Nem véletlenül. A zenekar látogatása nemcsak a rendező számára jelenthet kezdetet, de a szereplők bizonytalan léptei, tétovasága a nézőnek is reményt ad: mintha valaminek az elején lennénk. A közel-keleti tájon, a történelem aknamezején járva hitelesebb ez a visszafogott araszolás, mint a peckes menetelés. Persze büszkeségből azért nincs hiány. A katonás karmester, Tawfiq vezényletével egyiptomi rendőrzenekar érkezik Izraelbe, hogy fellépjenek a Petah Tiqva-i arab kulturális központban, hirdetve az arab-izraeli közeledést. Kerek lenne mindez, ha nem vétenék el a célt. A repülőtéren ugyanis nem vár rájuk fogadóbizottság, a zenekar így maga kerekedik fel, csakhogy elvesznek a hasonló településnevek között, s egy sivatagi porfészekben, Beit Hatikvában kötnek ki.

Szerencsére a film nem válik tévedések vígjátékává, hiszen a félreértések sora ezzel véget is ér. Megkezdődik viszont másfél óra valódi közeledés, rengeteg humorral és kedvességgel. Az alexandriai rendőrzenekarra egy hosszú nap éjszakája vár, s a csoport hamar részekre oszlik: ki egy görkoridiszkóban, ki egy civakodó kispolgári otthonban, ki a csillagos ég alatt próbálja eltölteni az időt. A díszes egyenruhába öltözött, kiglancolt zenészek, bárhová vesse is őket az éjszaka, nem lehetnek fesztelenek, hiszen hivatalos látogatás ez, az osztálykirándulásokon megszokott szlogennel: ha átléped az országhatárt, a hazádat képviseled. A film varázsát éppen az adja, hogy miközben a büszke egyiptomi rendőrök ragaszkodnak a formákhoz (olyan kimódolt angolt használnak, amit a londoni szalonokban is anakronisztikusnak tartanának), a tányérsapkák előbb-utóbb lekerülnek a fejekről, a nyakkendők kioldódnak. Méltóságteljes, lassú oldódás ez.

Gyakran aggatják nemzetközi fesztiválfilmekre a lassú mozi (slow movie) fogalmát, ami legtöbbször nem jelent mást, mint modoros bizonytalankodást, visszaélést a nézők türelmével. A zenekar látogatása is lassú film, de nem mesterkélten az. Komótossága éppen az ellen játszik, amire mindenki számítana egy arab-izraeli párbeszédről szóló filmben: szelíd hangvétele a hírek harsány világának fordítottja. A rendező, Eran Kolirin lassúsága egyszerű eszköz, időt ad, hogy intimmé válhasson egy-egy jelenet. Olyan ritkán látni ilyet, hogy érdemes lecsapni rá: csak semmi tétovaság, gyorsan be a moziba!

Rendező: Eran Kolirin. Főbb szereplők: Sasson Gabai, Ronit Elkabetz, Saleh Bakri, Khalifa Natour, Uri Gavriel. Izraeli-francia-amerikai filmdráma, 87 perc.