December közepén megnyílt a felújított Műjégpálya. A 4,7 milliárd forintos, kétharmad részben európai uniós forrásokból finanszírozott rekonstrukció hivatalosan még nem zárult le, de a főfalakig lebontott és eredeti formában helyreállított épület nagyjából készen van, és a január első napjaiban megrendezett gyorskorcsolya-Európa-bajnokságon is jól vizsgázott. A szakértő szem - kalauzunk, Bartha László vezérigazgató és Lampert Rózsa műemléki felügyelő - bőven lát apróbb hibákat, amelyeket a kivitelező cég csődje miatt igencsak hosszadalmas kijavíttatni, az összkép ennek ellenére meggyőző. A főbejárat feliratának aranyozása még hiányzik, megtisztult viszont a szárnyas korcsolyát ábrázoló stukkóembléma - a Műjégpálya régi-új szimbóluma, amit a kutatások szerint egy neves szobrász, Beck Ö. Fülöp tervezett. Az embléma a felújítás után a Műjégpálya logója lett.

1. Homlokzatok, kupolák

A Műjégpálya mai épülete eredetileg 1894-ben épült neobarokk stílusban, idősebb Francsek Imre tervei szerint. A korcsolyacsarnokot a következő évtizedekben legalább ötször átépítették, ezért a tervezők az ideálisnak tekintett, 1927-es állapotot állították vissza. A második világháború utáni érzéketlen, durva átépítések miatt a homlokzat stukkódíszítéseiből korábban nem sok látszott a vastag, rücskös átfestések alatt. A gazdagon tagolt, bádoggal fedett kupolákat a háború után radikálisan leegyszerűsítették, és palafedéssel látták el, de most visszanyerték eredeti formájukat.

2. Körbejárható tópart

A tavat a Hősök terétől elzáró kerítést elbontották, és nyáron a Műjégpálya előtti szakasz is nyitva lesz a nagyközönség előtt, így ismét kávézhatunk, sörözhetünk a vízparton. A rekonstrukció talán legnehezebb része a vastag betonréteggel borított tómeder helyreállítása volt. A sekély tavon évtizedek óta nem lehetett csónakázni, de idén nyáron újra vízre bocsátották a csónakokat. A jégpálya alatt 600 méter hosszú, szigetelt gépészeti alagút épült, a beépített hűtőcsőrendszer hossza összesen 190 kilométer.

3. Újjáépített oldalszárny

A nyolcszögletű sarokpavilonok utáni rövidebb oldalszárnyak közül a Hősök tere felé eső teljesen elpusztult a világháborúban. A szárnyak eredetileg az 1927- es bővítés alkalmával készültek. A mostani rekonstrukció megszüntette a Műjégpálya épületének "féloldalasságát", és helyreállította az eredeti kompozíciót.

4. Rekonstruált díszterem

A tóra néző, négy korinthoszi oszloppal megosztott díszterem teljes egészében rekonstrukció - a magyar műemlékes gyakorlattal ellentétben ezúttal nem féltek régi fényképek alapján egy az egyben újraalkotni a háborúban elpusztult helyiséget. Eddig egyetlen hasonló rekonstrukció készült Magyarországon: a Sándor-palota belső terei.

5. Az előcsarnok

Az oszlopokkal és kariatidákkal díszített előcsarnok az épület egyetlen, nagyjából eredeti állapotban fennmaradt belső tere, ahol a restaurátorok minden szobrászati részletet gondos munkával megtisztítottak, és a hiányzó aranyozásokat is pótolták. A földszinti korcsolyacsatolóba vezető kétkarú lépcső fakorlátja is megmaradt.

6. Korcsolyacsatoló

Az épület lelke a földszinti korcsolyacsatoló, amely - négy régi öntöttvas oszlopon kívül - korszerű és funkcionális kialakítású. A strapabíró műanyag padlónak köszönhetően a korcsolyákra nem kell élvédőt tenni, az oldalfalak este világítanak. Az oldalszárnyakban alpesi hangulatú büfé és melegedő kapott helyet.

7. Emeleti étterem és bár

Az emeleti étterem és a nyolcszögletű sarokpavilonban kialakított bár egyelőre üzemeltetőre vár, de széles teraszával, tóra néző ablakaival valószínűleg nyáron is népszerű lesz. Az étterem falát mélyzöldre festették, a kupolával fedett bár halványzöld, mintás tapétát kapott.