Februárban nyitott üzletet Budapesten a Haris közben, Vass László cipőszalonja mellett. Hogy fér meg két cipész egy utcában?

Remélem, egyre jobban. Őszinte tisztelettel tekintek a munkásságára, számomra ő példakép. Vass László remek, világszínvonalú lábbeliket készít, mi azonban modernebb stílust képviselünk, és a fiatalabb korosztályt céloztuk meg kézzel készített cipőinkkel.

A férfiak lábán ma már a magyar fővárosban is csak ritkán lehet Budapest stílusú cipőt látni. Miért?

A Budapest cipők az amerikai gengsztervilág fekete-fehér cipőinek magyar leszármazottjai. Dédapáink olyan színvonalra emelték a mesterséget, hogy a Budapesten készített cipő egyedülálló volt a világban. Az elmúlt rendszerben azonban kiirtották a szakmát és a kézművességet, s ahogy az export sem nyugatra, hanem keletre tartott, a polgári réteg sem volt már célcsoport. Hamburgban és Berlinben ma is van Budapester elnevezésű cipőüzlet. A Budapest cipő ugyanis fogalom: olyan, mint a tokaji aszú.

Ki hord ma kézzel varrt cipőt?

Szinte kizárólag a férfiak. Vásárlóink 90 százaléka külföldi, pedig a nyugat-európai árszinthez képest negyedáron kínáljuk a kézi készítésű portékánkat.

Milyen árfekvésűek a lábbelijeik?

Áfával együtt 80 ezer forintról indul az ár a kisszériás cipők esetében. A kifejezetten az adott lábra megalkotott cipők jóval drágábbak. Bécsben ezer euró alatt aligha találni kézi előállítású lábbelit.

Meddig készül egy pár cipő?

Körülbelül 30-40 napig. Vannak ugyanis technológiai szünetek. Például csirizzel ragasztjuk be a kérget és a kaplit, ennek legalább néhány napot száradnia kell. Négy pár cipőt fejezünk be naponta, a nehezebb modellekből viszont csak hármat.

Mennyire tartósak a Buday cipők?

Normális viselet mellett tíz évet mindenféleképpen ki kell bírnia egy jól kidolgozott lábbelinek. A cipő olyan, mint egy remek autó: az is tönkremehet két év alatt, ha széthajtják. De ahogy az autógumi is kopik, a cipőnek is van természetes kopása: a hordástól minden cipőn keletkeznek járóráncok, és a talp is elhasználódik. Ezért a felső- és az alsórész esetében mindig a legkiválóbb alapanyagokat használjuk.


Gyöngyösi Gábor

1950-ben született Budapesten. • Eredetileg elektrotechnikus és gépészmérnök. • 1983 óta foglalkozik cipőgyártatással és -kereskedelemmel. • 1991-2000 között üzemeltette a Tembo cipőbolthálózatot. • 2007: elindítja a Buday Shoest.


Pitontól a varánuszig

Rossz alapanyagból jót készíteni nem lehet - vallja Gyöngyösi Gábor. A Buday Shoes lábbelijei így természetes alapanyagokból készülnek, melyeket nagy múltú német bőrüzemektől szereznek be. Ezenkívül a legkülönfélébb egzotikus bőrökkel - varánusz-, piton- vagy struccbőrrel - is dolgoznak. A cég Margit körúti műhelyében öten foglalkoznak cipőkészítéssel, de néha a családtagok is besegítenek. A vállalkozás neve a kényszer szüleménye: míg a németeknél lehet Budapest vagy Budapester elnevezés alatt cipőboltot nyitni és vállalkozást indítani, addig nálunk a Budapest név védett. "Budához kötődöm harminc éve, ezért kapta a cég is a Buday nevet" - mondja.