"Demokratikus döntésnek tartható, hogy a választások előtt neveznek ki új vezetőket nemzeti közintézmények élére?" - tette fel az írásbeli kérdést Hiller Istvánnak Halász János, a parlament kulturális bizottságának fideszes alelnöke. Szerinte a kulturális miniszter a választásokig hátra lévő néhány hónapra meghosszabbíthatta volna a hivatalban lévő vezetők fél éve amúgy is lejárt kinevezését. "Az utódok kiválasztása politikai háttéralkuk nélkül történt" - hangsúlyozza lapunknak Halász.

Határozatlan időre nevezték ki januártól a bécsi Collegium Hungaricum élére Méhes Mártont, valamint a Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálata élére Reményi Krisztinát. Az ő személyválasztásuk tűnik a leginkább problémamentesnek. A többi intézmény vezető megbízatása öt évre szól.

A legerősebb politikai felhangja a Nemzeti Galéria élén bekövetkező vezetőváltásnak van, hiszen a poszt várományosa, Csák Ferenc Hiller István államtitkára. Ezt a magas labdát könnyű lenne elütni azzal, hogy a tisztségért a műgyűjtő családból származó, Németországban tanult Csák egyedüliként szállt ringbe - ha nem lett volna előre tudható, hogy Csák az igazgatói szék várományosa. A bírálóbizottság egyik tagja, Fabényi Júlia emiatt vissza is adta megbízását. Attól, hogy valaki jól főz családi méretekben, még nem biztos, hogy alkalmas egy ötcsillagos szálloda vezetésére - vélik a galériatulajdonos Csák ellenzői. Ráadásul épp most jelent meg a muzeális intézményekről szóló törvény módosítása, ami öt évre teszi lehetővé műtárgyak kölcsönzését. Többen attól tartanak, hogy a közgyűjtemények raktáraiból műtárgyak, kódexek, ősnyomtatványok vándorolnak magángalériák kiállítótermeibe, súlytalanná téve a nemzeti intézményeket.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elődje, Kovács Tibor nyugdíjba vonulása miatt februártól Csorba László történész, a Római Magyar Akadémia korábbi vezetője lesz. Egyedül ezért a posztért volt igazi tülekedés. Csorba kinevezését elsősorban a régészszakma élte meg csalódásként, hiszen két régész akadémikus, Szabó Miklós és Bálint Csanád nyílt levélben kérte Hiller Istvántól, hogy a kétszáz éves hagyományoknak megfelelően régész legyen a Nemzeti Múzeum főigazgatója.

A legnagyobb megrökönyödést Monok Istvánnak, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatójának a leváltása keltette. A szakember sokak szemében "a magyar könyv" ügyének megtestesítője. Felmentésének hírére petíciót fogalmaztak, és maradása érdekében aláírásgyűjtésbe kezdtek az írástudók - az először az Élet és Irodalom honlapján közzétett kiáltványt pártállástól függetlenül írták alá az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának tagjai és az Akadémiai Kutatóintézetek vezetői, valamint a szellemi élet más képviselői. Monokot ugyanis sokan a magyar írásbeliség, ugyanakkor a modern elektronikus tartalmak és kezelésük megkerülhetetlen szakértőjének tartják, és nem csak Magyarországon. Ezt jelzi, hogy az általa vezetett intézményt a nemzetközi vérkeringésbe kapcsolta, és az OSZK a világ legnagyobb könyvtárainak egyenrangú partnere lett.

"Monok István fiatalkora óta döbbenetes tudással fölszerelkezve készül arra, hogy nemzeti örökségünk kincseit feltárja" - mondja lapunknak Mader Béla, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatója, a kezdeményezés egyik elindítója. "Monok Istvánnal együttműködtünk többek között a kódex kiadásban, és számítottunk rá a bölcsésztartalmak tervezett digitalizálásának megszervezésében is" - teszi hozzá Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, aki szerint mindehhez Monok könyvtártudományi tudása és modern infrastrukturális ismeretei garanciát jelentettek.

A Monok István utódjául választott Sajó Andrea könyvtáros-informatikus, az OSZK jelenlegi osztályvezetője az irodalomtudomány partvonalán túlról érkezik: 2006- 2007-ben az Eduweb Zrt. távoktatási üzletágvezetője, 1999-től 2005-ig a Nemzeti Hírközlési Hatóság információ- és tudásmenedzsment igazgatója, 1993 és 1999 között a Matáv-csoport információkutatója volt. Halász János az új igazgatóknak nem javasolja, hogy új munkahelyük otthonosabbá tételén gondolkozzanak. "Bízom benne, hogy a politikai kinevezetteknek van annyi demokratikus érzékük, hogy nem foglalják el ezeket az állásokat" - mondja a fideszes politikus. Ha pedig mégis így döntenének, az drága mulatság lenne, hiszen ha egy kormányváltás után eltávolítanák őket, várhatóan ki kellene fizetni számukra a teljes szerződött időszakra, azaz öt évre járó munkabért.


"Megalázva érzem magam"

- Váratlanul érte a fordulat? - érdeklődünk Monok Istvántól, az Országos Széchényi Könyvtár távozó főigazgatójától.

- Mindeddig csak a sajtóból értesültem arról, hogy nem hosszabbítják meg a vezetői megbízásomat. Megalázva érzem magam, mert eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptam a kulturális tárcától, és a dolgozói elégedettségi vizsgálat is közel 85 százalékos eredményt hozott. Tavasszal megkaptam a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, most mégis úgy érzem, nem a helyén értékelték a munkámat. A pályázati ritmus teremti meg a változás esélyét, de nem mindegy, kivel veretnek meg.

- Politikai döntés született?

- Abban az értelemben nem, hogy nem közvetlenül a politikából érkezik az utódom. Az új főigazgató csapata azonban várhatóan más lesz, mint amellyel eddig dolgoztunk. Jövőre öt igazgatónak hirdetik meg az állását, négynek januártól.



- Mely ügyek szenvedhetnek csorbát a vezetőváltás miatt?

- Több együttműködési megállapodást készítettünk elő európai könyvtárakkal és nagyobb pénzalapokkal - félő, hogy ezeket újra kell tárgyalni. Elindult egy rendszeres és módszeres külföldi hungarikumfeltárás - ez a módszeresség feltehetően zavarokat fog szenvedni. Máris érzem a vezetőváltás miatt kialakult bizalmi vákuumot, ami kivárási időre inti a partnereket, ugyanakkor az európai uniós pályázatok határidejét nem tudjuk kitolni. A döntés óta két közép-európai pályázatban már jelezték, hogy nem tudnak konzorciális partnerként figyelembe venni, mert meg kell várniuk, hogy az eddigi irány folytatódik-e. Tucatnyi kiadóval húsz könyvsorozatot indítottunk az elmúlt tíz évben. Mindenki tudja, hogy könyvkiadáshoz, tudományos tevékenységhez, kiállításhoz csak kapcsolatokon keresztül lehet anyagi eszközökhöz jutni. Ha Sajó Andreának megvolt a kapcsolatrendszere a kinevezéséhez, remélem, a továbbiakhoz is meglesz.

- Egyszer már megpróbálták eltávolítani. Azt hitte, kivették a célkeresztből?

- Akkor azzal vádoltak, hogy a könyvtár nem fertőzött anyagot is elégettetett, vagy éppen hogy nem semmisített meg, mert egy másik vád szerint a hulladéktelepről még a piacra is került a szuvas, fertőzött nyomtatványokból. A vizsgálat csak annyit állapított meg, hogy az ügy belső kommunikációja nem volt jó. Kaptam egy miniszteri figyelmeztetést. Majd egy év múlva bepereltek azért, hogy fertőzött anyaggal dolgoztatom a munkatársaimat. Erősen ellentmondásos volt az az akció is. Nem vagyok naiv, de abban továbbra is hiszek, hogy ha következetesen dolgozom, határozott értékek szerint, azt kell hogy értékelje az is, aki nem úgy gondolkodik, mint én.

- Mihez kezd januártól?

- Több tervem is van. De azt sem titkolom, hogy ha szakmai döntés alapján egyszer újra meghirdetik a főigazgatói posztot, újra megpályázom.


Érdekes és meglepő tárlatok

- Mit tart a Nemzeti Múzeum fő feladatának? - kérdezzük Csorba Lászlótól, az intézmény új főigazgatójától.

- Amit az alapító okirat megfogalmaz: feltárni, őrizni és bemutatni a Kárpát-medence területén az őskortól napjainkig föllelhető régészeti és muzeális tárgyi emlékeket, továbbá gyűjteni a magyar nép történetével kapcsolatban mindazt az örökséget, ami bárhol keletkezik a nagyvilágban. Persze adódnak koronként aktuális feladatok is: manapság különösen fontos megújítani a nemzeti közösség működését szolgáló társadalmi közmegegyezéseket - e cél érdekében sokat tehet a Nemzeti Múzeum. Közhely, hogy manapság egyre szorosabb verseny folyik a látogatókért. Nem sokra megyünk a legnagyszerűbb tartalommal, ha a bemutatás formája nem elég színes, korszerű, érdekes vagy meglepő.

- A régészszakma csalódott, hogy nem ők adhatják az új vezetőt.

- Messzemenően képviselni fogom a régészszakma jogos érdekeit is. A múzeum a magyar régészet fellegvára, így régészeti gyűjteményének megfelelő kezelése, fejlesztése elsőrendű tudományos érdek. Megtiszteltetés, hogy elődeim eredményeire támaszkodva folytathatom ezt a fontos munkát. A Nemzeti Múzeum ezután is jelentős részt fog vállalni abból a lenyűgöző méretű és jelentőségű régészeti leletmentő munkából, amely szerte az országban a nagyberuházások építkezéseit kíséri.



- Nemrég azt nyilatkozta: "A nemzeti múzeumoknak feladatuk, felelősségük a maguk eszközeivel beszállni a közéleti ringbe. Tudományos alapon megcáfolni az ideológia szolgálatába állított, megalapozatlan kijelentéseket." A tagadó mód mellett állítások megfogalmazását is feladatának tekinti?

- Természetesen. A tudomány újra és újra kimondja azt, amit a kutatók közmegegyezése igaznak gondol. Egy kiállítás mindig alkotás, és az alkotás szellemileg sohasem csak tagadás - mindig valaminek az állítása is. Biztosan lesznek vitatkozó és vitatható, sőt kísérletező tárlataink is, ám mindegyik mélyén ott húzódik majd az az alapvető állítás, hogy a nagy nemzeti sorskérdések megoldásához az első lépés a tudományos és a művészi gondolatok nyílt, erőszak nélküli, demokratikus párbeszéde.