perc, ami a másik két felvonáshoz képest rövid, hiszen az első rész hatvan-, a második a közjátékkal együtt mintegy hetvenperces. Viszont a szöveg a harmadik felvonásban tizedannyi, mint az előző kettőben. A partitúra 88 oldalas; és megszámoltam, 756 ütemet komponáltam. Az opera csak a harmadik felvonással kerek egész, hiszen a második rész Mózes pillanatnyi megtántorodásával ér véget. A harmadik részben kiderül, hogy Áron elárulta Istent, és az opera Áron halálával és Mózes megdicsőülésével ér véget.

- Komponál most még valamit?

- Egyelőre minden energiámmal a Mózes és Áronnal foglalkozom. De elgondolkodtam rajta, hogy ha végül is két hónap alatt tető alá hoztam egy operafelvonást, akár írhatnék is egy saját operát.