A gyomorégés vagy pyrosis égető fájdalom a szegycsont mögött vagy a torokban. A gyomor belső falát védőréteg fedi, ami megóvja a gyomor szöveteit a gyomorsav maró hatásától. Ha túlesszük magunkat, a savas gyomortartalom az emésztőrendszer felső szakaszának védőréteggel nem fedett részére kerül, amire szervezetünk jellegzetes fájdalommal reagál. Ilyen, védőréteggel nem fedett része az emésztőrendszernek a nyelőcső és a garat, ahol a tünetek a leggyakrabban előfordulnak. A gyomorégéshez hasonló fájdalmat érezhetünk akkor is, ha a gyomrot védő réteg elvékonyodik vagy károsodik; ilyenkor fennáll a veszélye a gyomorfal elfekélyesedésének is.

A reflux esetén a gyomorégésen túl a savas regurgitáció is gyötri az embert, mely maró-égő érzést okoz a nyelőcső egész hosszában, a garatban, illetve a szájüregben. E megbetegedések hátterében életmódbeli tényezők (dohányzás és alkoholfogyasztás), testhelyzetek (előrehajlás és fekvés), valamint az étrend is szerepet játszhat: főleg a zsíros, fűszeres ételek tehetők felelőssé a kialakulásáért. Ezért is veszélyes az év vége: a halászlé, a töltött káposzta, de még a szaloncukor csokoládéja is hozzájárulhat a refluxhoz. Főleg, ha túl sokat eszünk belőle.

A reflux sokszor a megszokottól eltérő tünetekkel, alattomosan jelentkezik. A betegnek gyakran nincs sem gyomorégése, sem savas felböfögése, viszont tartós száraz köhögés, krákogás, idült gégegyulladás, kellemetlen szájszag jelentkezik, esetleg a gyorsan romló fogak jelzik a gyakran a szájüregbe jutó gyomortartalom pusztítását. A legtöbbször a gyomorsavkötő gyógyszerek megszüntetik a panaszt, ám súlyos esetekben nyelőcsővizsgálat, életmódbeli változás és gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!