A Bauhaust 1919-ben Weimarban alapította Walter Gropius építész, akinek az volt a fő törekvése, hogy a művészetet és a formát (azaz a designt) bevezesse a mindennapi életbe. Úgy gondolta, a képzőművészeknek és az építészeknek kézművesekként kell tevékenykedniük, műveik pedig legyenek praktikusak és olcsók. A Bauhaus-növendékek - festők, építészek, keramikusok, szövők, szobrászok, formatervezők - közös műhelymunkában vettek részt, az irányzatot főként az egyszerűség, a geometrikusság és a kifinomultság jellemezte. A német iskolához több mint húsz magyar művész csatlakozott, Pécsről pedig heten - az úgynevezett bauhäuslerek - mentek Weimarba: Breuer Marcell építész-formatervező, Forbát Alfréd építész, Johan Hugó festő, Molnár Farkas építész-festő-grafikus, Stefán Henrik festő-grafikus, Weininger Andor építész-festő-formatervező és Fodor Etel fotográfus. Jelenlétük, csoportos és egyéni tevékenységük, Bauhausbeli pályafutásuk és kapcsolatrendszerük jól példázza, hogy Pécs és szűkebb környéke az akkori modern művészet és építészet egyetemes történetének élvonalához tartozott.

A XX. század eleji iskolában megvalósult alkotómunka sokrétűségét igazoló festmények, grafikák és szobrok, építészeti tervek, makettek, fotók, bútorok, színpadkép- és jelmeztervek, nyomdai termékek, fényképes és szöveges dokumentumok, filmrészletek együtt alkotják a nagyszabású pécsi kiállítás anyagát. A tárlat koncepciója a bauhäuslerek és az "előzményüknek" tekinthető Pécsi Művészkör szerepének ismertetésén túl kiterjed a magyarok képzésében meghatározó szerepet játszó mesterek alkotásaira, valamint önálló egységként az 1922-ben Weimarban Molnár Farkas által szervezett nemzetközi KURI (Konstruktív, Utilitáris, Racionális, Internacionális) csoport tagjainak bemutatására is. Láthatjuk a mesterek és tanítványaik egymást inspiráló tevékenységének eredményeit, hiszen a növendékek munkái együtt szerepelnek a világhírű mesterek, Walter Gropius, Vaszilij Kandinszkij, Paul Klee vagy Johannes Itten alkotásaival. A több külföldi és magyar gyűjtemény anyagából összeálló kiállításhoz tudományos igényű, reprezentatív katalógus is készült, mely a témával kapcsolatos ismeretek összegzésére és a legújabb kutatási eredmények publikálására is vállalkozik. A kiállítás kurátorai és a katalógus szerkesztői Bajkay Éva és Várkonyi György művészettörténészek.

A tárlathoz kísérőprogramok is kapcsolódnak, mint például az irányzat társművészeti törekvéseiből ízelítőt nyújtó Bauhaus-színház, az iskolára jellemző játékos és élményszerű családi és gyermekfoglalkozások, a bauhäuslerek és követőik által tervezett épületeket bemutató műemléki séták, valamint a pécsiek és a városba látogatók részvételével szerveződő "Bauhaus-ünnepek": a sárkányünnep és a lampionünnep.

A kiállítás augusztus 15-én 17 órakor nyílik, és október 24-ig látogatható. Nyitva keddtől vasárnapig, 10-től 18 óráig (hétfő szünnap). A belépőjegy 2000 forint, a kedvezményes (diák-, nyugdíjas-) jegy 1000 forint.