"Tusványos újra kormányra került." A múlt heti szabadegyetem és diáktábor több résztvevője is élt e képzavarral, hogy éreztesse: húszévnyi, többnyire ellenzékből menedzselt előkészület után beérni látszik az 1990-ben a Fidesz által kezdeményezett bálványosi folyamat. A cél az elejétől fogva az volt, hogy az érintettekben rögzüljön: a magyar-román (magyar-szlovák, magyar-szerb) kétoldalú kapcsolatok a valóságban mindig háromoldalúak, azaz megkerülhetetlenek a határon túli magyarok sajátos érdekei.

A tavalyi tábor után összeálltak a csillagok: 2009 decembere óta Romániában az Európai Néppárthoz tartozó Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíciója van hatalmon, Magyarországon pedig idén áprilisban nyert választást az ugyancsak az uniós konzervatív család alapsejtjeként jegyzett Fidesz.

Noha a hála nem politikai kategória, az újraválasztásáért tavaly Tusnádfürdőn is kampányoló, a PD-L irányvonalára befolyást gyakorló Traian Băsescu román elnöknek akadt köszönnivalója: egyes mérések szerint az erdélyi magyarok 75 százaléka rá szavazott az államfőválasztás döntő fordulójában. Bálványos állandó "tábori püspökét" viszont Băsescu lekötelezettjei nem hagyták cserben - Tőkés László nemrég épp a PD-L támogatásával válthatta Schmitt Pált az Európai Parlament alelnöki posztján.

Aranyosgerend XIII. századi református temploma mellett új ortodox épület - Fotók: Korompay Enikő

A román demokrata-liberálisok és a Fidesz politikai szövetségét szokás antikommunista, antiutódpárti frontként is emlegetni, s ha ez igaz, már a szabadegyetem 1990-es helyszínválasztása telitalálatnak bizonyult. A hetvenes-nyolcvanas években rendezett nyári bálványosfürdői búcsúk ugyanis a kommunista Bukaresttel szembeni romániai magyar ellenállást demonstrálták. A mából visszanézve sorsszerűnek tűnik tehát, hogy bár a rendezvény 1997-ben - helyszűke miatt - átköltözött a tusnádfürdői kempingbe, máig bálványosi diáktábor, illetve Tusványos néven fut.

Gesztuspolitika

Annak, hogy Traian Băsescu és a magyar miniszterelnök között - Orbán Viktor szavaival - "kifejezetten szívélyes, a politikában barátinak mondható, személyes kapcsolat áll fönn", a hazai kormányváltás után gyakorlati haszna is lett. A budapesti parlament például májusban úgy tudta elfogadni a határon túliak kettős állampolgárságáról szóló törvényt, hogy nem állt össze ellene a "kisantant" (a szlovák elit sem Romániát, sem Szerbiát nem tudta riadóztatni). Mi több, a Fidesz a moldovai, a szerbiai (Timok-völgyi) és az ukrajnai románok kedvezményes honosításáról szóló bukaresti jogszabályt használta mintaként az új állampolgársági törvény megalkotásához.

Orbán Viktor és Németh Zsolt

Viszonzásképpen Tőkés László Tusnádfürdőn egyértelművé tette: "Nekünk szívügyünk például a moldovai román milliók ügye és jövője; hogy e szovjet utódállam egyenes úton jöhessen be az Európai Unióba." A romániai magyar politikusok egy része akkor is Traian Băsescu mellé állt, amikor a román államfő a minap rárontott Frunda Györgyre. Az RMDSZ különutas szenátorának javaslatára ugyanis a bukaresti törvényhozás csökkentette a magas rangú tisztségviselők vagyonát vizsgáló feddhetetlenségi ügynökség hatáskörét. "Ha korrupcióellenes harcról van szó, tudjátok meg, nem Frundával tartok, hanem Băsescuval!" - fakadt ki Tusványos népe előtt Tőkés.

Román gesztusokból ugyancsak nincs hiány: lehetséges például, hogy a közeljövőben az RMDSZ javaslatára egy fejlesztési régióba sorolják a három székely megyét, Hargitát, Kovásznát és Marost, amit a kezdeményezők - erős túlzással - már az autonómia előszobájának mondanak. A román politika egyelőre azt is tűri, hogy az említett megyék "székelyföldi" márkanévvel kellessék majd a térség legeredetibb termékeit.

Sőt, a bálványosi tábortól 50 kilométerre lévő Hargitafürdőn olyan magánsorompót is találtunk, amelyen az "Apostoli Magyar Királyság - belépés csak útlevéllel" felirat szerepel. A helyiek a megmondhatói, hogy az efféle díszleteket még két-három éve sem tűrték volna a román hivatalosságok.

Mindazonáltal Erdélyre és a bálványosi diáktáborra egyre kevésbé jellemző a túlhajtott múltbarévedés. Míg régebben a Székelyföldre keveredő magyarországi zenekarok némelyike a "nem ti léptétek át a határt, az lépett át titeket" típusú fordulatokkal rázta fel a közönséget, ma akkor számíthatnak nagyobb sikerre, ha ugyanolyan természetességgel mozognak a Csíki-medencében, mint Sopronban vagy Pécsett. Az idei Tusványoson például Földes László (Hobo) - szokásához híven - a hallgatóság között masírozva adta elő A hetedik című József Attila-verset, a többszöri visszataps azonban igazolta: ez itt több volt, mint show-elem.

Autonómiaesély: zéró

A román-magyar, belmagyar-kül magyar kapcsolatrendszer tehát 2010-re a normalizálódás jeleit mutatja - legalábbis a felszínen. Orbán Viktor bálványosi előadásában még őszintének is nevezte ezt a viszonyt, merthogy - mint mondta - "érdekekből táplálkozik". Egy nappal korábban viszont Cătălin Avramescu román államelnöki főtanácsos azon tűnődött, nem törékeny-e ez a szövetség, ha csak érdekeken alapul. A válasz kisvártatva megérkezett.

Elég volt, hogy Tőkés László az egyik fórumon ugyanúgy reálisnak ítélte meg a székelyföldi területi autonómiát, mint a koszovói függetlenséget, a román politikai erők azonnal közleményeket fogalmaztak, melyben "szeparatizmussal" vádolták meg az Európai Parlament alelnökét. Sőt, a PSD elöljárója azzal vádolta Tőkést, hogy interetnikus konfliktusokat szít, ezért feljelentette a magyar politikust. A területi önrendelkezés megadásának ügyében Băsescu is hajthatatlannak mutatkozott a bálványosi táborban - változatlanul érvényes tehát a bonmot: "Az autonómia esélye gyakorlatilag zéró, ha optimistábbak vagyunk, akkor nulla."

Románia egykori finnországi nagykövete, a Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache ennél is keserűbb kijelentésekkel bombázta a tusnádi étert. Bár ő volt a tábor egyik legnépszerűbb előadója, ama meglátása, hogy országa mindinkább a teokratikus, ortodox nemzetállam jegyeit mutatja, szinte visszhangtalan maradt. Pedig a 2009-es - tehát már a gazdasági világválság kirobbanása utáni - híradások szerint Romániaszerte nyolcszáz új ortodox templom épül (jórészt állami tartalékalapokból). A terjeszkedés érinti a Magyarországgal szomszédos partiumi részt, illetve Erdélyt is. A legextrémebb kísérlet a Maros megyei Nyárádszereda harmadik ortodox templomának - egyelőre csak tervekben szereplő - felhúzása, hiszen a négyezres városban legfeljebb 2,5 százaléknyi a románok aránya.

Világpolitikai tét?

A székelyföldi területi autonómia román elutasítása és az ortodox területfoglalás állami bátorítása sokakat arra enged következtetni: az Orbán-Băsescu-szövetségre épülő "tusványosi béke" csak akkor lehet tartós, ha akkorára nőnek a közös érdekek, hogy nem marad idő (és pénz) a nacionalista gáncsoskodásra. Aligha csoda, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn világpolitikaivá igyekezett emelni a tétet.

Mint mondta, Kína és India szárnyalása láttán Európának szembe kell néznie a ténnyel, hogy a Nyugat vissza fog kerülni a világ gazdasági térképén arra a helyre, ahol 150 éve volt. "Arra kell készülnünk, hogy a mi keresztény gyökerű civilizációnk a világ össztermékének kevesebb mint a felét fogja előállítani a következő egy-két évtizedben." A magyar miniszterelnök szerint a drasztikus süllyedés elkerülése érdekében Európának ki kell egyeznie a szintén keresztény indíttatású, de Európához csak lazán kötődő Oroszországgal.

Traian Băsescu és Tőkés László a színpadon

"Elég a magyar történelmi tapasztalatokra hivatkoznom, hogy belássuk, ez rendkívül veszélyes kényszer" - jelezte Orbán. Ahhoz, hogy Közép-Európa ne váljon az oroszokkal való kényszerbarátság áldozatává, a térség államainak együtt kell működniük például az energiabiztonság vagy a közlekedésfejlesztés területén, és a kormányfő szerint a nagy, közös ügyleteket egy közép-európai fejlesztési bankon keresztül lenne érdemes finanszírozni. Tusnádfürdőn Băsescu még nemigen tudott mit kezdeni az orbáni "előremeneküléssel". Visszafogottságát indokolhatta, hogy a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa azokban a pillanatokban készült dönteni a Romániának szánt 900 millió eurós hitelrészlet kiutalásáról.

Bálványosi szabadegyetem, 2002-2009 - nyolc év ellenzékből

2002 A Fidesz választási bukása után Orbán Viktor arról beszél Tus nádfürdőn, hogy fel kell építeni Magyarországon egy kormányoktól független polgári világot - a maga intézményeivel.

2003 Az MSZP vezette budapesti kormány és a vele párbeszédet kereső RMDSZ látványosan túltámogatja a "fideszes" szabadegyetem idejére szervezett ellenfesztivált, a marosvásárhelyi Félszigetet. A szocialisták a Trianon utáni irredenta politikusokhoz hasonlítják Orbánt, amiért a volt miniszterelnök azt mondta a bálványosi táborban: "A magyar nemzetnek nem az a problémája, hogy kicsi, hanem, hogy csonka... Aki kicsi, hízni, esetleg nőni akar. Aki viszont csonkának érzi magát, szeretné újjászervezni a szervezetét, a testét - úgy, hogy az időközben megszűnt életfunkciók helyreálljanak. Helyre akarja állítani a családi kapcsolatokat, össze akar kötni korábban elszakított kulturális szálakat, újra egybe akarja szőni a magyar gazdaság részekre szakított szövetrészeit."

2004 A Fidesz európai parlamenti választási győzelme után Orbán bírálja az RMDSZ balos kilengéseit, illetve, hogy paktumot kötött a romániai elitcsoportokkal - figyelmen kívül hagyva választói értékvilágát. A volt miniszterelnök Tusnádfürdőn jelzi: fontos vívmány lenne a kettős állampolgárság megadása, "... de valószínűleg történelmi hibát követ el, aki nem az autonómiát állítja az erdélyi magyar politika középpontjába".

2005 A kettős állampolgárságról szóló, 2004. decemberi eredménytelen népszavazásra utalva Orbán az igenek ellen kampányoló MSZP-nek üzen: a baloldal rendre "rárontott a saját nemzetére". A szabadegyetemen három év után megjelenik Markó Béla, az elmúlt időszakban a román szocialistákkal, a legutóbbi választások óta pedig a demokrata-liberális koalícióval szövetkező RMDSZ elnöke. Pártja számára ugyanis létkérdés, hogy visszatérjen az európai konzervatív alakulatok családjába.

2006 Politikai hazugságra nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa az ország jövőjét - figyelmezteti a szocialistákat a magyarországi választásokon vesztes Fidesz elnöke. Orbán ezzel mintegy "megágyaz" a Gyurcsány Ferenc-féle őszödi beszéd későbbi kiszivárgásának. 2007 Tusványosról eltűnnek a korábbi húzótémák (autonómia, kettős állampolgárság), helyettük a romániai EPválasztás és a magyarországi jobboldal "szociális küldetése" uralja a napirendet. A 2008. márciusi vizitdíjas-népszavazást felvezetve Orbán leszögezi: megállapodásra van szükség a középosztály és a szegények két-hárommilliós világa között.

2008 A szabadegyetem időben "beszorul" két romániai esemény, a júniusi önkormányzati és a novemberi parlamenti választás közé. A Fidesz korábban a Székelyföld autonómiáját középpontba állító, az RMDSZ 18 éves politikáját megalkuvások sorozataként leíró Magyar Polgári Párttal rokonszenvezett - a bálványosi tábor nagyjai mégis az RMDSZ-szel való kiegyezés irányába próbálják nyomni a Szász Jenő-féle alakulatot. Az MPP végül nem indul a novemberi voksoláson, ehelyett független jelölteket támogat - sikertelenül.

2009 Megjelenik Tusványoson az újraválasztásáért kampányoló elnök, Traian Basescu - noha hivatalban lévő román államfő korábban sohasem tett ilyet. Az elnök egyértelművé teszi, hogy Orbán Viktorra a közeljövő magyar kormányfőjeként tekint. A Fidesz első embere ennél jelentőségteljesebb gesztust gyakorolva kijelenti, hogy mivel a romániai elnökválasztás kétfordulós, az első körben - ha tehetné - az esélytelen RMDSZ-jelölt Kelemen Hunorra szavazna, a másodikban viszont Basescura. A román államfő, a gesztust nem viszonozva, elutasítja a székelyföldi autonómiát, és országa alkotmányát idézi: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam."