Hogyan fogadták a főzdék, hogy pálinkájukat idegen márkanév alatt fogja valaki árulni?

Kezdetben két-három, ma már tíztizenöt főzdétől vásárolunk: ők inkább örültek, hogy valaki megveszi a termékeiket. A versenytársak kezdetben nem is számoltak velünk komolyan. Viszont sikerült bekerülnünk a budapesti éttermekbe: a vendéglősök nagy része a Szigeten már megismerte a termékeinket, így szívesen váltottak a Rézangyalra. Ma már több márkával is jelen vagyunk: mi képviseljük például a Márton és Lányai pálinkákat, és más főzdékkel is tárgyalunk. Integrátori szerep a célunk, mert együttes erővel jobban érvényesülhetünk a multik által uralt szeszpiacon.

Azért nem támadták a Rézangyalt, hogy nincs saját főzdéje?

Mi márkát építünk: az összes ismert konyak- és a leggyakoribb whiskymárkák készítői is különböző lepárlóktól megvásárolt tételek házasításával állítják elő termékeiket, mégsem kérdőjelezi meg senki, hogy jó italt árulnak-e. Mi is azt tűztük ki, hogy állandó minőséget adjunk a középprémium kategóriában. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy különbségek legyenek az évjáratok között. Ezért is fejlesztjük a raktárkapacitásunkat.

A márkaépítés miatt hozták létre a Magyar Pálinka Marketing Kht.-t is?

Akkor tudunk jó márkát építeni, ha a pálinka is jól működik. Ezért hoztuk létre a kht.-t, s akkor azt gondoltuk, hogy majd összehozzuk a pálinkafőzdéket, szerzünk állami pénzt, s csinálunk közösségi marketingkommunikációt. Végül csak ez utóbbi valósult meg úgy-ahogy.

Ez mennyire szegte kedvüket?

Továbbra is szüksége van reklámra a pálinkának, de már kevésbbé bízunk az állami forrásokban. Az együttműködést az is nehezíti, hogy egymás ellen dolgoznak a pálinkás szervezetek. A közös bemutatkozásra azért sikerült rávenni a főzdéket. Ebből lett először a Budapesti Pálinkafesztivál, majd a Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivál.

A termékpalettájukon nagy arányban van jelen a mézes likőr.

A tizennégyféle termékünkből négy a mézes likőr, de az emberek jobban szeretik a mézeseket a tiszta pálinkáknál. Ezért jelentünk meg az olcsóbb szegmensben a Suhancos termékcsaláddal. Ezek valódi pálinkából készülnek, valódi mézzel, s inkább a fiataloknak szólnak.

Hozhat változást a gyümölcspárlat-készítést felszabadító törvény?

Ha valóban csak az unióban regisztrált berendezéssel, szigorú pénzügyőri felügyelet és sok adminisztráció mellett lehet adómentesen otthon főzni ötven literig, akkor ez inkább elvi lehetőség marad. A lepárló ára szinte soha nem térül meg. Ha viszont kistermelőként az így főzött pálinkát értékesíteni lehet majd, akkor nyitnánk egy kiskaput a feketegazdaság felé.


MAROS RÓBERT

1973-ban született Törökszentmiklóson. • Az ELTE-n végzett programozó matematikusként. • 19 évesen nyitott egy rockkocsmát Törökszentmiklóson. • 1995 és 2001 között a Sziget Kft.-nél kereskedelmi vezető. • 2001-ben saját reklámügynökséget indított. • 2004-ben kezdett pálinkával foglalkozni, társával 2006-ban indította el a Rézangyal Kft.-t. • Nős, egy fiú édesapja.


Étel-ital a palettán

Miután évekig működtetett kocsmát és dolgozott a Sziget Kft. rendezvényeinek kereskedelmi vezetőjeként, Maros Róbert belevágott a pálinkakereskedelembe. 2004-ben kezdte először fesztiválokon árulni a pálinkákat, majd Rézangyal néven önálló márka építésébe fogott. Azóta reklámirodája szervezi a budapesti Pálinkafesztivált, másik cége a Sziget mellett a VOLT, a Balaton Sound és a Pannónia fesztivál vendéglátását koordinálja. A budapesti Kálvin térhez közel egy éttermet, valamint a Moszkva téri Bisztrót is Maros Róbert és társa cégei működtetik.