A szecesszió egyik legnagyobb hatású művésze Alfons Mucha festő, grafikus, díszlettervező, iparművész, akinek népszerűsége ma legalább akkora, mint volt a boldog békeidőkben. Sikerének titka nemcsak a rá (és korára) oly jellemző kígyózó indák, dúsan burjánzó fürtök, titokzatos, szimbolikus nőalakok szépségében rejlik, hanem abban is, hogy Mucha jókor volt jó helyen: alkotói fénykora idején a polgári jólét végső pillanatai peregtek, és a közízlés a tárgykultúra részletekbe menő, aprólékos kidolgozását követelte meg.

A cseh művész ugyanakkor részese volt a sokszorosított grafika forradalmának, egyike azoknak, akiknek nevéhez a tömegnyomat fogalma köthető. Mucha úgy bánt a technikával, mint holmi varázspálcával; keze alól művészi színvonalú plakátok, bélyegek, részvények és bankók kerültek ki, tiszavirágéletre ítélt hétköznapi tárgyak: likőrösüvegek, bonbonosdobozok, csomagolóanyagok lényegültek át az örök szépség hirdetőivé.

Muchát kiállítani biztos siker. Nyilván tudta ezt a Pécsi Galéria is, amikor úgy határoztak, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében a cseh nagymester életművéből rendeznek válogatást. A pécsi tárlat azoknak is tartogat csemegét, akik tavaly jártak a Szépművészeti Múzeum Mucha-kiállításán.

A pécsi bemutató a chrudimi Regionális Múzeumra, a brnói Moravská Galeriére és két jelentős magángyűjteményre épít. Az április 30-án megnyíló tárlat törzsanyaga egy 67 darabos eredeti fotógyűjtemény, amely eddig még nem szerepelt nagyközönség előtt, és amelyet tulajdonosa még soha senkinek nem adott kölcsön - a közelmúltban például egy neves japán múzeum kérését utasította vissza. Elsősorban a pécsiek immár hagyományosan jó cseh kapcsolatainak köszönhető, hogy az anyag először Magyarországon lesz látható - tudtuk meg a kiállítást rendező Gamus Árpádtól.

A részben műteremben, részben szabad téren készült felvételek a fotográfia hőskorában születtek. Mindegyik teljes kompozíció, amely Mucha alkotói folyamatának tudatosságáról tanúskodik. A fotókat szemlélve egyértelműen felismerhetők azok a plakátok, amelyeknek az alapjául szolgáltak. A fényképekhez legtöbbször a családtagok - a művész felesége vagy leánya - álltak modellt. Egy, a moszkvai Vörös téren készült csoportkép pedig a Szláv eposz című festményciklus egy tömegjelenetének mintájául szolgált.

A Pécsi Galéria a Szépművészetivel ellentétben festményt nem állít ki. A plakátok között szerepel néhány kötelező darab, köztük a Médeia vagy a Zodiákus. Hat klasszikust a Magyar Művészeti Egyetem könyvtárának jóvoltából ismerhetnek meg az érdeklődők, és mellettük látható lesz olyan, ritkaságszámba menő litográfia is, amelyet tulajdonosa frissen szerzett be egy múlt heti aukción, s szinte kicsomagolás nélkül tovább is indított Pécsre.

A szecesszió szerelmesei június 6-ig látogathatják a Mucha-tárlatot a Pécsi Galériában.