Az egészségturizmus, mint a hazai turisztika legjelentősebb szektora, óriási lehetőségeket rejt magában, egyelőre azonban csak kevés helyen tud megfelelni az európai elvárásoknak. Az elmúlt két évtized alatt a gyógyturizmus mellett kifejlődött a hazánkban korábban alig ismert wellness és rekreációs egészségügyi szolgáltatás, amelyhez kapcsolódva egyéb turisztikai igények is megjelentek.

Növekszik a wellness iránti igény

A nemzetközi trendekhez és igényekhez igazodva az ország fejlesztéspolitikájában is egyre nagyobb szerepet kap a turisztika, azon belül az egészségturisztika. A konkrét fejlesztések elindításához ismerni kell az adott területre jellemző sajátosságokat. Például, hogy amíg a gyógyturizmusban elsősorban az idősebb, illetve beteg emberek igényeit kell kielégíteni, addig a rekreációs szolgáltatásokat inkább a fiatalabbak, illetve a családosok veszik igénybe, s ezekhez az igényekhez kell igazítani a szolgáltatásokat.

A gyógyturizmus helyhez kötött, hiszen ott fejleszthető, ahol az adott természeti tényező - gyógyvíz, -iszap, -barlang, illetve a területre jellemző mikroklíma - megtalálható. A szolgáltatás fejlesztéséhez át kell tekinteni a gyógytényezők minőségét, illetve az adott helyszínen nyújtott szolgáltatás színvonalát, s ezek figyelembevételével kell dönteni a szükséges beruházásokról: mely területeken és mit érdemes fejleszteni.

A hazánkban korábban kevésbé fejlett wellnessturizmus iránti igény egyre nő, ezért érdemes megteremteni a rekreációs, illetve egészségmegőrző szolgáltatások professzionális kínálatát. Ennek két szempontból is nagy jelentősége van: egyrészt a kapcsolódó szálláshely- és szórakoztató funkciók bővítése jelentősen szélesítheti a szolgáltatások körét, s sok munka helyet teremthet. Másrészt pedig megfelelő kínálattal - a téli lehetőségek előtérbe helyezésével, például fedett létesítmények építésével - és árpolitikával lehetőség nyílik az egyébként igen féloldalas szezon kiegyenlítésére.

Ezeken a tényeken alapul a gyógy- és egészségturizmus támogatása, melyre most jelentős uniós támogatásokat lehet szerezni. A pályázati rendszeren keresztül az ágazatba juttatott pénzzel olyan beruházásokat szeretnének támogatni a hatóságok, amelyek a munkahelyteremtésen, a szezonális ingadozások csökkentésén, illetve a hazai igények kielégítésén túl a szektor nemzetközi versenyképességét is növelik. Ezért a pályázatok kiírása során figyelnek arra, hogy az Országos Egészségturizmus-fejlesztési Stratégiával összhangban lévő gyógy- és wellnessberuházásokra, a minőségi fejlesztésekre helyezzék a hangsúlyt.


Hagyományok és új szolgáltatások

Lényeges kitétel volt a pályázati rendszer kialakításánál, hogy mind a hagyományokkal rendelkező szolgáltatások korszerűsítésére, mind azok bővítésére, mind pedig az új fejlesztésekre jusson az uniós pénzekből. Ugyanakkor a megfelelő kihasználtság és a gazdaságos működtetés érdekében elengedhetetlen volt a marketingfeladatokra szánt összeg nevesítése a pályázati kiírásokban.

Az ilyen elvek mentén kialakított rendszer pályázatait 2007-2008-ban két fordulóban bírálták el. Az elsőben a tartalmi-szakmai értékelés után a feltételes támogatásról döntöttek. A második fordulóban a pályázók a közreműködő szervek segítségével kialakították a konkrét, részletekre lebontott terveket, s csak ezek elfogadását követően született döntés a tényleges támogatásról. A rendszer előnye, hogy a szakmailag erős szervezetek az esetek döntő többségében biztosították a megfelelő minőséget, viszont az eljárás nagyon hosszú volt, s a beruházók nem voltak kellőképpen ösztönözve az önállóságra.

Ezért a 2009-2010-es időszak kiírásaiban már több fejlesztési irányt és támogatható tevékenységet határoztak meg, s a beérkező pályázatokat egy fordulóban értékelték. Elvárás volt, hogy a fejlesztések egyediek és újszerűek legyenek, amelyek kielégítik a megcélzott vendégek igényeit. Lényeges szempont volt, hogy a beruházás népszerűsítése érdekében a beruházó a jól kialakított arculatot megfelelő marketingeszközök használatával népszerűsítse, s így biztosítsa a gazdaságos működést.

A támogatási döntés meghozatalakor egységes egészként értékelik a pályázatokat. Azt vizsgálják, hogy munkahelyteremtéssel és bevételnöveléssel elősegítik-e az általános gazdasági fejlődést, illetve a szezonalitás csökkentésével, a látogatottság növelésével javítják-e a turisztikai ágazat munkáját, s ezzel biztosítják-e az önfenntarthatóságot.

A Regionális Operatív Program (ROP) keretében átlagosan a beruházási összeg 40 százalékával, összességében 11,26 milliárd forinttal támogatták a települési önkormányzatok, illetve az önkormányzatok által működtetett gazdasági társaságok beruházásait, amelyek összértéke 27,5 milliárd forint volt. Az ország hét régiójából ötben összesen 23 egészség turisztikai beruházást finanszíroztak.

A kiemelten fontos, úgynevezett attraktív beruházások támogatásáról nem pályázati rendszerben döntenek, hanem egyedi elbírálás alapján a kormány válogat. Ezek a beruházások átfogóak és összetettek, s az egész régió versenyképességét növelik. A kiemelt fejlesztések során olyan nagy volumenű, a régió adottságaira építő, egyedi vonzerővel bíró turisztikai beruházásokat hoznak létre, amelyek általában önkormányzati tulajdonú létesítményekben öltenek testet. Ilyen beruházásokra 10 milliárd forintot szán a kormányzat a dél- és észak-alföldi, valamint a nyugat-dunántúli régiókban, melynek fölhasználásával 23,03 milliárd forintnyi érték jön létre.

Szálláshelybővítésre 28 milliárd

Az attraktív turisztikai fejlesztésekhez illeszkedően a magas minőségű szálláshelyek bővítésére is szükség van. A támogatásukra kiírt pályázatokban a meglévő szálláshelyek minőségének javítására, illetve újak létesítésére, valamint szolgáltatási palettájuk bővítésére is lehetőség nyílt. Összességében 102 fejlesztés számára 27,3 milliárd forintnyi támogatást biztosítanak a ROP forrásai, s ezzel hozzávetőlegesen 100 milliárd forint értékű beruházásra került sor. Ezeknek közel a fele fürdőhelyek közelében jött létre, de voltak olyan régiók is - például az Észak- és Dél-Alföld -, ahol ez az arány elérte a 75 százalékot.

Az uniós pénzek fölhasználásával megvalósuló fejlesztések közül érdemes kiemelni a tamási Ability Termálszálloda elképzeléseit, amelyek a fogyatékkal élők igényeinek kielégítését állították a fejlesztés középpontjába, s mind a szálláshely, mind a termálfürdő korszerűsítése során maximálisan figyelembe vették a kerekes székes vendégek igényeit. De megemlíthető a szolnoki Garden Hotel is, amely a hagyományosan odaszokott üzleti turizmus igényeinek fokozottabb kielégítése mellett a családi wellness és fitnesz szolgáltatásainak fejlesztését tervezi. A sárvári gyógyfürdő wellness irányú fejlesztésével minden korosztály igényeinek párhuzamos kielégítésére törekszik úgy, hogy a korosztályok egymástól elkülönült pihenése is megoldható legyen.

Végül a szegedi Ligetfürdőben régiós jelentőségű komplex, gyógy-, wellness-, élmény- és strandfürdőt kívánnak létrehozni, ahol 2100 négyzetméteres vízfelületen minden igényt kielégítő, négy évszakos szolgáltatással állnak majd a vendégek rendelkezésére: Közép-Európa legmagasabb, 27,5 méteres csúszdatornyával, csecsemő- és gyermekmedencékkel, élményelemekkel és sportberendezésekkel csábítják a pihenni vágyókat. A márciusban nyilvánosságra kerülő pályázatok célja olyan, jól körülhatárolható és értékesíthető gyógytérségek kialakulásának elősegítése, amelyek egészségturisztikai kínálata komplex és korszerű, s így versenyképes más országok kínálatával.