Hagyó Miklós tavaly őszig az MSZP erős emberének számított, amikor is maguk alá temették a BKV körül nyáron kirobbant botrányok. Mire lehullottak a levelek, elvesztette a vállalat feletti felügyeletet, majd egy látszólagos koalíciós szakítás után, november végén főpolgármester-helyettesi tisztségének is búcsút intett. Múlt héten pedig - pártja nyomására - visszalépett az egyéni és listás parlamenti képviselő-jelöltségtől, továbbá lemondott fővárosi mandátumáról.

Hagyó ellehetetlenülésének ezekben a napokban egy jobb sorsra érdemes sportág is issza a levét. A magyar szinkronúszás. Az egykori nagyágyú köztevékenysége ugyanis nem merült ki a főváros ügyes-bajos dolgainak intézésében - Hagyó 2007 novemberében elnöke lett az akkor még a Magyar Úszószövetség alegységeként működő, de épp az önállósodás útjára lépő Magyar Szinkronúszó Szövetségnek.

A szocialista potentát nem korábbi sportteljesítményének vagy a sportdiplomáciában való jártasságának köszönhette a bizalmat, hiszen egyikkel sem rendelkezett - megválasztása lobbierejének szólt. Általa nyilván pénz áll majd a házhoz - gondolta a szakszövetség -, s így a szinkronúszók eredményesebben készülhetnek fel a nemzetközi versenyekre, például az idén augusztusban Budapesten tartandó úszó Európa-bajnokságra, amely - lévén hazai pálya - szép reményekkel kecsegtetett.

Hol a pénz?

Ám épp a pénz fogyott el mostanra. A szövetség tagszervezetei karácsonykor szembesülhettek a ténnyel: Hagyó és az elnökség tagjai december 22-i ülésükön a lovak közé dobták a gyeplőt. Határozatban tették egyértelművé, hogy az "átmeneti likviditási gondok" megoldását a főtitkárra bízzák, anyagi felelősséget csak az év végéig vállalnak a szervezet pénzügyeiért, s noha február 13-ig, a következő közgyűlésig még helyükön maradnak, kötelezettséget már nem vállalnak. Hogy mindez a gyakorlatban mit jelent, arról a sportolók január 5-én értesülhettek. A hazai Eb évének kezdetén edzőtáborokat töröltek, s kiderült, hogy szülői segítség nélkül nem folytatható a válogatott felkészülése sem.

A szövetség ugyanis az átmeneti időszakban képtelen állni az edzésekhez szükséges vízfelület árát vagy az uszodai belépőket, így a versenyzők saját zsebből kénytelenek finanszírozni a felkészülést. A szülők ebbe nem mentek bele, némelyikük aztán mégis a zsebébe nyúlt, így újraindultak az edzések, hogy aztán megint leálljanak.

Pedig Hagyó - még lobbiereje teljében - beváltani látszott a reményeket. Olyan állami és magánvállalatok kezdték szükségesnek érezni a szinkronúszás támogatását, mint az OTP, a Mol, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Hunguest Hotels vagy a Magyar Fejlesztési Bank. A szponzorok több mint ötvenmillió forintot adtak össze, ami ha nem látszik is félelmetes összegnek, többszöröse annak, amennyiből a szövetség a Hagyót megelőző időkben gazdálkodott.

Hagyó Miklós gondban

A "hogyhogy egyik napról a másikra elfogyott a pénz?" kérdésre ugyanakkor a második szülői értekezleten sem született válasz. Hagyó jelen sem volt, csupán a jobbkezének számító Lelovics Ottó magyarázta: a szülők összetehetik a kezüket, mert minden forint a gyerekekre ment el. Azt érdeklődésünkre a nemrég még szövetségi kapitány Szauder Gábor is állítja: tavaly olimpiai körülmények között készülhettek.

Csak a jövő szövetsége

A Lelovics-féle "gyerekekre" persze áttételesen értendő. Tavaly az angliai Glouchesterben rendezett junior Eb-re például ötfős delegáció kíséretében érkezett egyetlen, szólóban induló versenyzőnk. Persze a szinkronúszásnál - lévén pontozásos sportág - fontos szerepe van a sportdiplomáciának, az viszont többeknél kiverte a biztosítékot, hogy míg a szintén tavalyi római világbajnokságon induló két párosunk tagjai maguk fizették a repülőjegyüket, addig a szintén elnökségi tag Csisztu Zsuzsáét a szövetség állta. Az sem példa nélküli, hogy a szakzsargonban kűrnek nevezett, elismert külföldi szakemberektől rendelt koreográfiák árát a versenyzők szülei állták.

A lemondás további anomáliákra is rávilágított: többek között arra, hogy a Hagyó elnökölte Magyar Szinkronúszó Szövetség sosem létezett. Igaz, a szervezet már a 2008. áprilisi közgyűlésen határozott az úszószövetségből való kiválásról, ám a bíróság elutasította a bejegyzést, mivel a 17 alapító egyesület közül nem akadt tíz, amelynek alapszabálya megfelelt volna a sporttörvénynek.

"Az elnökség jóhiszeműen feltételezte, hogy a bejegyzésre sor kerül, és ennek szellemében járt el partnereinél, kötött szerződéseket, és végezte a munkáját" - olvasható a lapunknak elküldött elnökségi beszámolóban. Tény azonban: nem létező szervezet nevében köttettek szerződések. Időközben ugyanis az úszószövetséget bejegyezte a bíróság - már a szinkronúszók nélkül. A helyzetet bonyolítja, hogy az úszók alapszabályában az olvasható: az alszövetség a bejegyzés napján szűnik meg, s akkor válik jogutóddá az önálló szinkronúszó-szövetség. Eszerint Hagyóék mindvégig alszövetségként működtek - a február 13-i közgyűlés meghívóján is ez az aláírás szerepel. Ahány jogász, annyi vélemény arról, létezik-e a szövetség vagy sem.

BKV kicsiben

A bejegyzés elmaradását mindenesetre igazságtalan lenne a Hagyó vezette elnökség számlájára írni - a tagegyesületek mulasztása nyilvánvaló: a felszólítások ellenére sem módosították időre az alapszabályukat. Az elnökség és a tagszervezetek közötti jó viszonyt azonban aligha erősbítette, hogy előbbi elmulasztotta bevonni a döntésekbe utóbbiakat, átláthatatlanná téve számukra a már-már BKV-s szintű urambátyám-technikával irányított szövetség ügyeit. Tavaly például - a törvény ellenére - egész évben nem hívtak össze közgyűlést, így sem a 2008-as év lezárását, sem a 2009-es költségvetését nem fogadhatta el senki. A szponzorpénzeket is ilyen átláthatatlan körülmények között fogadták.

Minthogy az elnökség utolsó ülésén a szövetségi kapitányt is menesztették (amihez szintén nem biztos, hogy volt joguk), Hagyó távozása jó másfél hónapra megbénította a sportágat, amelynek pedig szüksége lenne a nyári sikerre. Mert igaz, hogy a 13 évnél fiatalabbak szépen szerepeltek például a 2008-as Flanders Openen, s egyik párosunk olimpiai kvalifikációval felérő eredményt ért el a 2009-es római világbajnokságon, ám csapatversenyszámban 2008 tavasza óta nem indult magyar válogatott felnőttszabályokkal rendezett versenyen.

A február 13-i közgyűlésen mindenesetre lezárul a Hagyó-korszak, s megalakulhat a valóban önálló szövetség: ma már ugyanis megvan az ehhez szükséges tíz, megfelelő jogállású tagszervezet. Erős, szponzorokat vonzani képes elnökre viszont a rendezett jogi hátterű szervezetnek is mielőbb szüksége lenne. Máskülönben félő, hogy - szinkronban a szocialista politikussal - a lányok jó szereplésének reménye is elsüllyed. Úgy húsz évre.

A BKV-s botrányok nyomán főpolgármester-helyettesi posztjáról januárban távozni kényszerült szocialista politikus társadalmi funkciójától decemberben vált meg, azóta vezetés nélkül működött, azazhogy éppenséggel nem nagyon tudott működni a szövetség. "A teljes vezérkar távozásával nehéz szituáció áll elő, már csak azért is, mert Hagyó Miklós az elmúlt két évben nagyon sokat segített - mondta a főtitkár. - Olyan anyagi hátteret biztosított, aminek köszönhetően külföldi edzőt tudtunk hozatni, válogatott edzőtáborokat szervezhettünk, egyáltalán: végre megvolt a kellő háttér az eredményes sportszakmai munkához. Olyan sportágfejlesztési koncepciót hagyhattunk jóvá, ami már teljesíthető feladatként rögzítette: egy párosunk kijut a 2012-es, londoni olimpiára."

A decemberi lemondássorozat óta nemcsak elnöke és elnöksége, de szövetségi kapitánya sincs a szövetségnek. "Ráadásul cipeljük magunkkal annak az ügyészségi-bírósági procedúrának a következményeit, amivel a jogi illetések kimondták: nem vagyunk, nem lehetünk önálló szövetség, s mivel a formai követelményeknek nem felelünk meg, nem jegyeztethetjük be magunkat. Mostantól ezen a téren is elindulhatunk a megoldás felé, s kilépve az alszövetségi státuszból, végre minden szempontból megfelelő, jogszerűen működő, önálló sportági szakszövetséggé válhatunk." - tette hozzá Szimandl László.

A főtitkár elárulta, hogy az elmúlt hetek tárgyalásainak eredményeképpen rátaláltak azokra az emberekre, akik a jövő hét végi közgyűlésen - ha az egyesületek küldöttei is megszavazzák - betölthetik az üresen maradt posztokat. A szövetség elnöke lehet dr. Pesti Imre parlamenti képviselő, a Fidesz egészségpolitikusa, aki igent mondott a felkérésre, s az elnökségi tagságra is sikerült megfelelő jelölteket találni.