Hatalmas botrány! - Ákost is csúnyán átejtették

A Kulcsár-ügy után újabb krimi a K&H-nál?

Bódis András: - itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2012.05.11. - 23:31
Létrehozás:: 2010.01.08. - 10:33

2010.01.08. - 10:33

Mivel eddig nem volt arca a K&H legújabb, 30-32 milliárd forintos kötvénybotrányának, a téma nem emelkedett a Kulcsár-ügy "rangjára". A Heti Válasz most megszemélyesíti a történetet; annál is inkább, mert a banknak már két hivatalos papírja van arról, hogy durván átejtette ügyfeleit. A rendőrség pedig nagyüzemi iratlefoglalásba és nyomozásba kezdett a pénzintézetnél.

hirdetés

"A bank tevékenységével összefüggő bármely hatósági eljárás alapvetően az üzleti titok körébe tartozik, annak nyilvánossága csak jogszabályi előírások esetén és mértékében biztosított." A Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. ezzel a képtelen üzenettel tudta le a választ, amikor lapunk arról érdeklődött, foglalt-e le iratokat a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a pénzintézet által értékesített úgynevezett CDO-kötvények ügyében.

A rendőrség viszont megerősítette információnkat: az NNI pénzügyi visszaélések elleni osztálya - állampolgári bejelentés alapján - nyomozást rendelt el a CDO-k témájában. Az is egyértelmű, hogy a 2009. július 22. óta, ismeretlen tettes ellen (magánokirat-hamisítás, illetve más bűncselekmények gyanúja miatt) folyó eljárás keretében a nyomozók éltek a nagyüzemi dokumentumlefoglalás eszközével.

A Kulcsár-botrány terhes örökségét viselő K&H tehát újra krimibe keveredett. Míg a brókerbomba 2003-as robbanása után az derült ki, hogy a pénzintézet korábbi VIP-ügyfeleinek egy része Kulcsár Attila cinkosaként működött, addig most a privátbanki partnerek a károsulti oldalon kötöttek ki. Némileg leegyszerűsítve annyi történt, hogy bepaliztak háromszáz "prémium kategóriás", a K&H-hoz többnyire 15-20 éve hűséges ügyfelet. Egyikük például - aki társaihoz hasonlóan évi 50-200 ezer forintot fizetett, hogy megtakarításait magasan képzett privátbanki tanácsadó kezelje - 2006-ban 50 millió forintot fektetett be olyan CDO-kötvényekbe, amelyeket a magyar állampapírnál is biztonságosabbnak hirdettek.

Az ajánlatra majd' minden óvatos (alacsony kockázatviselési hajlandóságú) ügyfél ugrott. Emberünk aztán 2008 végén kimutatást kért a kötvényei árfolyamáról, és ledermedt: 50 millió forintos befektetése hárommilliót ért, de mint a bank szíves közléséből megtudta, ennyiért sem vásárolnák vissza tőle a papírokat - hiába is garantált a K&H két éve "likvid másodpiacot" a CDO-kra.

Arcok a frontról

Az árfolyamzuhanást a bank a globális pénzügyi válsággal magyarázta; ez az indok viszont csakis akkor tűnhetne hitelesnek, ha a pénzintézet nem szuperbiztonságos áruként dobta volna piacra a kötvényeket. A sztori még védhetetlenebb, ha hozzátesszük: a K&H 2005-2006-os marketinganyagai kockázati szempontból jóval ideálisabbnak nevezték a kizárólag a privátbanki ügyfeleknek felkínált CDO-kat (collateralized debt obligation), mint a hagyományos vállalati kötvényeket. Míg utóbbinál a kibocsátó cég fizetőképességétől függ, hogy a kötvény vásárlója visszakapja-e kamatokkal együtt a befektetett tőkéjét, addig a CDO olyan értékpapír, amelyben 4-500 vállalat hiteleit "csomagolták össze".

A K&H azzal áltatta ügyfeleit, hogy anyabankja, a CDO-kötvényeket kínáló belga KBC eddig mindig észlelte, ha egy, a csomagban szereplő társaság nehéz helyzetbe került vagy becsődölt, és lecserélte e bizonytalan hiteldarabokat. A Figyelő azonban már 2008 áprilisában felhívta a figyelmet, hogy a KBC ócska vállalati kötvények garmadát adta el CDO fedőnév alatt - más források szerint pedig az "összegyúrt" értékpapír amerikai magánszemélyek még ócskább jelzálog hiteleit is tartalmazta. Szintén marketingszósznak bizonyult, hogy a KBC exkluzív értékpapírja "állampapírokkal megegyező besorolással fizet azoknál jelentősen magasabb kamatot", vagy hogy a CDO-sokat "a KBC tőkéje védi", továbbá, hogy "a K&H ezeket a kötvényeket hitelfedezetként is elfogadja". Mindebből 2008-ra egy szó sem volt igaz.

A CDO áldozatainak és a sorsukról döntő K&H-tisztségviselőknek arcuk és nevük is van. A megtévesztetti kör két legismertebb alakja Kovács Ákos dalszerző-előadóművész, illetve Sugár András, Málta tiszteletbeli konzulja, a Westel, majd a T-Mobile Magyarország exvezérigazgatója. Rajtuk kívül más potentátokról is tudunk, akiket a K&H eddig nem vagy csak részben "kártalanított". Köztük van egy valamikori államtitkár, egy volt vállalatvezető özvegye, néhány médiaszemélyiség és egy olyan üzletember, aki rokoni szálon kötődött Bajnai Gordon kormányfő tanácsadói stábjához.

A bankot természetesen minden érintett perrel kezdte fenyegetni, amint 2008-ban tudomást szerzett arról, hogy "a magyar államkötvényeknél is biztonságosabb" papírjai már csak a vételár 3-8 százalékát érik. A K&H eleinte türelmet kért, hogy megfelelő peren kívüli ajánlatokat tudjon prezentálni - ám ezt többen időhúzásként, altatásként értelmezték. Tudták ugyanis: a jogszabályok szerint a megtévesztés felismerése után legfeljebb egy évük van, hogy a CDO-kötvények adásvételére vonatkozó szerződést - érvénytelenség miatt - megtámadják, vagyis bíróságon "kényszerítsék vissza" a banktól a befektetésük száz százalékát. A K&H végül egyenként vizsgálta az igényeket, és peren kívül számos ügyfelet kielégített - különböző mértékben. Ezt a hírek szerint többnyire nem készpénzzel tette, hanem olyan (egyébként nehezen eladható) cserekötvényekkel, amelyek 30-50 százalékkal értéktelenebbek, mint egykor a CDO-papírok.

E banki stratégiának viszont van legalább egy szépséghibája. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyugdíjba vonuló főigazgató-helyettese, Schiffer Péter szerint súlyosan törvénysértő, ha a pénzintézet azonos károsultak között különbséget tesz (Heti Válasz, 2009. július 23.). Úgy tudjuk, Kovács Ákos és Sugár András mellett közel két tucat olyan ügyfél akad, aki megunta az 50-70 százalékon való alkudozgatást, és a bíróságon keresi igazát.

Két verdikt

Az igazság feltárásakor a bíróságok és a rendőri szervek két, 2009-ben született, a bankot elmarasztaló dokumentumra is rábízhatják magukat. A PSZÁF már 2009 tavaszán írásba adta, hogy a bank a CDO-kötvények kapcsán többrendbelileg megsértette a tőkepiaci törvényben rögzített ügyfél-tájékoztatási kötelezettségét, ezért - a jogszabályi maximumot jelentő - 10 millió forintra büntette a K&H-t. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy hónapja ennél is messzebb ment: 40 milliós bírságot fizettetett a pénzintézettel, amit azzal indokolt, hogy a bank visszaeső jogsértő - már ami a fogyasztók megtévesztését illeti. (A PSZÁF- és a GVH-verdikt tehát tökéletes kiindulási alap lehet azon ügyfelek számára, akik megtévesztésre hivatkozva perlik a K&H-t. Aligha csoda, hogy a bank szinte azonnal megtámadta a PSZÁF-határozatot a bíróságon, s vélhetően ez lesz a sorsa a friss versenyhatósági döntésnek is.)

Eddig csak a pénzintézet magatartását érintettük, de a kötvénybalhé "mérete" sem akármekkora: miközben a Kulcsár Attila-féle akciók elkövetési értéke 23 milliárd forint volt, a CDO-papírokból 30-32 milliárdnyit adott el a K&H a privátbanki klienseknek - bár ezt az esetet a rendőrségi gyanúsításig nem nevezhetjük bűnügynek. Ám a megtévesztésnek és a tájékoztatási kötelezettség notórius semmibevételének lehetnek személyi felelősei; ráadásul a bankban külön CDO-bizottság működik, amely dönt az ügyfelek - PSZÁF által vitatott - szelektív "kárpótlásáról". Forrásaink szerint e testületben a K&H vállalati divízióját vezető (23 éve a KBC-t szolgáló) Guy Libotnak és a lakossági vezérigazgató-helyettes Bába Ágnesnek van meghatározó szava. Utóbbiról a Népszabadság 2003-ban tudni vélte, hogy érintett lehetett Kulcsár csalássorozatában - a K&H azonban cáfolta a lap gyanúját.

Úgy értesültünk, CDO-ügyben leginkább a bank önkormányzati és EU-projektek igazgatóságát vezető Pozvai Ferenc dolgozik Bábáék keze alá; PSZÁF-os előélete miatt szinte automatikusan hozzá kerülnek a felügyeleti büntetéssel "kecsegtető" témák. Ugyanez a Pozvai 2003-ban - még a PSZÁF színeiben - a brókerbotrányba keveredett "régi" K&H ellenőrzését végezte, és később épp Kulcsár Attila egyik utódja lett a banknál (az önkormányzati és EU-projektek szakág élén). Amikor pedig Libot, Bába és Pozvai CDO-s ügyfelekkel kapcsolatos konkrét tevékenységéről érdeklődtünk, írásbeli fenyegetés érkezett a banktól: "Munkatársaink nevének felhasználása vagy rossz színben való feltüntetése büntetőjogi következményeket vonhat maga után."

A belgák akarták?

Mindezek után maguktól adódnak a költői kérdések: miért érte meg a K&Hnak, hogy perbe és haragba keveredjen legmegbecsültebb ügyfeleivel és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal, illetve "magára húzza" a rendőrséget? Ha egy bank a legvagyonosabb partnereit is átejti, mire számíthatnak a kispénzű, alacsony érdekérvényesítő képességű ügyfelek? A privátbanki tanácsadók miért nem figyelmeztették klienseiket, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő intézet már 2008 márciusában negatív figyelőlistára helyezett több, a KBC által kibocsátott CDO-kötvényt? Miként lehetséges, hogy egy fizetett tanácsadó akkor kap pluszjutalékot, ha a bank termékét rátukmálja az ügyfélre - az ügyfél kárának minimalizálásában viszont nem teszik érdekeltté?

Miután a Kovács Ákos által a K&H ellen indított pert a pénzintézet ügyvédje sikertelenül próbálta zárttá nyilváníttatni, az első (tavaly szeptemberi) tárgyalási napon a Heti Válasz a bank védekezési taktikáját is megismerte. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a kedves ügyfélnek lett volna alkalma észrevenni a rejtett csapdákat, tehát az értékvesztésért valójában ő felel. A pénzintézet arra hivatkozik, hogy fél évvel a CDO-k 2006-os értékesítése után(!) angol nyelvű tájékoztatót juttatott el a kötvényvásárlókhoz. A PSZÁF határozata ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a kockázatfeltáró tájékoztatókat magyar nyelven kell kibocsátani (ami a CDO-k esetében különösen indokolt lett volna, hiszen még a magasan képzett pénzintézeti alkalmazottak többségének is "kínai" volt a túlontúl szakmaira sikeredett angol szöveg).

Noha a K&H felelőssége vitathatatlan a CDO-ügyben, bennfenteseink szerint az is tény, hogy a bank mindvégig az anyavállalat előírásait követte. A KBC adatta el a külföldi - köztük a magyar - leánycégekkel e sajátos kötvénykonstrukciókat, és szintén a belga főnökség kérte a budapesti CDO-bizottságot, hogy készpénzben és száz százalékon lehetőleg senkivel se egyezzen ki. Az viszont már a K&H sara, hogy a magyar privátbanki ügyfelek egyedülállóan silány felvilágosítást kaptak a CDO-król, illetve hogy a bankvezetés különbséget tesz károsult és károsult között.

Egy biztos: akár hónapokon belül megszülethetnek az első ítéletek a K&H elleni polgári perekben. És ezzel az is eldől, kifizetődő volt-e a bank szigora - vagy az egykor tíz- és százmilliókért kötvényeket vásárló, pórul járt ügyfelek esete másokat is a pénzintézettel való szakításra buzdít. Mindenesetre a KBC 2009-ben eurómilliárdokra rúgó segélycsomagokat kapott a belga kormánytól, hogy megőrizhesse európai pozícióit. Lehetséges, hogy léteznek Magyarországnál fontosabb piacok is széles e földrészen?

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 122

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#26

pupilla

2010.03.20. - 23:34

Posta banknál 145 milliárd tünt el princz gábor idejében ,nem nehéz kitalálni hova úszott el,princz is kimenekült Ausztriába mint kulcsár ,időnkét üzengetett , lopakodva tért haza ,nem tartóztatták le,itt is az mszp keze volt benne.
#25

Zokni

2010.01.29. - 22:08

Előzmény:
#24 mokus

Kedves Mókus!
Hogy az ördögbe lehetne egy bank - no meg a válság - által, a befektetők elveszejtett pénzéből - állami bevétel?

Az Ön révén Haiti sokat nem kaphatna...
#24

mokus

2010.01.29. - 08:17

NYILT LEVÉL A PÉNZÜGYMINISZTERNEK ÉS MINISZTERELNÖKNEK.

IME ITT LELEDZIK TÖBB MINT 50 MILLIÁRD FORINT A VAGYONADÓ HELYETT.
a lobbitevékenységemért járó díjat a haiti megsegítésére utalják.
#23

eva51

2010.01.23. - 09:26

Előzmény:
#19 tomhagen

A K & H véleményem szerint valamilyen szálon kapcsolódik az MSZP kormányhoz. Mint volt közhivatalnok tudom, hogy egészségpénztári tagként több százezer ember pénzének kezelését a K & H-ra bízták. Mindez a 2002-es választások után történt, amikor az MSZP vette át a kormányzást. Onnantól kezdve állandó gond volt a kifizetésekkel, trükkök sokaságát vetették be, hogy elfogadhatatlan legyen a kártyával történő vásárlásnál kapott számla, így legalább két-három hónappal csúszott a számlák kifizetése. Szerencsére volt alterntíva, én át is léptem egy másik egészségpénztárba. De azon az osztályon, ahol én dolgoztam, valamiért féltek az emberek, és inkább maradtak. Közigazgatási hivatal lévén láttam, ahogy - a költővel szólva - "fortélyos félelem igazgat"-ta az embereket. Pedig bíztattam másokat is, hogy lépjenek ki, de valamilyen oknál fogva féltek. Azért többszázezer ember pénze nem volt kis összeg, véleményem szerint ezeknek a számláknak a kezelésével is hatalmasat kaszáltak, de ez számukra kevésnek tűnt, kellett ott is a trükközés. Ezek után eszembe nem jutott volna, a legszebb ígéretek ellenére sem náluk bármibe is befektetni.
#22

jetjet

2010.01.23. - 08:44

Elgondolkodtató, ha a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, kit fog bűnösnek találni? Gondolom nem a Bankot, hanem a banki dolgozókat. A kérdés csak az, hogy a nyomozás eljut-e a tényleges felelősökig, vagy megelégszik az értékesítéssel foglalkozókkal. Gondolom a kiemelt ügyfelekkel foglalkozó alkalmazottak képzettsége is kiemelt, mivel nekik magasabb összegek befektetéseit kell segíteni. Ha ez így van, akkor az Ő felelősségük is vitathatatlan, hiszen nap mint nap pénzügyekkel foglalkoznak, tisztába kellett lenniük az ajánlott befektetés kockázataival.

Nem vagyok pénzügyi szakember,de hátha valaki megmagyarázza, hogy csökkenhet egy kötvény a névértékének 3-4%-ára, ha igaz, hogy 4-500 vállalat hiteleit csomagolták egybe. Meglehetősen rossz portfolióval indulhatott ez a kötvény, mert ezek szerint leegyszerűsítve a vállalatok 97%-a tönkrement!? Persze létezik a világgazdasági válság, néhány területen beszélnek 50%-os visszaesésről hazánkban, de ezek a vállalatok külföldiek, ahol a válság ennél jóval szerényebb visszaesést eredményezett. Persze lehet, hogy rosszul gondolom, de 3-4% az meglehetősen alacsonynak tűnik.
#21

cdocdo

2010.01.21. - 13:06

Megint Magyarországon vagyunk. Az ország egyik, ha nem a legkiemeltebb bankja, hogyan engedhet meg magának ekkora blamázst. Így, mert nincs következménye tetteinek. Nem érdekli a vezetőket, mert " tiszta" a lelki ismeretük. PSZÁF és GVH elmarasztaló itéletei, mert ezekből is több van, nem számít. Kiváncsi lennék, hogy a folyó perekben a GVH itéletét hogyan teszi magáévá az érintett bíró.

Miért nem szólalnak meg az érintett vezetők, mert komoly jutalék járt gondolom minden szerződéskötés után, és nem szeretnék azt vissza fizetni? Esetleg megkifogásolnám helyükben a két intézmény itéletét, de ahogy látom nem merik, mert félnek.

Kiváncsi lennék hogyan kezdi a mondókát manapság a bank, amikor valaki ezek után bemegy, hogy hitelt szeretnék felvenni. Kedves leendő átverni kivánt ügyfelem, fizessen be.............

Minden elismerésem Sugár András és Kovács Ákos uraknak, amiért megmutatták magukat. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a károsultak nem a hülyék gyülekezetének tagjai.
#20

gyergyo2010

2010.01.20. - 10:06

Hiába lesz ez az új KH botrány még nagyobb mint volt a Kulcsár-féle, mégis a KH volt tavaly az év "megtakarítási" bankja! Továbbá azt sem értem, hogy a PSZÁF és KH között ide-oda cikáznak a döntéshozó igazgatók, nincs semmiféle etikai szabályozás !? Ha a két legmagassabb szakmai szerv (PSZÁF és GVH) is kimondta, hogy a KH megtévesztette a befektetőit, akkor miért kell a károsultaknak perre menni, meg kell várni még a Nemzeti Nyomozó Iroda állásfoglalását is?! Érdekelne az is, hogy magánszemély is kibújhathat a fizetés alól egy már megkötött szerződés esetén az előre nem látható globális válságra hivatkozva? Létrehoztak már a károsultak közös érdekképviseletet?
#19

tomhagen

2010.01.20. - 08:56

Előzmény:
#18 6HQFMXAnakin

Nem fér a fejembe, hogy ebbe a bankba miért viszik be a pénzüket az ügyfelek, vagy ha már bevitték mi a frásznak hagyják ott.
Nem értem, hogy az ÜGYFÉL hogyan értelmezhető ennél a pénzintézetnél. Miért van ügyfele annak, aki ellensége a saját megbízójának.

A "mérce kettőssége" jól látható, énekled, mi hallgatjuk. Először nem hisszük, aztán rájövünk, hogy tényleg két törvény van. Kettős mércével mérnek, mindent megtehetnek, semmi sem drága!

Mindehhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete húzza a temetési dallamot. Vajon dr. Schiffer Péter melyik igazgatói állást kapja meg ezután a KÁENDHÁNÁL?
#18

6HQFMXAnakin

2010.01.18. - 15:34

Előzmény:
#17 titipeck

"Nem látok a CDO-s ügyfelek közt egy átlagos Magyar befektetőt sem" - Ez nem csoda, mert senki sem ismeri a befektetőket, a cikk is csak kettőt nevez meg. Nem is kell, hogy ismerjük őket, nem kell, hogy átlagosak legyenek. Éppen elég az, hogy minden felügyeleti szerv - a PSZÁF és a Gazdasági Versenyhivatal is! - kimondta, hogy a K&H DURVÁN ÁTEJTETTE AZ ÜGYFELEIT. Lehet, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda se viccből foglalta le az ügylet iratait a K&H-nál...

"a CDO nem más, mint magas kockázatú termék, magas haszon reményében."
Hú, de tájékozott vagy! A CDO-kat a K&H hamis látszatot keltve, SZUPERBIZTONSÁGOSNAK hirdette és elhallgatta a kockázatokat. Remélem, a károsultak a sarkukra állnak, és rommá perlik ezt a szoci segélyszervezetté züllött, kulcsárista bűnbandát.
#17

titipeck

2010.01.13. - 13:52

"1" Az OTP-hez, amióta eltörölte az EU az Aranyrészvényt, a Magyar államnak semmi köze, de még 1 db részvény sincs a birtokában, többségi külföldi tulajdonban van, a részvények egy jelentős része pedig a menedzsment tulajdona. Saját maguknak szórták már akkor is a részvényeket, amikor még állami tuljdonban volt. Vajon miért. Hogy lett Csányi úr az ország 2. leggazdagabb embere? Az övé a tejipar, a húsipar és mezőgazdaság nagy része.

Nem látok a CDO-s ügyfelek közt egy átlagos Magyar befektetőt sem, aki akár igen magas hasznot remélve, magas kockázatú - CDO - kötvénybe fektette volna pénzét. Dúsgazdagot - hogyan, miből lettek ilyen gazdagok???? -annál inkább. Sugár úr is körbe járta ezt a dolgot feltételezem, de most erre nem emlékszik. Bezzeg, ha bejött volna a haszon nem írna cikket erről. Magyarul a CDO nem más, mint magas kockázatú termék, magas haszon reményében.

Nem egészen értem a cikkben a személyi összefüggéseket sem, hisz a Kulcsár ügy 2003-ban volt, tehát 6-7 év telt el vizsgálat óta. Pontatlan a cikk, nagyon torzít, nem ír dátumokat, ki mitől, milyen pozícióban és hol dolgozik.

Információk szerint a Kulcsár ügyben "már csak a Bank bukott", hisz egy embere tevékenysége miatt milliárdokat kellett kifizetnie a volt károsultaknak, illetve abban azért sáros volt az Állam is.
De itt a Bank fizette ki a büntetsést kártérítést és nem az adózók!

POSTABANK-ról miért nem említi senki az 1998-as 154 milliárd forintjával? Miért van 80 évre titkosítva POSTABANK ügy? Miért nem oldotta fel a titkosítást egyik kormány sem? Mennyi is kellett a Bank helyreállításához? 34 milliárd forint, hol van a többi? Princz úr miért csak 3,6 millió forint büntetsét kapott, pedig ott az adózók pénzéből lett rendbetéve a Bank?

KBC kapott Belga - Flamand - kormánytól pénzt. Igen meg is jelent, de az OTP is kért segítséget és kapott a Magyar államtól!!!!! Amúgy gyakorlatilag minden Bank a világon kapott állami tőkét a válság idején, amit szép magas kamattal kell visszafizetniük, tehát nem egyedi eset! (Több száz meg tönkre ment!)

stb.
#16

Zokni

2010.01.11. - 11:18

Előzmény:
#14 liverpool

Kedves Liverpúl!
Hogy BENNEM ki ébreszt bizalmat, azt egy szóval sem mondtam. Csak annyit, hogy egy BANK szerint milyen a bizalmat keltő figura. Egyébként a kopasz hajviselet, azt hiszem, hogy banki biztonsági őr számára elfogadható lehet. A hosszú haj nyilván nem. A - banki értelemben vett - rendezett külsejű roma emberrel szemben a pultnál, természetesen szintén nem lehet kifogás, viszont egy hosszúhajú, az embereket feltünő módon méregető ügyfél láttán lehet, hogy épp az ő kezük kezd matatni a riasztó kapcsolójánál...
Látja, pl, egy ilyen - a hétköznapokon előforduló - konfliktus, személy szerint engem jobban aggaszt, mint a gazdag emberek "elbefektetett" pénze.
#15

fóka1956

2010.01.10. - 19:36

Barátaim szerint napokon belül robban az MKB botrány. Magánszemélyek csoportja

több milliárdos hanyag kezelés miatt jelentik fel a bankot, a kártérítési per pedig
ezzel párhuzamosan indul.
Mezőgazdasági vállalkozókat károsított meg a bank valami elképesztő módon- ezt
állítják.
#14

liverpool

2010.01.09. - 18:33

Előzmény:
#13 Zokni

Bocs, nem kötözködésképp, de akkor a kopasz ember ébreszt bizalmat Önben? Ha már a hosszú haj bizalmatlanságot okoz.De ha kopasz, akkor náci.Náci bankos? Cigányokat kéne alkalmazni a bankoknak, megnyerő külső, semmi nácizmus és a polkorrektség is rendben lenne.Ha Önben nem ébreszt bizalmat egy cigány bankos, akkor ön rasszista !Mert , hogy én , mint hosszúhajú nem ébresztek bizalmat, az még rendben van...fehérbőrű, magyarul beszélő ( valószínüleg magyar állampolgár) ember láttán az ember azért elgondolkodik...Jó helyen járok?
Amit írtam, azért ne vegye kőkomolyan....
#13

Zokni

2010.01.08. - 21:44

Előzmény:
#10 liverpool

Kedves Liverpúl!
Ön félreértett. Azért, mert a példám inkább a rám jellemző elfogultságon alapult. Akkor másképp mondom: az önbíráskodás, ha fizikai tettlegessé fajul, akkor az sokkal rosszabb a köznyugalom, a közhangulat és a közbiztonság szempontjából, mint egy kis balul sikerült banki tranzakció.
Ha a legutóbbi IMF-kölcsönre gondol, persze azt vissza kell fizetni, mert az előbbiek szerint szerencsére nem vagyunk a dzsungelben.
Melléfogtam: olyan férfi banki alkalmazott nincs, akinek hosszú a haja, s tudja miért? Mert az átlagtól eltérő külső, bizalmatlanságot ébreszt az emberekben.
#12

Zokni

2010.01.08. - 21:03

Előzmény:
#9 gyu001

Kedves Gyu001!
Ebben az ügyletben - ha elég ennyi információ - most már a bank csak ráfaraghat, mert minden kiszellőztetett stikli, - de álstikli is - a bankal szembeni bizalmat rendíti meg, és azon a bank csak veszíthet. Sokkal többet, mint az ügyfelek egy rossz befektetéssel.
#11

steph

2010.01.08. - 16:46

Előzmény:
#10 liverpool

>Kockázatot vállaltak, nem jött be. Ehhez kapcsolódik az IMF kölcsöne is.Nem kell visszafizetni, >kockázatot vállaltak, olyan kormánynak hiteleztek, amelynek nincs hitele...ennyi.

Ez tetszik :)
#10

liverpool

2010.01.08. - 16:16

Előzmény:
#5 Zokni

Kedves Zokni !
Elmúltam negyven, de még sosem akart egy bakancsos kopasz sem megverni.lehet, hogy nem nézek ki bankos muftinak, habár szerintem a bankos főmuftik azért megérdemelnék, ha valaki pofánvágnák őket, akár kopasz, akár nem.Amúgy a raszta csegevaráspólos antifasiszták szokták a bankokat megmerényelni, persze nem nálunk, hanem nyugatabbra tőlünk.Ott , ahol a balolda baloldal.
Afférom már volt,de inkább egy etnikai kisebbséghez köthetőek, persze nem kérdeztem őket intenditásukról, csak nagyon elítélhetően, de a rasszjegyek alapján bizony cigányok voltak.Mondjuk úgy, hogy nagyon fasiszta, náci módon nem tiszteltem a kultúrájukat, pontosabban szóvá tettem, hogy loptak.Tőlem.Ugyan politikailag nem koprrekt ezt így leírni, de ők sem tisztelték az én kultúrámat ( a tulajdonommal egyetemben) és agresszíven hozták a tudomásomra azt a liberális tételt, hogy nekik ehhez joguk van, és blabalabla...stb...
Ennyit a kopasz bakancsosok rám irányuló agressziójáról.de gondolom Önnek ez csak egy feltevése volt, hogy aki kopasz és bakancsot hord, az minden nyakkendőst elver.
Amúgy hosszú hajam van.....Akár célpont is lehetnék, de valamiért nem vagyok az.Még a Gárdától sem félek, ilyen bátor gyerek vagyok! Egyébként miért baj, ha egy bank, vagy jómódú ember megszívja? Kockázatot vállaltak, nem jött be. Ehhez kapcsolódik az IMF kölcsöne is.Nem kell visszafizetni, kockázatot vállaltak, olyan kormánynak hiteleztek, amelynek nincs hitele...ennyi.
#9

gyu001

2010.01.08. - 15:43

Előzmény:
#7 Zokni

K. Zokni!
Hogy honnan lehet tudni?
Nem lehet. Csak olyan furcsák a környülállások, hogy óhatatlan gyanakodni kezd az ember.
Ha egy üzletben az egyik fél jól jár, a másik meg ráfizet, akkor bizonnyal megeshet, hogy átverés történt. Ha vettem egy lovat, és rendszeresen falnak megy, nem arra gyanakszom, hogy vakmerő, hanem hogy vak.
#8

steph

2010.01.08. - 15:41

Előzmény:
#6 mavajo

>Tegnap este Bogár közg. arról beszélt az Echo-ban,

Ha lehet kérném a műsor címét. Szeretném megnézni, ha elérem az archivumban.
#7

Zokni

2010.01.08. - 15:10

Előzmény:
#6 mavajo

Kedves Mavajó!
Hát ez a "Bogár közg." gondolom nem "közg." minőségében, tehát egy szakma igényességével tette e kifinomult és előremutató megjegyzését, hanem inkább mint média-primadonna.
Hogy a jövőben is meghívják kötetlen beszélgetésekre a jobboldali sajtóorgánumok...

Honnan tudja, hogy a konstrukció kidolgozásával nem "csak" egy súlyos hibát követtek el a bank illetékesei? Minek mellé még összeesküvés-elméleteket is gyártani?