Magyarország jóval szerencsésebb helyzetben van, mint sok európai ország, nálunk ugyanis a gyógyszer-nagykereskedelmet nem liberalizálták, ennek is köszönhető, hogy a hatóságok gyógyszertárban még sosem találtak hamis készítményeket. Nem így a piacokon, ahol sokan azt hihetik, az árusok az orvos által felírt megmaradt tablettákat árusítják ki, valójában gyakran nem igazi pirulákat kínálnak. Az internetes postafiókunkba hívatlanul érkező hirdetések, spamek is zömmel nem eredeti készítményt ajánlanak.

Levélszemét mint egészségügyi kockázat

A világhálós csalás könnyen megkülönböztethető a magyar székhelyű, legálisan működő internetpatikáktól. A levélszemétként érkező hirdetések ugyanis zömmel angol nyelvűek és egy konkrét készítményt hirdetnek. Az internetes patikák honlapja viszont legális szerek házhoz szállítását népszerűsíti. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapja szerint ez utóbbiakban megbízhatunk, mert a hazai szabályok szerint a webpatikák nem csak a virtuális térben léteznek. A kiszállítók egy "kézzel fogható" gyógyszertárból indulnak, amelynek ugyanolyan forgalmazási engedélye van, mint a többi patikának.

Az utóbbi években azonban az egész világon egyre gyakoribbá válik a gyógyszerhamisítás. Amíg 2005-ben félmillió tételt tartóztattak fel az unió határán, addig 2007-ben már négymilliót. A robbanásszerű növekedést jelzi, hogy 2009-ben a brit Independent tudósítása szerint volt olyan szállítmány, amely önmagában 34 millió hamisított tablettát tartalmazott.

Egy olyan üzletág kezd tehát terjeszkedni, amely súlyos társadalmi, gazdasági és egészségügyi problémát vet fel, hiszen nagymértékben veszélyeztetheti az emberek egészségi állapotát. A magyar gyógyszerészeti hatóság több olyan esetet is felsorol a honlapján, amikor azt tapasztalták, hogy egy illegális gyógyszer egyáltalán nem tartalmazott hatóanyagot. Előfordult például, hogy hintőport tettek a termékbe, de a kétes körülmények között előállított nem valódi termékek legnagyobb veszélye, hogy mérgező szennyeződéseket is tartalmazhatnak.

Szegények a piacról

A hamisítványok elterjedésében szerepet játszik az elszegényedés, melynek egyenes következménye, hogy megnőtt a vásárlók árérzékenysége, sokan keresik az olcsóbb patikaszereket. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka gondolta úgy, hogy a gazdasági válság miatt többen vásárolnak bizonytalan eredetű termékeket. Persze az emberek nem arra készülnek, hogy illegális szereket vegyenek, pusztán alacsonyabb árakat keresve nem mindig legális utakon szerzik be az orvosságaikat, részben azért, mert nem ismerik a hamis gyógyszerek jellemzőit.

Hazánkban a zárt láncú gyógyszer-nagykereskedelemben nincsen illegális készítmény forgalomban, tehát a felhasználók - a lakosság és a betegellátó intézmények - nyugodtak lehetnek afelől, hogy az így beszerzett medicinák valódiak.

Hogyan lehet a legkönnyebben felismerni a hamisítványokat? Legfőbb ismérvük, hogy nem rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel, de ez nem látszik a dobozukon. Küllemükben igyekeznek hasonlítani az eredeti termékhez (az ogyi.hu honlapon kikereshetjük, hogyan néz ki az engedélyezett készítmény), csak éppen sem a gyártó, sem a forgalmazó nem legális. A vizsgálatok szerint az utánzat az esetek 32 százalékában nem tartalmaz hatóanyagot, 20 százalékban pedig nem a jelzett mennyiség van a pirulákban. S ez még a jobbik eset, mert 21 százalékban nem is a jelzett összetevőkből áll. Nyolc százalékban pedig kifejezetten káros anyagokat kevernek bele, akár nagy mennyiségben is. (Előfordul az is, hogy a lejárt fogyaszthatóságú termékeket nem semmisítik meg, hanem egyszerűen átcímkézik, és így értékesítik.)

Magyarországon nagyon szigorú rendszer működik a gyógyszerpiacon, amely egyaránt vonatkozik az orvosra, a gyártóra, a nagykereskedőre és a gyógyszerészre.

Más a helyzet abban az esetben, ha a beteg nem a hivatalos csatornákon keresztül jut hozzá a gyógyszerekhez, mivel ez esetben nem tud érvényesülni a hivatalos szereplők termékfelelőssége. A legegyszerűbben úgy lehet tehát megelőzni a hamis orvosságok vásárlását, ha csak legális csatornákon keresztül veszünk gyógyszert.

Kevésbé ismert a gyógyszer-nagykereskedő szerepe, pedig kulcsfontosságú a biztonságos ellátásban. A nagykereskedő a gyártó és a patika, illetve a kórház közötti utat biztosítja, ellenőrzi, ez a legfontosabb biztosíték arra, hogy még véletlenül sem kerülhet a rendszerbe nem valódi készítmény. Teljesen kizárt, hogy ezen a láncolaton keresztül a kórház és a beteg nem a megfelelő paraméterekkel rendelkező medicinát kapja meg.

Hologram a dobozon

Miután azonban Európában több helyen a nagykereskedőknél is bukkant már fel hamisított készítmény, fontos kérdés, hogyan tudják ezt a magyar gyógyszerforgalmazók kivédeni. Az egyik módszer, hogy a valódi gyártók látható és láthatatlan jeleket helyeznek el a dobozokon, így ma már nemcsak a bankkártyákban lehetnek chipek, hanem a gyógyszer csomagolásán is, és nemcsak a bankjegyeken lehet hologram, hanem a gyógyszeripari termékeken is. Emellett a nagykereskedő kizárólag akkreditált gyártótól szerzi be a termékeket, ez garantálja a zárt minőségbiztosítási láncot. S ugyanígy a gyógyszertárnak is kizárólag bejegyzett nagykereskedőtől szabad vásárolnia.

Noha a valódi gyógyszer drágább lehet a hamisnál, mégis számos előnye van, például tartalmazza a hatóanyagot (és azt a hatóanyagot); a szigorú ellenőrzésnek köszönhetően nem tartalmaz szennyeződést; a gyógyszertárban, ahol megvásároljuk a patikus hasznos tanácsokkal szolgál.

A leggyakrabban vásárolt hamis szerek egyébként a potenciafokozók, nyilván összefügg ezzel, hogy a férfiak gyakrabban rendelnek maguknak a neten pirulákat, mert kínosnak tartják, hogy orvoshoz forduljanak ezzel a problémájukkal. A tipikus hamis gyógyszert vásárló ezért városi, középiskolai végzettségű, 30 esztendősnél fiatalabb férfi - derül ki az NBC Piackutató Kft. felméréséből.

www.euromedic-hungary.com