Mi köze Gyurcsány Ferencnek Yusuf Salduz kurd fiatalemberhez, akit két és fél év börtönre ítéltek terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmény miatt? Látszólag semmi, ám a hétfőn elfogadandó igazságügyi salátatörvény kapcsán mégsem véletlenül idézték a legtöbben ezt a két nevet. Gyurcsányét azért, mert - mint Lázár János fideszes frakcióvezető fogalmazott - szeretnének véget vetni annak, hogy "aki politikus, az szabadon lophat, csalhat, hazudhat", ezért az egyéb földi halandóknál szigorúbb szabályok vonatkoznának a politikus gyanúsítottakra. A kiemelten kezelendő ügyek lajstromának élén a hivatali visszaélés áll, az ügyészség éppen ennek gyanúja miatt hallgatná ki a volt kormányfőt és kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

Yusuf jogi karrierje

A "kiemelt" őrizeteseket három helyett öt napig tarthatnák fogva bírói megerősítés nélkül, és a módosító indítványok június 27-i elfogadásával korlátoznák az ügyvédhez való hozzáférés jogát is. Pedig néhány napig úgy tűnt, végül kimarad a törvényből ez az indítvány, így Gyurcsány mentelmi jogának feloldása esetén egy percre sem maradhat védő nélkül - és éppen Yusuf Salduz miatt nem. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán ugyanis a fiú 2008-ban pert nyert a török állammal szemben. Kihallgatásán nem lehetett jelen az ügyvédje, ő pedig bevallotta, hogy részt vett egy, a törökországi kurdok bebörtönzött vezetője melletti be nem jelentett tüntetésen, és a terrorizmus miatt elítélt Abdullah Öcalan mellett állást foglaló transzparenst is kifüggesztett egy hídra. Később hiába állította, hogy a rendőrök megverték, ezért vallott hamisan magára, a török bíróság elítélte. Törökországot viszont Strasbourgban marasztalták el, amiért megsértette a védelemhez fűződő jogot.

A kurd fiú esete később kínos perceket szerzett a belgáknak, a franciáknak, a skótoknak, mert a védelemhez való jog egyik államban sem teljesül maradéktalanul. Előbb a skótok (ott hat óráig nem lehetett ügyvédet fogadni), majd idén januárban a franciák is beadták a derekukat. Azok az országok, amelyekre a fideszesek mint jogállami példára hivatkoztak.

Múlt hétfőn még úgy látszott, hogy a Fidesz hajlik a kompromisszumra. Cser-Palkovics András a parlamentben úgy fogalmazott: "A most benyújtott javaslat tekintetében annyi változás történik, hogy védő nélkül nincs vallomástétel, nincs kihallgatás. Lesz egy 48 órás szabály arra, mikor és milyen módon történhet érintkezés a védővel, de ha kihallgatásra kerül sor, az a védő jelenléte nélkül nem történhet meg." Egy hétre rá kiderült, hogy mégis. Az indítvány megosztotta a frakciót, végül 14 fideszes is nemet mondott a javaslatra, amellyel kapcsolatban Répássy Róbert igazságügyi államtitkár és a kereszténydemokrata Rubovszky György egyaránt alkotmányossági kételyeket hangoztatott. Elállt viszont a frakció a tanú hazugságvizsgálatra kényszeríthetőségének hajmeresztő ötletétől, elfogadva az LMP módosító indítványát. S nem kell majd újra kezdeni a kiemeltnek nyilvánítandó ügyeket (például a Hunvald-pert) azért, mert az eddigi egy bíró helyett kettő tárgyalja majd ezeket.

Senki sem vitatja, hogy az ügyeket gyorsítani kell, még akkor sem, ha némiképp megcsalnak az érzékeink. A fővárosi és Pest megyei bíróságon a nagy médiaérdeklődésre számot tartó jogesetek húzódnak el hosszú évekre. Országosan sokkal jobb a helyzet, a helyi bíróságokon zajló ügyek közül 127 ezerben egy esztendőn belül születik elsőfokú verdikt. Ezzel szemben három évnél hosszabb ideig csak négyezer ügy nyúlik.

Az operacsillag naptára

A parlament még tavaly decemberben fogadott el egy törvényt az eljárások rövidítésére, a mostani javaslat immár a gyorsító csomag gyorsítása lesz. Az indítvány nem az igazságügyi minisztériumon keresztül érkezett, hanem az alkotmányügyi bizottság terjesztette be; nem bocsátották szakmai vitára, és a jelek szerint több elemével még a Navracsics Tibor vezette tárcánál sem értenek egyet. Nem véletlenül: azokkal az alapelvekkel is ellentétes, amelyeket az uniós elnökség alatt Magyarország ajánlott egész Európának.

Emögött vélhetően az áll, hogy az Orbán-kormány első évében nem teljesült az ígéret az elmúlt nyolc évben elszaporodott korrupciós ügyek szereplőinek felelősségre vonására. A bírósági, de még az ügyészségi szakban levő esetek nyomozása is a szocialisták regnálása idején kezdődött, de még ezek is messze vannak az ítélethozataltól. A házi őrizetben levő Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes ügyében még nyomoznak, a Kopaszi-gáttal kapcsolatos ingatlanpanama kapcsán a napokban dőlhet el, lesz-e vádemelés egyebek között Molnár Gyula egykori XI. kerületi szocialista polgármester ellen. A honvédelmi tárcához kapcsolódó lakás- és más ügyekben a ciklus végéig aligha lesz akárcsak elsőfokú ítélet is. Az ügymenet felturbósításával ezen szeretnének változtatni.


Különlegesen kezelt perek mindig is voltak a bíróságokon, elég csak a napokban első fokon lezárult Cozma-ügyre, az ittasan balesetet okozó színész, Stohl András esetére, az otthon szülés során ejtett műhiba miatt első fokon elítélt Geréb Ágnes vagy a terroristaváddal illetett Budaházy György pereire gondolni. Az eljárás azonban nem különbözött azoktól, amelyeknél nem tülekszik ötven fotóriporter a tárgyalóteremben. Ez most megváltozik: a kiemelt ügyekben rövidül majd a nyomozás ideje, tíznél is több bírósági határidő zsugorodik felére, harmadára, és korlátozzák a védelemhez való jogot. (Most ugyanakkor az fenyeget, hogy a bíróságokat ellepik a kiemelt ügyek, hiszen 885 folyamatban levő pert kell átminősíteni, vagyis immár annyi kiemelt jelentőségű ügy lesz, hogy ezek béníthatják meg az igazságszolgáltatást.)

A jogalkotó számolt azzal is, hogy a legtöbb elhúzódó ügy Budapesten van: a fővárosi bíróságokon egy bíróra átlagosan 200 folyamatban levő per jut. De hiába szeretnénk angolszász mintájú folyamatos tárgyalásvezetést, melynek során másnap ott folytatják, ahol előző nap abbahagyták. Nálunk a pert hónapokra is elnapolhatják, mert a bírók felváltva tárgyalják az ügyeiket, a felek pedig úgy érezhetik magukat, mintha egy operacsillag naptárába kellene bekéredzkedniük - ha egy tárgyalás elmarad, csak hónapok múlva találnak újabb időpontot.

Nyomozástaktika

Márciustól ezért a bírósági vezetők lehetőséget kaptak, hogy a jellemzően fővárosi pereket kevésbé túlterhelt bíróságokra helyezzék át. A jövő hétfői végszavazással az ügyész is megkaphatja majd a bíróságválasztás jogát. A bírói szervezetek és az ügyvédi kamara csaknem sokkot kapott az indítványtól. Az ügyész a politikusok ellen ott emel majd vádat, "ahova a politikai akarat megfelelően elkötelezett bírósági vezetőt nevezett ki" - fújja meg a harsonákat a galamus.hu honlapon közölt írásában az LMP országos listáján szereplő Fleck Zoltán, az ELTE jogszociológusa. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyész az Élet és Irodalomban úgy érvel: "Ki tekinthetné pártatlannak azt a bírót, akit a perbeli ellenfelek egyike választana ki?" Bócz "visszataszítónak nevezi" a kiemelt körben a háromnapos őrizet öt napra emelését, a Magyar Helsinki Bizottság pedig arra emlékeztet, hogy az emberi jogok európai egyezményével is ellentétes egy ilyen szabály. S miután az Egyesült Királyságot 100 órás, bírói döntés nélküli fogva tartás miatt is elmarasztalták Strasbourgban, a 120 óra törvénybe iktatásával ez nálunk is borítékolható.

Az őrizet meghosszabbításától és az ügyvéd nélküli kihallgatásoktól azt remélik, hogy javul az ügyész esélye a vádalku kötésére. A közvádló akár ötéves börtönbüntetést is elsimíthat - feltéve, hogy valaki a társaira vall. A kiemelt ügyekben a bíróságon elsőként az ügyész, és nem a bíró kérdezheti ki a tanút, emellett tiltakozását fejezhetné ki a befolyásolásra alkalmas védői kérdéseknél (ezt az ügyvéd szintén megtehetné). Ám itt is van egy aggályos elem: a nyomozati bíró nem tárhatná fel a tudomására jutott tényeket a védelem előtt, mert figyelemmel kellene lennie a "nyomozástaktikai szempontokra".


Öt trükk, amivel évekre el lehet húzni egy tárgyalást

1. Távol marad a vádlott vagy a tanú.
Lesz változás? Igen, ha nem hoz orvosi igazolást, elő lehet vezettetni.

2. Késik a szakértői vélemény.
Lesz változás? Igen, határidőt szabnak a szakértőknek, s ha nem jelennek meg a tárgyaláson, elővezethetőek, pénzbüntetéssel sújthatóak.

3. A felek nem fogadják el egymás szakértőit, újabbat kérnek.
Lesz változás? Nem.

4. Megismételt eljárás esetén a felek ragaszkodnak valamennyi tanú ismételt meghallgatásához.
Lesz változás? Igen, elég ismertetni a tárgyalás anyagát.

5. A vádlott a tárgyalás kezdetekor jelzi, hogy visszavonta védője megbízatását.
Lesz változás? Nem, időt kell hagyni a felkészülésre.


Újratárgyaltuk a Postabank-pert

A javaslat gyakorlati hatását úgy próbáltuk tetten érni, hogy "újratárgyaltuk" a Postabank-pert - megnéztük, mennyivel lett volna rövidebb az eljárás a most tervezett változtatásokkal. Mivel a perkönyvhöz nem fértünk hozzá, az MTI híradásaiból rekonstruáltuk a nyomozás elrendelésétől a jogerős ítéletig eltelt tíz év alatt történteket. Vizsgálatunk emiatt nem tér ki a szakértői határidők rövidülésére, az elnapolásokra, ám tíz év helyett így is két és fél évvel korábban "zárult le" az ügy.

1999. január
Sorozatban érkeznek a feljelentések, a vádemelési javaslat 2000 nyarán készül el. A Postabank vezérigazgatóját társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése miatt vádolják meg.
Nyertek volna időt? Nem.

2003. június 26.
Újabb vádat emelnek Princz Gábor és társai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Nyertek volna időt? Igen, egy évet. Ennyivel korábban kellene az új szabályok értelmében lezárni a nyomozást.

2004. január
Öt évvel a nyomozás megkezdése után kijelölik a bírót, ám ő ekkor még Szabadi Béla volt kisgazda államtitkár perét tárgyalja, ezért Princzet és vádlott-társait "várólistára" teszik.
Nyertek volna időt? Igen, egy évet. Az új szabályok szerint három hónapon belül ki kell tűzni a pert, itt azonban - a nyári ítélkezési szünetet is beleszámolva - 16 hónap telik el.

2004. október 19.
Megkezdődik a tárgyalás, de rögtön elnapolják, mert Princz ügyvédje meghalt, és a helyére lépő védőnek fel kell készülnie az iratokból.
Nyertek volna időt? Nem, a törvény most is lehetőséget adna erre.

2007. október 9.
Az elsőfokú ítélet Princz felmentéséről 2006 júliusában született, a per 16 hónap múlva folytatódott másodfokon.
Nyertek volna időt? Igen, legalább három hónapot, mert a fellebbezésre és a tárgyalás kitűzésére is kevesebb időt hagyna az új jogszabály.

2008. január 10.
A másodfokú ítélet Princz Gábort 3,6 millió forint pénzbüntetéssel sújtja, ám az ítélet nem jogerős, mert ellentétes az első fokkal.
Nyertek volna időt? Nem, ez a körülmény nem változott.

2009. február 3.
A Legfelsőbb Bíróságon megkezdődik a per. Nyolc nap múlva kimondják az ítéletet: helybenhagyják a pénzbüntetés mértékét.
Nyertek volna időt? Igen, legalább három hónapot, mert korábbra kellett volna kitűzni a pert, és a fellebbezésre szánt idő is rövidül.

Összesen legalább két év hat hónapot nyernének. A per így 2009 februárja helyett már 2006 kora őszén befejeződhetett volna.