A borsodi és kisebb részben nógrádi, hevesi, dunántúli árvíz hatásait még felmérni sem lehet, de az okok megállapíthatók. A katasztrófát százévente egyszer előforduló, szélsőséges időjárási viszonyok okozták, és évtizedes emberi mulasztások tették még súlyosabbá.
Edelény, Felsőzsolca, Szendrő, Ócsanálos - borsodi települések nevét ismételgette az elmúlt napokban az ország. A 2010-es nagy árvíz emblematikus helyszíne Edelény lett, amely pár hónapja még Molnár Oszkár polgármester politikai vargabetűiről és független képviselőjelölti sikeréről volt ismert.
Most mindez mellékesnek tűnik: a Fideszből kizárt Molnár ott állt a gáton Orbán Viktor miniszterelnök mellett, nézték az örvénylő vizet, amely elsodorta a városka két felét összekötő hidat, elöntötte a nyugati településrész utcáit, így csak katonai járművek és nehéz tehergépkocsik tudtak átjutni rajta. Ez a Bódva, békeidőben inkább méretes patak, mint folyó, amely emberemlékezet óta nem lépett ki medréből.
Az idei árvíz sok más "tettesének" neve sem hangzik ismerősebben: Vadász-patak, Ronyva, Cuhai-Bakony-ér, Baranya-csatorna. A Sajó, a Hernád és a Zagyva ismertebb, de mikor volt arra példa, hogy a Hernád nagyobb folyóvá dagadjon, mint a Duna? A valaha mért legmagasabb vízállások rekordjai sorra dőltek meg a borsodi folyókon, esetenként 30-40 centiméterrel.
Mi történt? Beigazolódott a klímakutatók által régóta hangoztatott állítás, hogy a globális éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges jelenségek? Vagy százévente egyszer előforduló, rendkívüli esetről van szó? Fel lehetett volna készülni ekkora áradásra, vagy ezt a katasztrófát semmilyen emberi előrelátás nem védhette ki?
Zsófia és Angéla
Noha a legsúlyosabb helyzet Borsodban alakult ki, az árvíz országos probléma. A lapzártánkig közzétett legutolsó adatok szerint 12 megyében 265 településen folyt védekezés, és 68 településről kellett a lakókat kitelepíteni. Több mint 3700-an kényszerültek otthonuk elhagyására, 90 százalékban borsodiak, de olyan falvakat is sújtott a katasztrófa, mint a tolnai Csikóstőttős, a kisalföldi Bőny vagy a nógrádi Pásztó.
Az időjárási körülmények különösen szerencsétlen összjátéka kellett ahhoz, hogy ez a helyzet kialakuljon. Amióta létezik csapadékmérés Magyarországon, még sosem hullott olyan rövid idő alatt annyi eső, mint májusban, ezért nem is lehet megmondani, mennyi esélye van hasonló eset előfordulásának. Ez kétségtelenül beleillik a globális éghajlatváltozás forgatókönyvébe, mint ahogy húszéves távlatban az is látható, hogy egyre gyakrabban, egyre nagyobb méretű árvizek ellen kell védekezni.
Ugyanakkor nem tudjuk, voltak-e hasonló esőzések a Kárpát-medencében két-háromszáz éve. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az 1971 és 2000 közötti időszak májusi átlagához viszonyítva országszerte 150-400 százaléknyi csapadék hullott le. Miskolc környékén az egész éves csapadék több mint fele lezúdult egy hónap alatt. Ezek az adatok ráadásul csak az egyik "főbűnös", a május 15. és 18. között tomboló Zsófia ciklon hatását mutatják. A második nagy esőhullám május 31. és június 4. között érkezett az Angéla ciklonnal.
A másik rendkívüli körülményt az jelenti, hogy mindkét ciklon ugyanarra a vízgyűjtő területre rakta le az esőterhét; a ciklonok "karja" egy széles félkörívként írható le, amely a Dél-Dunántúltól a Bakonyon és az Északi-középhegységen át Borsodig tart. Ha a második ciklon csak 50 kilométerrel arrébb adja ki magából a csapadékot, akkor nem alakul ki ilyen súlyos árvízhelyzet.
A korábbi zivatarok miatt nedvességgel telített talaj nem tudta befogadni a nagy mennyiségű esőt, és ez Baranyában, a Bakonyban, Nógrádban, Hevesben és Borsodban az egyébként jelentéktelen dombvidéki, hegyi patakok extrém mértékű felduzzadásához (és országszerte belvízhez) vezetett. Ez a katasztrófa időben "összecsúszott" egy másik, hagyományosabb árvízzel, amely a Sajón, a Hernádon és a Bódván vonult le, és amelynek oka a folyók szlovákiai vízgyűjtőjén, az Alacsony-Tátrában lehullott eső.
Ásó és lapát
A katasztrófában az emberi tényezőnek is van szerepe. A problémák jó része évtizedek óta fennáll, és minden természeti csapás után mantraszerű hivatalos ígéretek hangzanak el a megoldásukra - csekély eredménnyel. A nagy folyók (Duna, Tisza, Körösök) kiépített állami fővédvonalai általában helytállnak a nagyobb árhullámok levonulásakor, az idén legtöbb problémát okozó kisvízfolyások viszont elhanyagoltak, a Bódván például még kiépített védmű sincs - csak földhányások óvják a partját -, a Sajó és a Hernád pedig szakaszosan "biztosított".
A kisebb patakok medre jelentős részben önkormányzati kezelésben van, márpedig a helyhatóságoknak se pénzük, se szaktudásuk nincs ahhoz, hogy karbantartsák őket. A fákkal, bokrokkal benőtt, törmelékkel, földdel eltömött meder vízszállító képessége gyengébb, és nem képes elvezetni a leszakadó vízmennyiséget. Álságos és kártékony volt ezért az előző kormány értelmiségi holdudvara által hangoztatott nézet, mely azt sugallta, hogy a segélyek közmunkához kötése csak a rászorulók egzecíroztatását szolgálja.
Az ország legszegényebb vidékének számító Borsodban (de bárhol máshol is) nem lenne sem megalázó, sem értelmetlen, ha a segélyre szorulók részt vennének falujuk patakmedrének, vízelvezető árkainak, záportározójának állandó munkát igénylő karbantartásában. Erre a feladatra az országos védvonalak fenntartásával küszködő vízügyi szervezetnek nincs pénze és embere, de tanáccsal tudná segíteni az önkormányzatokat.
Már-már közhely, de igaz: sok vízjárta, alacsonyan fekvő terület épült be az elmúlt évtizedekben. A most elöntött zónák egy részére nem lett volna szabad építési engedélyt kiadni, például Miskolcnak az a része, ahol az M30-as autópálya mellett a nagyáruházak és az autószalonok víz alá kerültek, csak az elmúlt tíz évben vált szántóból beépített területté. Igaz, a magas árvíz idén sok olyan városrészt is elöntött, például Edelény központját, amely normális körülmények között nem számít veszélyes fekvésűnek.
A folyóktól elvett, urbanizálódott területekről nyilván már nem lehet lemondani, és védelmük biztosítását meg kell oldani, de a jövőben a településrendezési tervek készítése során a vízügyi szempontokat határozottabban kellene érvényesíteni.
Magyarországon még mindig nem sikerül érvényesíteni azt az elvet, hogy a túlságosan szűk gátak közé szorított folyóktól a települések ne vegyenek el több teret. A mostani árvíz által leginkább sújtott vidék, a Hernád, a Sajó és a Bódva összefolyása természetes körülmények között összefüggő, vízjárta lapály lenne, melyből egykor csak a dombhátakra épült falvak szigetei emelkedtek ki. Miskolc terjeszkedése és az autópálya megépítése viszont "budaörsi típusú", pazarló területhasználattal járó fejlődést indított el.
Ember és madár
A vízügyes szakma szerint a természetvédelmi szempontok részben elhibázott érvényesítése is hozzájárul a bajhoz. A Natura2000 területek kijelölését sok helyen megfelelő egyeztetés nélkül végezték el, és akadályokba ütközik a dombvidéki záportározók kiépítése például a Hegyközben Sátoraljaújhely fölött, vagy a börzsönyi Kemence-patak egykori tározójának feltöltése, ahol a víz leengedése óta védett madarak fészkelő helye alakult ki.
Reich Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának elnöke szerint a létező 1957 darab kis tározó mellett országszerte 150-180 helyen lehetséges még újabbak kiépítése. "Magyarországon a védművek alig 65 százaléka van kiépítve az előírt méretre, pedig a védekezés költsége tizedére csökkenne, ha a gátak elkészülnének. Emellett folytatni kellene a nagy síkvidéki vésztározók építését az Alföldön, amit még az első Orbán-kormány indított el. A fő tanulság, hogy minden forint, amit katasztrófa idején védekezésre fordítunk, jelen pillanatban is, kidobott pénz - költeni a megelőzésre kellene.
Sajnos, 48 órával az árhullám levonulása után a probléma már nem szokta érdekelni a döntéshozókat" - mondja a Heti Válasznak Reich Gyula. Hozzáteszi: elengedhetetlen az elmúlt évtizedben módszeresen leépített vízügyi szervezet megerősítése. "Évi egymilliárd forint jut 4200 kilométernyi gát fenntartására: ez nonszensz. A vízügyi igazgatóságok költségvetésének 80 százaléka a személyi költségekre megy el, és csak a maradék fordítható eszközre és anyagbeszerzésre. Csoda, hogy a szervezet ilyen körülmények között képes ellátni a feladatait."
A záportározók nemcsak az árhullámok megfogására alkalmasak, hanem a mezőgazdaságot is segítik öntözővízzel aszály idején. A tározók építésével elkerülhető, hogy a mostani rekordmagasságokra hivatkozva irdatlan gátak közé szorítsák az aprócska folyókat, elvágva mondjuk Edelény, Szikszó vagy Szendrő központját a vízparttól, ami az év 360 napján mégiscsak a város legkellemesebb része.
A természetvédelem és a vízügy konfliktusa nem törvényszerű, sőt, a két szakterület alapvető céljai azonosak. A vízügyesek fő törekvése a vízvisszatartás, vagyis a lezúduló csapadék minél nagyobb százalékának megfogása az ország területén, a természetvédők pedig az eltűnt vizes élőhelyek visszaállításában érdekeltek.
Ahogy mára a mesterséges duzzasztással létrejött Tisza-tó a legjelentősebb madárparadicsomok egyike, ugyanígy a kisebb tározók is értékes élőhelyekké válhatnak, ha sikerül megtalálni az ésszerű kompromisszumokat. A két szakma a folyók árterének beépítése elleni harcban is természetes szövetséges lehetne.
- cikk értékelése /reflektor/ime-az-arviz-tettesei-29938/
- jelenlegi érték
- szavazatok száma:
- 154
Kapcsolódó cimkék
Kapcsolódó hozzászólások
Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!-
- #27
- Lenyeglato
- 2010.09.02. - 04:47
Lassan fény derül Felsőzsolcára Miskolc megmentése érdekében eresztették a vizet! Már az M 30 AS elkészültekor azt írtam Északmagyar,levelezésben Velence projekt Miskolcnak, hülyének gondoltak, nem Miskolcon lett Velence, Felsőzsolcán idulhattak vénasszonyok gondolázni peldelbe, értük jöttek kiskatonák, gumicsónakba! Szoci szakértelem intézte a kirándulást! -
- #26
- pillfe
- 2010.08.05. - 15:08
Valami iszonyú nagy baj van az energia stratégiánkkal,benne többek közt a vízenergia
hasznosítással immár több mint 150 éve!Igaz eleink még nem voltak teljesen tisztában a hidrogeológia tudományával, de ma már nem ez a helyzet!De mindenre rátelepszik a
mocskos politika és nem enged a szakmai érveknek,javaslatoknak!Magyarország ilyen
hozzá állással nemhogy vízben gazdag ország lesz,hanem egy elmosott ország!
Politikusok! Pofa be és vízügyben azt kell csinálni, amit a szakma-alapos megerősítés és
előkészítés után-letesz elétek az asztalra és arra pénznek,minden erőforrásnak rendelkezésre
kell állnia.A kidobott százmilliárdokból(amik a folyamatos védekezésre és újjáépítésre men-
nek el) hány kilométer védművet,hány szükségtározót,hány víztározót,hány apró-összes-
ségében mégis jelentős kapacitású-vízerőművet lehetett volna már megvalósítani?
A vízügy pedig a mainál bátrabban és a leghatározottabban álljon ki egy új vízügyi
stratégia megvalósítása érdekében-mert most még a sneci is erősebb hal náluk az
energiapiacon! -
Kedves Murai László!
Itt és most Köszönet minden tűzoltónak fáradtságos munkájáért!
Ez a köszönet a mindenkori felbecsülhetetlen és emberfeletti munkájukért és segítségnyújtásukért szól!
Bocsájtson meg nekem öregasszonynak ki a Hír TV -t nézi,de egy beszédében Pintér Sándor a tűzoltóságot is kiemelte és tette hozzá,hogy mennyire nem voltak megbecsülve és itt is teszik a dolgukat.Beszélt az ellátmányról.a bérekről a lepusztult gépállományról,melyet szintén rendezni kell!
Lehet,hogy a raboknak köszönet járt,mert segítettek menteni,de ez nagyon ritka eset,hogy ezt az erőt igénybe vegyék!
Talán azért nem kerülnek sokan szóba,mert az egész ország egy nagy katasztrófa!
Nem elég,hogy 8 év alatt a Gyurcsány-Bajnai-libatolvaj-szétrabolta az országot egy csődtömeggé tette,még ez a tragikus árvíz is- mely nem tudni honnan lesz rá pénz rendbe hozni-is sújtja!
Borzasztó gond lehet az Orbán Kormánynak mindezzel megbirkózni,úgy ,hogy közben az országot is stabilizálni tudja!
Nem tudom,hogy a Gyurcsány érában megvoltak Önök becsülve? Szerintem senki sem!
Hova tették 8 éven át azt az összeget melyet a katasztrófa elhárításra kellett volna elkülöníteni?
Erről az elmúlt években nem nagyon hallottunk,hogy tán gondolni kellene egy egy ilyen helyzetre,mint a jelenlegi!
Ezt csak azért írtam,mert nem szabad rossz néven venni,ha nem vagyunk benne minden gondolatban!
Mi polgárok,honfitársak még ha nem is mondjuk,de szívünkben örökké hálásak vagyunk a Tűzoltóknak,mert nélkülük,nem is tudnánk létezni!
Üdvözlettel Oné
-
- #24
- peter64
- 2010.06.11. - 13:26
Előzmény:
#23 peter64
Persze lehet, hogy nemcsók kormánybiztos volt.
Straub F. Brúnó közt. elnök sem tudta megválszolni az Illés által Szegeden feltett kérdéseket. -
Nincs mit csiszolni. A lehetőség a válaszokra megvolt ott és akkor. Csak akkor hajókázni kellett vinni a képviselőket tájékoztatás helyett. Azóta is várom, hogy nemcsók államtyúkkár elvtárs által nyilvánosan megígért dokumentációkat megkapjuk /igaz, hogy angol nyelvű - sajnálkozott - de ebből minden esztergominak küld egy példányt/ Aztán elhangzott az is, hogy soha többé nem lesz árvíz, mert a csehszlovák tározó ezt kizárja. Köszönöm szívességedet, de magyarázatokra már nincsen szükségem. A hajózásról meg annyit, hogy Bp alatti gátnál az uszadékfáknál mi egyéb fér át a hidak alatt?
-
Kedves Rdos!
A zavartalan folyami szállítás, némi meder munkával is biztosítható. Ennek egyik eszköze, ha visszakanyarogtatják a most túl gyors folyásokat.
Árvízi védelem nem képzelhető el a vízgyűjtők átfogó vízjogi és erdészeti (t)rendezése nélkül.
A víztározás kérdése manapság a feje tetején áll. A síkterületi tározás lenne a legutolsó amivel törődnék, sokkal fontosabb a vízgyűjtők természetes tározó képességének a visszaállítása. Sajnos azokat a területeket elvették tőlünk, teljes kiszolgáltatottságba taszítva bennünket. (Már ezért sem volt helyénvaló Trianon)
Elérkeztünk az energiához, ami az egyetlen közvetlen bevétel szerinted. Szerintem is hasznosítható energiatermelésre, a természetes viszonyok megtartása mellett!!!!!
Nem lehet az útjában a faunának, könnyen átjárhatónak kell lennie számukra.
Tudod az ember szerepe a világ sorsában csekély, ha a távlatokat tekintjük. Tevékenységünk, eddig legalábbis a rombolásban merült ki, viszont egyetlen rossz döntéssel kiirthatjuk bolygónk teljes öko rendszerét. Mindez apró lépésekkel is ugyanazt a hatást okozza, ezért ragaszkodnunk kell a semmiképen nem árt kategóriához.
Sokkal többre mennénk ha közvetlen hasznosításra gondolnánk a vízenergiával kapcsolatban. Valamikor a vízpart a vízemelő kosok csattogásától volt hangos, amivel öntözték a környező területeket. Manapság ezt a drágán, máshol termelt energiával oldják meg. Tiszta hülyeség, mikor ott van az energia ingyen!!!!
Megjegyezném, a mostani nagyon drága vízdíj, amit az öntözővízért kérnek duplán kár. Egyszer kifizetjük, mert egyébként is meg kell oldani a vízzel kapcsolatos kérdéseket. Másodszor a termelő veszteségeiben vagyunk kénytelenek kifizetni, mert anyagi okok miatt nem tud öntözni. Amit már egyszer közösen kifizettünk, azt had használja már a gazda ingyen, mindannyiunk hasznára.
A sokkal több kár mint haszon nyílvánvaló, ha egy kicsit is belegondolsz. Egyébként a stopon írtam meg, el is engedték a szokottnál sokkal hosszabb komentet, de azóta törölték cikkel együtt. -
- #21
- Mikeee
- 2010.06.11. - 09:31
Reich Gyula jobban tenné ha mélyen hallgatna. Még Bős-Nagymaros idején majdnem kirugatott, - akkor még a környezetvédelem a vízügy alá volt rendelve - azért mert nem járultunk hozzá feltartott kézzel az erőmű építéséhez. Évtizedeken keresztül abból élt a vízügy, hogy hullarabló módon örömmel várta az árvizet, és minden hiányukat az árvízre fogták. A vízügy renoméját a '45 után annyira lejáratták, hogy mára ez maradt, a romok, a szenny és a sár. Természetesen ma már arra hivatkoznak, hogy nincs pénz, eszköz, hatalom. Nos amíg hatalmuk volt, felélték a pénzt és az eszközöket. A csapadékszegény években persze elég volt a kevesebb pénz, mostanában már újra vannak árvizek, elherdálandó pénz viszont nincs több. És Reich Gyula még mindig osztja az észt. Döbbenetes és felháborító!!! -
- #20
- rdos
- 2010.06.11. - 08:34
Előzmény:
#5 peter64
Kedves peter64!
Szívesen válaszolok felvetéseidre, ha stílusodon csiszolsz. -
Kedves bakand!
Tudom milyen következményei vannak. Most már Te is tudhatod. Sorsod Borsod :-(
Mondtad. "Őszintén remélem, h az idei katasztrófának nem a természet issza meg a levét".
Mondom. Akkor inkább igyuk meg mi a levét? Mi a fontosabb? Az ember, vagy a mocsári tőtippan áreája?
-
Kedves elxir!
A helyes területhasználatban teljesen igazad van. Ami az idejétmúltat illeti. Nem erőműről beszéltem.
Több célú létesítményről!
1. Zavartalan folyami szállítás lehetőségének megteremtése. 2. Árvízi védelem (ugye e cikk is erről szól). 3. Víztárolás. 4. Végül energia termelés. 5. Újabban pihenés. Az energia az egyetlen közvetlen bevétel.
"Sokkal több kár mint haszon" érdekelne. Hova írtad? Linked van? Előre is köszi. -
- #17
- barna75
- 2010.06.10. - 22:13
Előzmény:
#0 bicnicc
hát, bicnicc,
vegyél salátát a teszkóból! tuti megdöglesz tőle, de ez más..:)
mondd, miért fáj neked, ha valaki a hegyek-dombok környékén szeretné kihasználni az ottani vizek és a gravitáció jótékony hatását?
nah, ez a kibaszott nyúl, akár porontyaival együtt, netán kitelepítésre kerül pár hektáros területről, mondjuk kiserőmű-duzzasztó címszóval.
rendben, a területe, közege, általa ismert élelme, esetleg ellensége új neki. de talpraesett nyúl megoldja a gondot, főként, ha hozzáértő emberi segítséget is kap! ennek fejében az ember némi vízduzzasztással elfoglalja a nyúl korábbi lakóhelyét. és energiát termel, ami más emberek érdeke..
mennyivel lenne jobb, ha egy-két, nagy erőművet építenénk? kevesebbe kerülne, de nem akármilyen áron! több lenne a csóri nyúl!
ne csináld má':
melyik részét nem érted?
B.
-
- #16
- barna75
- 2010.06.10. - 21:16
Előzmény:
#0 bicnicc
biztos hülyének nézel, de azt hiszem, a környezetvédelem azért van olyan érdekérvényesítő, hogy ha valahol valaki elkezdene építeni egy lentemlített tározót vagy erőművet, első dolguk az ottani-akkori élővilág áttelepítése, mentése.
hogy mely állatfajok kerülnének mesterséges költöztetésre, vélhetően a veszélyeztetettségi besorolásuk döntené el. a nyúl bizony gyorsabban szalad, mint az erőgép, komoly gond akkor van, ha ez a nyusz utódokat nevel(ne).
itt jön elő a körültekintő munka!
ugye, érted mire gondolok?
B -
Talán utána kéne nézned, hány Bős-Nagymaros telne ki az eddigi kárból. Úgy kétévente lehetne újakat építeni belőle. Az ökológiai károkat nem is számoltuk, mert nincs rá hozzávetőleges becslés sem.
A kár csupán a vízhiányból adódó károkat jelöli azon a területen.
Ami esetleg lehetséges. Szélerőművekhez hasonló mederfenékre telepített kis turbinák, amik a víz sodrását hasznosítják. Kis teljesítménnyel elég jó hatásfokot tudtak elérni, ráadásul az idő nagy részében üzemel, nem úgy mint a szélturbina. Eddig ökológiai hatását nem tudták vizsgálni, pedig az is fontos lenne. Másik hibája, időnként "fel kell nézni". Eltemetheti a folyó, eltömődhet, stb. -
számítok arra, hogy ha egyáltalán lesz ilyen 5let, nem fogják TUDNI elgáncsolni, lobbi ide-oda! az energiaszolgálatóknak és előállítóknak kötelességük(!) a szolgáltatás fenntartása! és az, hogy számítok rá, az azt jelenti, hogy a megfontolt állam igenis lehet jó gazda. magyarán számítok az államra.. ha valami csoda folytán visszaszerezné az államunk az irányítást a privatizált energiaszolgáltatóknál, tuti, hogy jobb helyzetből ugorhatna neki egy alternatív-energiaforrásnak..
azt hiszem, lassan az államosítást súrolom, gondolatban, majd most jön a komcsizás..
pedig más pártra szavaztam.. :)
azt hiszem, az is megfontolandó, hogy a környezetvédők csakcsupán (becsülendő) környezetféltési okokból gátolnak olyan beruházásokat, melyek ha megvalósulnak, az emberek környezet/légszennyezését csökkentik..amit elvesztek a réven, megnyerem a vámon..
ha mindez nem egy nagy bősön épül, hane több kisebb, geológiailag alkalmas helyen, szerintem hasznára válhat a víz kishazánknak.
B.
-
- #13
- aksisz
- 2010.06.10. - 20:38
A Tisza-tó kialakítása elég jól sikerült, pedig eredetileg nem egészen így képzelték el. Ma már sokan nem is tudják, hogy mesterséges tó. A Kiskörén megépült vízlépcsőnél nem sok energia termelődik ( mindössze 28 MW ) , Az erőmű előtt épült két öntöző csatorna, az egyik a Jászsági, a másik a kunsági, de nem biztos, hogy az aszályos időben sokan locsolnak belőle, mert olyan drága a víz ára. A Tisza-tó Abádszalóki része igazi üdülő paradicsom lett, a Tiszafüredi részen pedig a madarak és egyéb vizi élőlények találtak otthonra. Vagyis a Tisza-tó eredetileg csak víztározónak épült. -
valahogy úgy tudom magam elé képzelni a rendszert, hogy sík területen a legmélyebb pontokon/pontok közelében létesülne egy-egy kármentőtározó. normál üzemben, és áradás alatt is folyamatosan működne kijelölt helyeken egy-egy kisteljesítményű gravitációs erőmű. a plusz-vizet elengedi maga mellett, a tározók felé. a hangsúly most a sok kicsi erőművön van: kis átalakítás, kis károsítás, kis faunakitelepítés...
tuti, hogy sokba kerülne ilyesmit még akár csak terveztetni is, de talán megérné, hosszabb távon.( ahány milliárd eltűnt a közelmúltban semmire, tán még lehetne is belőle vagy két ilyen kiserőművet csinálni :( )
esetleg az is hasznos lehetne, ha mondjuk a síkföldi tározókat bekötnék mondjuk a keleti- vagy nyugati főcsatornába. öntözési célból, mondjuk..
B.
-
- #11
- elxir
- 2010.06.10. - 18:56
Előzmény:
#3 barna75
Kedves Barna!
Szerintem csak részben érted a mondandómat. Hegyes dombos vidéken a legkönnyebb tározókat építeni! Csak le kell zárni a lefolyásokat, amik általában szurdokokban van.
Másik, a termőföldek művelésének módja. Ott kell ezeket a gátakat megvalósítani néhány kapavágással. Erről bővebben itt olvashatsz:
http://hetivalasz.hu/itthon/megnyilt-a-fold-somogyban-29840/ -
- #10
- elxir
- 2010.06.10. - 18:33
Előzmény:
#5 peter64
Kedves Péter!
Egyet értek! Már ezt is sokszor leírtam:
Bős-Nagymaros nem energetikai beruházás!!!!
Ez a Jaltai egyezmény része volt, amit az osztrákokkal megcsináltattak, nekünk időt adtak a gazdasági nehézségek miatt. Aztán jött a "rendszerváltás" és a szlovákoknak lett sürgős, védelmi okokból. Ha felrobbantják, egész Budapestet elmossa a víz és ezt nyomós érvnek szánják. Nem is építették valami tartósra. Tiszta haszon nekik, ha magától dől össze. (A Nagymarosi mederrendezéssel ezt a hatást próbálják kivédeni.)
Már tervezésekor sem volt rentábilis. Egy barátom részt vett a hatástanulmány kidolgozásában. Lesújtóak voltak az adatok...
Magyarországnak semmilyen hasznosítható vízenergiája nincs. Kivéve a Spanyol Zoltán féle vízbontásos technológiát. -
- #9
- mankamanka
- 2010.06.10. - 18:17
Előzmény:
#8 barna75
Sajnos sok helyen az önkormányzat parcellázta ki a területeket , először liba legelőként bérbe adta, utána a bérlők elő vásárlóként a földhőz jutottak. Utána az önkormányzat engedélyt adót
az építkezésekre, miután föltöltötték a területeket.
Szűk volt a költség vetés, kellet a lóvé. -
- #8
- barna75
- 2010.06.10. - 17:34
Előzmény:
#6 mankamanka
hasonló kérdés már nekem is átfutott az agyamon: ki az a (mondjuk ki:) idióta, aki árterületre építési és lakhatási engedélyt kiad??
az ilyet nem kéne stílszerűen két cementes-zsákkal a lábán belökni a vízbe??
B.
Legfrissebb a HetiVálasz.hu-n
-
Súlyos: Így énekelt együtt az elnöki ház előtt Gyurcsány és Kuncze (videó)
- Időpont
- Ma: 07:30
-
Meglepő akció: Mit csinált Göncz Árpád az aluljáróban?
- Időpont
- Tegnap: 20:35
-
Rendkívüli hideg jön a hétvégén: havazás, hófúvás is lesz
- Időpont
- Tegnap: 18:45
-
Súlyos csörte a Fideszben: Példátlan gazdasági szigort ígértek
- Időpont
- Tegnap: 17:35
-
Döntött a kormány: Így alakul át az áfa
- Időpont
- Tegnap: 16:50
-
"Gyászmenet" a Malévért
- Időpont
- Tegnap: 14:24
-
Bizalmat kapott az Ungureanu-kormány
- Időpont
- 02.09: 14:50
-
Késnek a vonatok a ceglédi vonalon
- Időpont
- Tegnap: 06:21
-
"Magyarország fasizmusáról" a bolíviai napilapban
- Időpont
- Tegnap: 08:37
-
Schmitt Pál részt vesz az Arraiolos-csoport találkozóján
- Időpont
- Tegnap: 08:03
-
Betiltják a palackozott vizek árusítását a Grand Canyon térségében
- Időpont
- 02.09: 19:22
-
Extrém hideg!
- Időpont
- 02.09: 18:46
-
Tarlós: a főváros még egyszer átvizsgálja a helyzetet a Városházán és cégeinél
- Időpont
- Tegnap: 17:35
-
Cséfalvay: Három kihívással kell szembenézni a válság megoldása érdekében
- Időpont
- 02.09: 18:16
-
A nyolcadik évaddal véget ér a Doktor House
- Időpont
- 02.09: 15:21
-
Konyec filma
- Időpont
- Tegnap: 15:25
-
"Gyászmenet" a Malévért
- Időpont
- Tegnap: 14:24
-
Szerenáddal köszöntik Göncz Árpádot
- Időpont
- Tegnap: 10:27
-
Konyec filma
- Időpont
- Tegnap: 15:25
-
Kósa Lajos Pető Ivánnal együtt köszöntötte Göncz Árpádot
- Időpont
- Tegnap: 20:35
-
Jogerős börtön Geréb Ágnesre
- Időpont
- Tegnap: 11:34
-
Tarlós: a főváros még egyszer átvizsgálja a helyzetet a Városházán és cégeinél
- Időpont
- Tegnap: 17:35
-
Gyurcsányt és Kunczét kapott születésnapjára Göncz Árpád
- Időpont
- Ma: 07:30
-
Csak 55 ezer forintos vörösbort hajlandó fogyasztani a francia államfő
- Időpont
- Tegnap: 20:05
-
Harmincegy éves magyar sztár, díjak nélkül
- Időpont
- Tegnap: 16:09
-
Délen havazás, hófúvás várható
- Időpont
- Tegnap: 18:45
