"A sarkon balra, első kapu, első emelet. Ott találja a kormányablakot" - mondja mosolyogva a biztonsági őr. Vitatkoznánk vele, mert az a Róbert Károly körútra esik, a kormányablak helyeként viszont a Teve utcát tüntette fel a közigazgatási tárca. A fővárosban négy kormányablak van: csak nem rontanának el belőle egyet? De elrontották.

Kormánykapu: egy hely, ahol mindent el lehet intézni. Majd egyszer.

A sarkon balra, első kapu, első emelet - ismétli a biztonsági őr a következő ügyfélnél, és ugyanaz a mosoly látszik az arcán. Még nem gondolt bele, hogy egy félreérthető cím miatt ezt szajkózza majd egész nap. A kormányablak persze csak nevében ablak, valójában ügyfélszolgálati iroda, amiről azt ígérték, mindenféle, állammal kapcsolatos ügyet el lehet intézni ott. A helyiség inkább emlékeztet egy repülőtársaság ügyfélszolgálatára, mint állami hivatalra, fehér blúzos, ezüst sálkendős hölgyek, kormánykapus kitűzővel ülnek a modern pultok mögött.

A látvány kellemes, ám az ügyek elintézésével már baj van. Egy négy éve a forgalomból kivont motorkerékpár törzskönyvét szerettük volna megszerezni - ezzel a kellően bonyolult és egyedi üggyel mértük volna le a felkészültséget, de sajnálkozva közlik, hogy egyelőre csak 29 ügyfajtát tudnak elintézni, és ebbe sem motorok, sem törzskártyák nem tartoznak bele. Ha például egyéni vállalkozók lennénk, a kedves hölgyek mindenféle számokat, papírokat beszereznének, amiért korábban összevissza kellett volna futkosnunk, de nem vagyunk egyéni vállalkozók. Vagy ha gyermekünk született volna, akkor is a legjobb helyen járnánk: minden iratot elrendeznének nekünk, de sajnos ezt a szolgáltatást sem tudjuk igénybe venni.

Végül mégis elintézünk valamit. Belépünk az internetes kormányzati ügyfélkapura, mert nem tudunk ellenállni a csábításnak, hogy kihasználjuk: a nyitás utáni órákban egy ügyfélre még több ügyintéző is jut. Elégedetten mosolygunk, amikor megcsippan a telefonunk, s látjuk, hogy megérkezett a regisztrációs kód. (Majd csak otthon derül ki, hogy sokszori próbálkozásra sem sikerül bejelentkeznünk, ezért a rendszer letiltja kódunkat.)

A jó állam - ilyet szeretne a kormány megvalósítani. Ennek érdekében a közigazgatási tárca alá rendeztek a földhivataloktól az oktatási hivatalon és a tisztiorvosi szolgálaton át a nyugdíjbiztosítóig egy egész sor hivatalt. A kormányablakban ülő hölgyek és urak mögött ugyanis százszámra találhatóak az állami hivatalok osztályai, akik bármilyen ügyet "házon belül" el tudnak intézni. A magyar közigazgatás legnagyobb átalakításából azonban egyelőre nem sok minden látszik. Harmincnál is kevesebb ügyet lehet elintézni, s ezek közül a menekülttel kötött házasság vagy az ingatlanok gyorsforgalmi út miatti értékcsökkenése vélhetően nem tartozik az első tízezer leggyakoribb eset közé. Némi izgalom még így is érződik, mert a kormányablakok dolgozói tudják: annyiféle és olyan bonyolult űrlappal kell dolgozniuk, hogy nincs ember, aki mindegyiket ki tudná tölteni. Az ügyfelek sem boldogultak eddig velük, ezért jöttek létre a kormányablakok, hogy ott segítsenek nekik. Ám ehhez előbb egyszerűsíteni kellene a blankettákat - legalább annyira, hogy az ügyintéző elbírjon velük.

Új adószabályok - négygyermekes gyermektelenek.

Az év első napjai amúgy is az egyszerűsítés jegyében zajlanak. A 16 százalékos egykulcsos adórendszer már önmagában is megkönnyíti az adóbevallást. Igaz, arra még várnunk kell, hogy egyetlen oldalas lehessen az adóbevallásunk. Pontosan egy évet, mert 2012-ben azoknak, akiknek csak egy munkahelyről származik jövedelmük, csak arról kell nyilatkozniuk, hogy jól vonták le tőlük az adóelőleget.



Ám már februártól érzékelhetjük az egykulcsos adózás hatásait. Más kérdés, hogy a 16 százalékos adót adócsökkentésként harangozták be, ám nem marad mindenkinek több a zsebében. Az új adórendszert helytállóbban jellemezzük, ha azt mondjuk: jutalom gyermekeseknek. A gyermektelenek ugyanis 300 ezer forint bruttó jövedelemig - a minimálbéreseket leszámítva - kevesebbet visznek majd haza, mint az előző évben. Mindenki más jobban jár majd az új rendszerrel, mint a régivel. Ugrásszerű a jövedelemnövekedés a háromgyermekeseknél - ők 485 ezer forint bruttó jövedelemig élveznek adómentességet -, négy gyermekkel pedig 649 ezer forintra nő ez a határ.

Csakhogy sokan gondolhatják magukat gyermekesnek olyanok, akik adóügyi szempontból mégsem minősülnek annak. Kedvezmény csak azoknak jár, akik családi pótlékot is kapnak, vagyis gyerekeik még nem dolgoznak, vagy 20 évnél nem idősebb tanulók. Tehát ha valaki felnevelt négy gyermeket, és akár mindegyiket egyetemen taníttatta, adóügyi szempontból éppúgy gyermektelen, mint aki egyet sem szült.

A gyermektelenekkel azonos megítélés alá kerülnek a gyermektartást fizető elvált szülők is. Az adókedvezmény feltétele ugyanis az, hogy a gyereket saját háztartásukban neveljék. Így marad az a korábbi helyzet, hogy a nettó bérükből fizetik a gyermektartást, ám adókedvezményben mégsem részesülhetnek. Arra az exük jogosult, illetve az ex új élettársa, feltéve, hogy a volt házastárs nem egyedülállóként veszi igénybe a családi pótlékot.

A családok válsága miatt az élet bonyolult; mindez persze semmit sem von le abból, hogy az új adórendszer értéknek tekinti a gyermeket, és bátorítja azokat, akik anyagi okokból nem mertek belevágni a családalapításba. Mostantól a gyermek nemcsak visz, hanem - a dolgozók számára - jelentős összeget hoz a házi kasszába, hiszen a családi pótlék mellett adókedvezmény is jár majd a gyermekekért, különösen a kistestvéreket tervezők számára. Persze attól, hogy a háromgyermekesek az átlagbér után már nem fizetnek személyi jövedelemadót, még nem vihetik haza teljes bruttó bérüket, a járulékokra ugyanis közel 36 ezer forintot vonnak el tőlük. Ám így is 28 ezer forinttal kapnak többet ugyanazért a bérért, s ez 200 ezer forintos bruttó keresetnél béremelésnek sem utolsó.


Megszűnő magánnyugdíjszámlák - négyszázezer jár, vagy egy fillér sem?

Verhetik viszont a fejüket a falba azok a magánnyugdíj-pénztári tagok, akik az elmúlt 12 évben nem fordítottak gondot arra, hogy melyik pénztárnál tartják a pénzüket. Ha keresetük az átlagbér körül volt, most azt kérdezhetik: négyszázezer forintot vagy egy fillért sem kapnak a magánpénztári rendszer felszámolásakor? Az idei évig ugyanis mindenkinek lehetősége volt megválasztani, melyik magánnyugdíjpénztárnál nyit számlát. Miután a kormány január elsejétől megszüntette a kötelező magánpénztárakat, csak azok maradnak tagok, akik vállalják: a jövőben csupán a tízszázalékos egyéni járulék után kapnak nyugdíjat, a munkáltatójuk által fizetett hozzájárulásért ezután járó tb-nyugdíjtól viszont elesnek. Nekik január végéig kell felkeresniük a társadalombiztosítási nyugdíjat folyósító intézetet, és nyilatkozniuk maradási szándékukról. A többiek két dolgot tehetnek: semmit sem csinálnak, és akkor május elejéig postai címükre utalják a számlájukon addig felhalmozódott reálhozamot. Vagy felkeresik a magánpénztárukat, és jelzik, milyen számlaszámra kérik az egyébként adómentes összeget.

Feltéve, hogy lesz mit kérni. A magánnyugdíjpénztáraknál az elmúlt 12 évben összegyűlt pénz 32 százalékát ugyanis olyan számlákon helyezték el, amelyeken akkor is csak ötezer forint vagy még kisebb reálhozam képződött, ha az illető átlagbérnek megfelelő összeget keresett. A tagok egy része viszont 400 ezer forintnál is többet vehet fel. Igaz, ők kevesen vannak: mindössze minden tízezredik magánpénztártag.

Hányan lehetnek a nyertesek, és hányan a vesztesek? Ezt nem könnyű megmondani. A pénztárak ugyanis háromféle portfóliót működtettek, ám a Pénzügyi Szolgáltatók Állami Felügyeletének arról nincsenek adatai, hogy melyik befektetési csomagban hány tag vagyonát kezelték. Ezért azt néztük meg, az összvagyon mekkora százalékát kezelte egy-egy pénztár adott portfóliója, a hozamot pedig nyugdíjszakértőnk úgy számolta ki, mintha valaki végig a mindenkori átlagbérnek megfelelő összeg után fizetett volna tagdíjat. (Az is lehet, hogy ilyen tag egy sem volt, ám a modellszámítás akkor is segíthet átlátni a pénztárak teljesítményét.)

Kimutatásunkon jól látszik, milyen kevesen választották a ranglistavezető pénztárakat, pedig azok remekül fektették be tagságuk vagyonát. Másik táblázatunkban ezért azt vizsgáltuk, melyek a legnagyobb összeggel gazdálkodó portfóliók, mert azt feltételeztük, hogy ezekhez nagyszámú tagság is társul. Így már érthetővé válik, miért fekszik a pénztártagok vagyonának csaknem harmada olyan számlákon, amelyeken még átlagfizetés melletti befizetés esetén is csak ötezer forintos vagy az alatti reálhozam várható. Az öt legnagyobb pénztár közül kettő is igen alacsony hozamot produkált. A tagok másik harmada viszont 130-150 ezer forint közötti reálhozamra számíthat, persze csak akkor, ha végig átlagbér körül volt a keresetük.

Negyven év után nyugdíjba - kinek mennyi a negyven év?

A másik fontos változás, ami a nyugdíjakat, de inkább az aktív éveik végén járó nőket érinti: januártól a 40 év szolgálati jogviszony esetén csökkentés nélküli nyugdíjra jogosultak. Némi csel azért van a történetben, a szolgálati évek számításánál ugyanis - eltérően a "normál" nyugdíjazástól - nem veszik figyelembe a szakképzéssel eltöltött időt. Emiatt az azonos évben született nők közül azok élveznek előnyt, akik 14 éves korukban kezdtek dolgozni, sosem szakították meg munkaviszonyukat, és nem folytattak nappali tanulmányokat. A szakmunkások így három-négy, a felsőfokú végzettségűek három-öt évet veszítenek. A diplomásoknak ehhez még hozzá kell adniuk a gimnáziumi tanulmányok miatt amúgy is kieső négy évet. Mint táblázatunkból kitűnik, akár 11 esztendő különbség is lehet emiatt egy 14 évesen dolgozni kezdő, illetve egy egyetemet végzett asszony nyugdíjba vonulási ideje között, ha mindketten 40 év szolgálati idővel rendelkeznek.

Jogosultsági időnek számítanak viszont a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött évek. A gyermekkedvezmény miatt akár 25 munkával töltött esztendő után is nyugdíjba vonulhat egy nő, ha a 40 évből hiányzó időszakot a gyermekek utáni gyesből, gyermekágyi segélyből és más ellátási formákból pótolni tudja.

Nagyításért kattintson a táblázatra!



Az év fontosabb változásai:

ÁLLAMPOLGÁRSÁG HATÁRON TÚLI MAGYAROKNAK Gyorsított eljárással kérhetik a magyar állampolgárság a határon túli magyarok. Az intézkedéstől függetlenül a magyar igazolvány biztosította kedvezmények is megmaradnak.

ÚJRA HÁROM ÉVIG JÁR A GYES A parlament döntése értelmében ismét három éves korig jár a gyes, és ez a korábban született gyermekekre is vonatkozik. Az örökbefogadók emellett a gyermek tízéves koráig hat hónapos időtartamra vehetik igénybe a gyest.

FÉLMILLIÓ EGY REKLÁMTÁBLÁÉRT A közút melletti ingatlanokon tilos reklámtáblákat elhelyezni, a rendelkezést megsértőket félmillió forintra büntetik.

SEGÉLYÉRT RENDET Az önkormányzatok lehetőséget kaptak arra, hogy rendeletben szabályozzák a lakókörnyezet rendben tartási kötelezettségét, s aki ennek nem tesz eleget, az nem lesz jogosult segélyre.

KEDVEZMÉNYES RÉSZFOGLALKOZTATÁS NŐKNEK A munkáltatóknak 27 százalék helyett 20 százalék járulékot kell fizetni a részfoglalkoztatásban részt vevő nők után.

NYUGDÍJEMELÉS Januártól 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, a minimálnyugdíj összege viszont továbbra is 28 500 forint marad.

VISSZATARTHATJA A RENDŐR AZ AUTÓNKAT A helyszíni bírság maximális összege januártól húszezerről 300 ezer forintra emelkedik, s már a legalacsonyabb összeg is tízezer forint lesz, ha a rendőr a vezetőt piroson való áthajtáson, a biztonsági öv használatának elmulasztásán, ittas vezetésen vagy gyorshajtáson kapja. A bírság kifizetéséig a járművet a rendőr visszatarthatja.

TEHERAUTÓVAL ELŐZNI TILOS Januártól az autópályákon reggel 6 és 22 óra között csak akkor előzhetnek a 7500 kilogrammot meghaladó legnagyobb össztömegű teherautók, ha három párhuzamos sáv van.

KEDVEZMÉNY FUVAROSOKNAK A hazai fuvarozók literenként nyolc forintot elszámolhatnak üzemanyagköltségeikből, ezáltal olyan kedvezményhez jutnak, mint szlovák társaik.

EMELKEDIK A MINIMÁLBÉR Januártól 78 ezer forintra nőtt a minimálbér. Nem változik viszont a gyes, a főállású anyaság és a segélyek összege.