Miért adja a fejét pálinkafőzésre három közgazdász és egy mérnök?

A két család három tagja boldogkőváraljai. Szerettünk volna valami jót tenni a szülőfalunknak, hogy ne csak a várról legyen híres. Ez hagyományosan sárgabarack- termelő vidék. Mivel mindnyájunknál sok gyümölcs terem, s mindig főzettünk belőle pálinkát is, egyszer csak jött az ötlet, hogy saját, prémium kategóriájú pálinkát készítsünk.

Miért nem lekvárt főztek a barackból?

Ez is felvetődött, és az üzemet is úgy terveztettük meg, hogy alkalmas legyen pálinka és lekvár főzésére. Csakhogy a lekvárhoz nagy infrastruktúra kell: a pálinkafőzést kisebb beruházással is el tudtuk indítani. Aztán az első saját főzésünk olyan nagy sikert aratott, hogy letettünk a lekvárkészítésről.

Hogyan segíti szülőfalujukat a főzde?

Az abaúji kistérség az ország legelmaradottabb régiója. Így minden fejlesztés jól jön. A főzde mellett most látogatóközpontot építünk, ami nyárra készül el. Lesz kóstolóterem, melegítőkonyha, és az érdeklődők szakértő vezetéssel mindent megnézhetnek majd a főzdében, kivéve a raktárat, ahová a vámszabályok miatt szinte csak "leplombálva" lehet belépni. Nyaranta a vár naponta akár húszbusznyi turistát is idevonz, és ha csak egy megáll a főzdénél, már megérte a beruházás.

A pálinkát eddig megkímélték a hamisítási botrányok. Ki vannak-e téve a borászokéhoz hasonló kísértéseknek a pálinkafőzők?

A fő problémát a feketegazdaság okozza. Nemrég láttam egy boltban ezer forintért félliteres, negyvenfokos "pálinkát". El sem tudom képzelni, hogy miből készült, amikor csak a jövedéki adó, az áfa és az üveg ára több mint ezer forint. A pálinkánál nincsenek adalékanyagok, csak magyar gyümölcs kell hozzá. Abból persze lehet gond, hogy ha nem hazai alapanyagot használnak. Ma már több mint hatvan kereskedelmi főzde működik - az indulásunkkor még csak 28 volt.

Nem teremne elég gyümölcs itthon?

Teremni terem, csakhogy a jó minőségű pálinkához az érett, hibátlan gyümölcs a jó. S van, amiből ezt nehéz beszerezni: legutóbb mi is négyszáz forintért tudtuk megvenni a málna kilóját, miközben három és fél deci málnapálinkához hat-hét kiló gyümölcs kell. De a teljes gyümölcstermés alapján mondhatom, a mostani az eddigi legjobb évjárat. Még sompálinkát is sikerült készítenünk, a korábbi években viszont lefagyott a termés.

A válság okozott visszaesést a prémium pálinkák eladásában?

Nagy a verseny a vásárlókért, akik képesek harminc-negyven forint különbségért az olcsóbbat választani. Így áremelés szóba sem jöhet. De az igazán különleges italainkat, mint a málnapálinkánk, annak ellenére viszik, hogy ez a legdrágább termékünk.


VAVREK ZSOLT

1970-ben született Gyöngyösön. • Egy brókercégnél dolgozik. • A Bestillónál a kiállításokért, versenyekért és a reklámért felel. • Nős, egy fiú édesapja.


Családi kézben - A Bestillót tulajdonló két családból ketten dolgoznak főállásban a főzdében: Czakó Gábor cégvezető főzőmesterként, Vavrek Zsolt felesége, Debreceni Klára pedig az értékesítésért felel. A 2005-ben indult főzdében az első évben csak bérfőzést végeztek, első saját pálinkájukat 2006-ban készítették. Még abban az évben hat aranyérmet nyertek italaikkal a HunDest versenyen. A gyümölcsök egy része saját ültetvényeikről származik, a többit bejáratott termelőktől vásárolják. Vavrek Zsolt büszke arra, hogy főzdéjükben nem készül likőr, csak tiszta pálinkával foglalkoznak. A Bestillónál több mint tízféle pálinkát főznek, egy-egy gyümölcsnek a különlegesebb fajtájából. A vállalkozásnál a két tulajdonossal együtt heten dolgoznak, a Bestillo az elmúlt évben 30 ezer palack pálinkát adott el.