- Míg körbejártuk a szállodát, minden vendéghez, akivel találkoztunk, volt egy kedves szava, németül, oroszul vagy franciául. Magyarul viszont alig.

- Vendégeink fele Németországból, negyede Oroszországból érkezik. A francia vendégek azért különlegesek, mert Franciaországban a helyi gyógyüdülést jelentősen támogatja a társadalombiztosítás, ezért nagyon jónak kell lennie a helynek ahhoz, hogy külföldre menjenek ilyen céllal.

- Ez az első munkahelye. Mi minden változott, míg a bányászgyógyüdülőből Hotel Carbona lett?

- Szinte minden. A szálloda négyhektáros telken van: ide az elmúlt 15 évben építettünk élményfürdőt és mellette sok mindent. Megújult a szálloda belseje, francia mintájú szépségszalont, valamint orvosi és masszázsszolgáltatásokat hoztunk létre. Nagy gonddal alakítottuk ki a wellnessrészlegünket. Nem mindegy ugyanis, mit lát, hall és érez a vendég, amíg a medencében ücsörög. A korábban épült főépületet pedig most alakítjuk át kívülről.

- Mit jelent a szálloda nevében a NaturMed?

- A kétszáz éves hévízi fürdőkultúrához nálunk sokrétű gyógyászati rendszer kapcsolódik, orvosi rendelőkkel, balneológiai és úgynevezett thalassoterápiás szolgáltatásokkal. Ráadásul a klasszikus gyógyászat mellé behoztuk a természetgyógyászatot is. Salaktalanító és léböjtkúráink töretlen sikerrel mennek.

- A szállodában szinte kizárólag az idősebb korosztály képviselőit lehet látni.

- Ez így nem teljesen igaz. Célunk, hogy mi legyünk az európai szenior korosztály paradicsoma: alapvetően az ő igényeikre vannak kialakítva a szolgáltatásaink. Az idősebbek általában két-három hetes kúrákra jönnek hozzánk, a fiatalabbak pedig inkább csak egy wellnesshétvégét töltenek el nálunk. A gyerekek számára most építünk kamaszmedencét: itt lehet majd ugrálni, labdázni anélkül, hogy a nyugalomra vágyó vendégeinket zavarnák. Ezután valóban nullától százéves korig tudunk szolgáltatást nyújtani.

- Hévíz és a Hotel Carbona megérezte a válságot, vagy a célközönségüknek mindig volt pénze egy jó kúrára?

- A nyugdíjasok Németországban is akkora szavazóbázis, hogy inkább megtartják a nyugdíjak akár nominálértékét is. Ráadásul Hévíznek olyan jó híre van, hogy válság ide vagy oda, nem éreztünk számottevő visszaesést. Egyedül a magyar vendégek ötöde maradt el az üdülési csekk megadóztatása miatt. De így is általában 80-85 százalékos a szálloda foglaltsága.


LUKÁCS FERENC

1951-ben született Tatabányán. • A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolán végzett 1974-ben. • 1974-ben került a Hotel Carbona elődjéhez. • 1985-ben szerzett jogi diplomát Pécsett. • 1992 óta vezérigazgatója a szállodának. • Nős, két felnőtt és két nevelt gyermeke van.


Díjazott szálló

"Régész akartam lenni, édesapám unszolására végeztem el a vendéglátó-ipari főiskolát" - meséli Lukács Ferenc, akit évfolyamtársai csodabogárnak néztek, amikor közölte: a hévízi bányászüdülő és szanatóriumban vállalt munkát. Az üdülő akkor 16 bányavállalat tulajdonában állt, s csak 1997-ben vált részvénytársasággá. Az időközben összezsugorodott bányavállalatok adóssága fejében 60 százalékos részesedést szerzett a gyógyüdülőben a társadalombiztosítás, melynek részvényeit 2000-ben vásárolta meg egy magyar magánszemélyekből álló csoport. A korábbi tulajdonos bányavállalatok dolgozói azonban még húsz évig kedvezményes áron üdülhetnek a Carbonában. A hotel többször volt az Az év wellness szállodája, szolgáltatásait tavaly Magyar Termék Nagydíjjal is jutalmazták. A Carbonában 230-an dolgoznak, éves árbevétele eléri a 2,2 milliárd forintot.