Anélkül, hogy beszállnék a vitába, felidéznék egy mellékesnek tűnő közjátékot: amikor a Nemzet megmaradása is kérdéses volt, a Magyar Rádió Gondolat-jel című műsora kiállt a konzervatív ellenzék egyik utolsó menedékének számító lap megszüntetése ellen. Hogy a "szoclib" oldalhoz sorolt Gondolat-jel képes volt egy ilyen gesztusra, azt üzente: a politikai harcokon túl szükség és lehetőség is van némi méltányosságra. Lehetséges identitásunk feladása nélkül elismerni a "másik oldal" értékeit, pont saját hagyományaink magabiztos birtoklása miatt nagyvonalúan, sőt kíváncsian figyelni az eltérő gondolkodásmódokat. Nem ilyen-olyan vonzalmakat, hanem az egyes produktumot, "a dolgot őt magát" nézni - ahogy a Bocskai István-idézetben szerepel, mely a Magyar Nemzet publicisztikai rovatának is mottója lett. (Nota bene: éppen a hagyományok felületes ismeretére figyelmeztet, hogy valaki a minap Pethő Sándor lapalapítónak tulajdonította az idézetet.)

A fenti szellemben elvárható lett volna, hogy ha most elbocsátják Szénási Sándort a rádióból, így többé nem ő szerkeszti és vezeti a Gondolat-jelet, akkor ezt ne véletlenül tudjuk meg, hanem - 26 év után - legyen módja elbúcsúzni a hallgatóktól. Ha a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap július 6-án megszünteti munkaviszonyát, akkor legyen kész koncepció, hogy kire és miért cserélik le Szénásit, és július 10- én ne archív felvételekből szerkesztett Habsburg Ottó-emlékműsor fogadja a hallgatót a Gondolat-jel helyén.

Félreértés ne essék: nem kívánok beállni a hamis kórusba, mely Csorba Viktóriákért és Galambos Péterekért hullat könnyeket. Tisztában vagyok Szénási politikai irányultságával is. Mégis állítom, hogy a Gondolat-jel igyekezett megmutatni a magyar kultúra érdekes jelenségeit, és megszólaltatni fontos szereplőit - köztük Ablonczy Balázst, Lányi Andrást, Rockenbauer Zoltánt vagy Sára Sándort is. Remélhető, hogy az új szerkesztő, Antall István ugyanilyen széles merítésű műsort fog szerkeszteni - mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az átadás-átvétel módja se elegánsnak, se kulturáltnak nem nevezhető.