Mi az a probléma, amire a Gauswheel a megoldás?

Az, hogy a gördeszkának, a görkorinak és a rollernek kicsik a kerekei, csak aszfalton lehet menni velük, egy parkon nem lehet átvágni, mivel ráznak és fárasztó hajtani őket. A Gauswheel alkalmasabb a közlekedésre, bár nem a kerékpár versenytársa, hanem az említett sportszereké. Persze lehet munkába is járni rajtuk a BKV-megálló meg a célállomás között, hiszen alig hét kiló, és könnyen szállítható buszon vagy villamoson.

Mikor született az ötlet?

Nyolc éve keresett meg Göczey András az alapötlettel, amikor ipari formatervezést tanultam a Műegyetemen. Ezt kiegészítettem a kis pótkerékkel, ami stabilizálja a Gauswheelt, illetve egy ergonomikus műanyag burkolattal. A gép nevében a Gaus a kettőnk monogramjának összeolvasása.

Erről a cirkuszi egykerekű jut az ember eszébe. Feltalálták a spanyolviaszt?

Van egy nagy különbség: az egykerekűnek van pedálja, a Gauswheelnek nincs. Áll rajta az ember egy lábbal, a másikkal meg a földön hajtja, mint a rollert. Egy gördeszkás néhány óra alatt megtanulja. Az olyan, mint a snowboard, a Gauswheel pedig mint a sízés: ugyanaz a mozdulatsor és egyensúlyérzék kell hozzá, mintha sílécen kanyarognánk.

Hogy lett az ötletből termék?

Egy százalék inspiráció és 99 százalék izzadás. Olyan formába kell önteni az ötletet, hogy versenyképes áron elő lehessen állítani. Ha a Gauswheel a boltban 40 ezer forintba került, 10 ezer forintból le kell tudni gyártani. Ha a kínai gyártópartnerünk januárban gyárt egyet, az júniusban fog a brazil kerékpárboltba kerülni. Addig költeni kell a szállításra, a brazil importőrnek reklámra és a szervizhálózatra, a boltosnak alkalmazottakra, a rezsire. Így jutunk el a négyszeres árig. Sok feltaláló nem tudja a termékfejlesztés anyagi oldalát szem előtt tartani. Az esély, hogy egy ötletből találmány lesz, egy az öthöz. Hogy termék, egy a húszhoz. A találmányok 97 százaléka megbukik. Három százalék lesz nyereséges, de el kell adni több százezer darabot, hogy a befektetett 5-10 év munka és a szabadalmaztatásra, termékfejlesztésre, marketingre költött pénz megtérüljön.

Önök hány darabot adtak el eddig?

Tízezret. Havi szinten nyereségesek vagyunk, de hogy a – száz százalékig magyar befektetők által – beletett pénzt visszatermeljük, fenn kell tartani a növekedést. Tizenöt országban van nagykereskedőnk, a legtöbb Gauswheel Angliában, Ausztráliában, Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Hollandiában, Csehországban és itthon talál gazdára. Nemrég jöttünk haza Kína legnagyobb kereskedelmi vásáráról, a Canton Fairről, ahol új partnerekkel tárgyaltunk, köztük Kínával és Japánnal, így hónapokon belül 25-re nő a piacaink száma.


UNGÁR SOMA

1982-ben született Budapesten. • Ipari formatervező tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen és a London South Bank Universityn végezte. • 2009 és 2011 között dizájntanácsadóként dolgozott.  • 2011 májusában cégével piacra dobta a Gauswheelt.


Nem pedálozott

Ungár Soma Angliában lett feltalálóból vállalkozó. A budapesti Műegyetemről azért távozott, mert tanárai már létező dolgok újraalkotását várták tőle, londoni iskolájában viszont teret kaptak innovatív ötletei. Sőt, a diploma után meghívást kapott arra a kétéves kurzusra is, ahol irodát és támogatást kapott, és elektromos járművek tervezésével foglalkozott.