Ázsia, amennyiben értelmezését Japán nélkülire szűkítjük, jóval gyorsabban áll talpra a világválságból, mint bármelyik másik régió. Még biztatóbb az a tény, hogy Ázsia időközben kinőtte az export vezette növekedési modellt. Az elkövetkező években egyfajta paradigmaváltásnak lehetünk tanúi, mikor is az 1997-es ázsiai válságot követően most először lehet a regionális belső kereslet (főleg a kínai piac) az ázsiai növekedés motorja. A legfrissebb előrejelzések szerint a térség idén 8,4, jövőre 8,2 százalékos éves GDP növekedés elé néz. Ezzel szemben a fejlett, vagy akár a fejlődő világ messze elmarad, ahol 2009-ben rendre 2, illetve 6,6, 2010-ben 2,2 illetve 6,4 százalékos éves bruttó hazai termék-bővülés várható. Kína az idei 10,5%-os, jövőre pedig a 9,8%-os valószínűsített GDP növekedésével vitathatatlanul a térség utánégetője.  Megállíthatja valami ezt a gőzhengert?

A kérdés válaszát keresve érdemes két évvel visszatekintenünk az időben. 2008. áprilisában Jim Rogers, - az anno 1980-ban 38 évesen önmagát nyugdíjazó multimilliomos befektetési guru - a következőket nyilatkozta: „Kína gazdasági előrenyomulása minden, csak nem megállítható". Véleménye szerint, egy esetleges kínai polgárháború borzalmas dolgokra lenne képes, de még egy ilyen jellegű esemény (amelyre jelenleg vajmi kevés esély van) is csak átmeneti visszaesést produkálna. Hasonlóan egy komolyabb járványhoz, vagy válsághoz, Kína mindenből felépül és csak menetel előre. Rogers szavai, úgy fest, hogy beigazolódnak, hiszen 2008-ban az ázsiai ország gazdasága 9,6%-kal, 2009-ben „csupán" 8,5%-kal nőtt, - nem mintha válságban ez nem lenne világrekord - de idén az ország most újra a kétszámjegyű növekedési tartományba léphet.

Az egyedüli, ami a Vörös Sárkányt mégis térdre kényszerítheti az egy jelentős vízgazdálkodási válság. Kevesen tudják, de Észak-Kína hatalmas édesvíz-problémával küzd. Természetesen az ország hathatósan igyekszik ezellen tenni, de ha a kérdést nem oldják meg, vagy nem időben találják meg rá a gyógyírt, akkor Kína mégis elbukik. A szituáció hasonló Észak-Indiában is, csak a fentiekhez képest még válságosabb. A vízhiány a világ számos részén már most is biztonságpolitikai kérdéseket vet fel. A tegnap háborúit a földért vívták, ma pedig az energiahordozók állnak a konfliktusok középpontjában. A jövő háborúi feltehetőleg a vízről fognak szólni. Peking, a tibeti fennsíkon eredő folyók szabályozásával jelentősen csökkenti Dél- és Délkelet-Ázsia országainak ivóvízforrásait. Miközben Kína a folyók elterelésével és vízgyűjtők építésével próbálja enyhíteni az országban egyre súlyosabb vízhiányt, India és a térség többi államába még kevesebb víz jut. Elképzelhető, hogy a térség stabilitása és békéje érdekében sürgősen nemzetközi megállapodásokon keresztül kellene szabályozni a folyamterelésre vonatkozó szabályokat.

Tegyük most félre egy pillanatra a vízproblémát. Látnunk kell, hogy egy olyan gazdaság, mint a kínai, - amely éves szinten átlagosan 10% felett növekszik, amely a világ legnagyobb devizatartalékával (több mint 2000 milliárd USD) rendelkezik és ahol a kialakuló új középosztály számát tekintve hamarosan a legnépesebb lesz - jelenti „A jövőt" a globálisan gondolkozó befektetőknek és vállalkozásoknak. Kínában ráadásul fejlődik a pénzügyi piac is. A kínai tőzsdefelügyelet a 2008-as határozatot követően, (az indulást a válság miatt elnapolták) végre index futures-t hozott létre.

A napokban bejelentett változás, lehetőséget teremt a régóta várt földrajzi arbitrázs pozíciók megnyitására, ugyanis az eddigi feltételek mellett (a szabad tőkeáramlás hiánya Hongkong és Shanghai között) néhány, mindkét tőzsdén forgó vállalat ára jelentős eltérést mutat (érdekes módon a bankoknál lezajlott a konvergencia), amely hosszú távon várhatóan csökkenni fog.

Az ázsiai térségben pedig létezik egy második, 20 évvel lemaradt Kína is, melynek neve talán nem meglepő: India. Itt a 6,5%-os GDP növekedést produkáló 2009-es válság év után, 2010-ben 8, a rákövetkező 2011-es év 8,2 százalékos növekedést hozhat. A világ második legnépesebb országában (a földön minden hatodik ember indiai!) nagymértékben javulnak a gazdasági fundamentumok, egyre erősödnek a gazdasági, kereskedelmi relációk Kínával. Napjainkra az indiai urbanizáció elképesztő mértékben felgyorsult, valamint az átlagos egy főre jutó jövedelem elérte azt a szintet, ahol a kereslet már komolyan emelkedik a tartós javak iránt.

Mindezek fényében érdemes a befektetőknek vigyázó szemüket az AEGON Alapkezelő februártól megújuló Ázsia alapjára vetniük. 2010. február 1-vel az amúgy is kedvező kilátások mellett, az AEGON Ázsia Részvény Befektetési Alapok Alapjának a még magasabb hozam elérésének érdekében, megváltozik a befektetési politikája. Az Alap új kompozit benchmarkot kap, amely 75% MSCI AC Far East ex Japan Index + 15% MSCI India Index + 10% ZMAX Index lesz.

A referencia indexből a fenti nappal kikerül a korábban még szereplő Japán, és bekerül India, mivel ez utóbbi országgal kapcsolatban sokkal pozitívabb az Alapkezelő véleménye, hiszen jóval magasabb várható GDP növekedési ütemmel és hozampotenciállal bír, mint az utóbbi időkben jelentősen lemaradó felkelő nap országa. Japán, a 2009-es -5,4%-os drámai GDP csökkenés után (gyakorlatilag a második világháború óta nem tapasztalt gazdasági visszaesésről van szó) elindul ugyan a növekedés pályáján, de a reál GDP növekedés messze a térség átlaga alatt alakul majd. 2010-ben 1,3, 2011-ben 1,7 százalékos növekedés valószínűsíthető csupán.    

A megújuló AEGON Ázsia alap új kompozit benchmarkja szerint, az alábbi országok lesznek az elsődleges célpontok: Kína, Hongkong, Indonézia, Dél-Korea, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és India. Ennek megfelelően az Alap teljes egészében a fejlődő ázsiai térségre koncentrál, jóval magasabb hozampotenciált kínálva ezzel az Alap jelenlegi és jövőbeli befektetőinek. A fent említett arbitrázslehetőséget is kihasználja az Alapkezelő és 3%-os kitettséget vállal az AEGON Ázsia Részvény Befektetési Alapok Alapjában olyan egyedi részvények kiválasztásán keresztül, amelyek esetében valószínűsítjük az ilyen irányú árfolyamváltozásokat. A jelenlegi 7 részvényt (pl. PetroChina Co Ltd, vagy a Jiangxi Copper Co Ltd) 30 vállalat közül választottuk ki. Amennyiben a kiválasztott papírok felülteljesítése megerősítést nyer, úgy további pozíciónövelés várható a részünkről.

A benchmark, mint azt a fentiekben láthattuk, változik ugyan, de a szemlélet továbbra is a sikeres régi marad. A korábbiakhoz hasonlóan, az Alapkezelő nagyon aktívan válogat a fenti országok között, és a piaci várakozásainknak megfelelően folyamatosan módosítja az országok portfolióban betöltött súlyát. Folytatjuk továbbá azt a korábbi, igen sikeres tevékenységünket is, hogy off-benchmark (referencia indexen kívül eső) befektetések is lesznek a térségből, amelyek a múlthoz hasonlóan, a jövőben is igen kedvezőek lehetnek. Továbbra is dinamikusan változtatjuk az Alap részvénykitettségét. (Magasabb részvénykitettség, ha bullish a szemlélet, alacsonyabb, amennyiben bearish, és ennek megfelelően defenzívebb lesz az Alap stratégiája is.)