Legfeljebb pár ezer gyereket érint a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a szakiskolák feletti ellenőrzésért viszont még csatáznak a vállalkozók és az oktatáspolitikusok. A tét: mennyi általános műveltséget szerezzen a kétkezi munkás.
hirdetés
Visszatekintve a közfigyelmet hónapokig lekötő Pokorni Zoltán-Hoffmann Rózsa-vitára, úgy látszik, annak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A közoktatás rendszerszintű átalakítás előtt áll, melynek irányát a Széll Kálmán-terv jelöli ki, s az ebben foglaltak nem következnek szorosan egyik kormánypárti szakpolitikus programjából sem.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett terv abból indul ki, hogy a közoktatás fölöslegesen hosszan és rossz irányba képzi a gyerekeket, s a szakiskolai rendszer leépülése miatt a kétkezi szakmákban munkaerőhiány mutatkozik. Ezért a fiatalok egy része már 15 éves kortól munkába állhatna, s új, duálisnak nevezett szakképzési rendszert vezetnek be német mintára. Utóbbi azt jelenti, hogy a vállalatok nagyobb részt vállalnak a szakiskolai képzés kialakításában, illetve finanszírozásában. A terv felveti, hogy az állam "térjen vissza" az oktatás világába, mert annak színvonala nem függhet az önkormányzatok döntéseitől. Utóbbi ötletet az egyszerűség kedvéért nevezzük az iskolarendszer "államosításának".
Iskolai melegedő
A kormányzati bejelentések sokkolták a pedagógusszervezeteket. A terv egyes elemeiből nem nehéz kiolvasni a spórolási szándékot: a leszállított tankötelezettségi korhatár és a kevesebb gimnázium nyilvánvalóan kevesebb tanárt jelent. Kormányzati forrásaink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Naszvadi György vezette munkacsoportjának vannak ennél radikálisabb reformtervei is. Felvetődött például, hogy csak azokon a településeken engedélyeznék nyolcosztályos általános iskola működését, ahol van két párhuzamos osztályra való gyerek. Ez újabb iskolabezárási hullámot indítana el, ezúttal a kisvárosi és városi iskolákban. A tervnek egyelőre nincs szakpolitikai támogatottsága.
A pedagógusok nehezményezik azt is, hogy a szakiskolákat kivennék a közoktatásból. A szakoktatás területén Orbán Viktor miniszterelnök elsősorban Parragh Lászlóra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökére hallgat. A tankötelezettség leszállítása részben a szakoktatásban részt vállalók elvárása, mivel tapasztalatuk szerint a diákok egy része "melegedőnek" használja az iskolát és a tanműhelyt, elrontja társait, mégsem lehet eltanácsolni 18 éves koráig. Számukra egyszerűbb lenne ezeket a diákokat az intézmény falain kívül tudni, és a motivált diákokra koncentrálni. A vállalkozók régóta szorgalmazzák a fölöslegesnek ítélt közismereti tárgyak oktatásának szűkítését is, mivel az irodalom, a történelem és a földrajz úgymond csak elveszik az időt a szakmatanulás elől. A pedagógusok viszont attól félnek, hogy a közismeret visszaszorítása az általános műveltség csökkenéséhez vezet. Ráadásul egy írni-olvasni nehézkesen tudó, a tanulás módszertanát nem ismerő fiatalnak esélye sincs, hogy a munkaerőpiac változásait követve átképezze magát. Rosszabb esetben a szakoktatás átalakulhat a vállalkozásokat kiszolgáló ingyenes foglalkoztatóvá, ahol egyetlen munkafajtára alkalmas betanított munkásokat képeznek.
Nemzeti katasztrófa?
"Ez nemzeti katasztrófa. Meglepő, érthetetlen és értelmezhetetlen" - jelentette ki Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, amikor a 15 évre leszállított tankötelezettségről kérdezték. A Magyar Pedagógiai Társulat elnöke Taigetosz-törvénynek bélyegezte a tervet, és kijelentette, hogy az cigányellenes szándékról tanúskodik. A 15 évesen utcán csellengő, szakképzetlen fiatalokból mi más lehetne, mint bűnöző, leányanya, prostituált és tartós munkanélküli? - vetik fel a kérdést a kétkedők.
A kormánypárti szakpolitikusok kármentésbe kezdtek. Teljes összhangban jelentette ki Hoffmann Rózsa, Pokorni Zoltán és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hogy vállalható kompromisszumnak a 16 éves korhatárt tartják. Külföldi példát mindenre lehet hozni, a tankötelezettség korhatára ugyanis eltérő a fejlett országokban. Ha gondolatkísérletként elfogadjuk Vekerdy állítását, hogy a tankötelezettség leszállítása kártékony, katasztrófától akkor sem kell tartani. A magyar diákok többsége nem jogi kényszerből tanul 18 vagy éppen 22-24 éves koráig, hanem mert tudja, hogy ez szükséges a boldogulásához. Az a kisebbség, amely csak kényszerből ül 17 évesen az iskolapadban, ma is ki van téve a lemorzsolódás veszélyének, és minden kötelezettség ellenére 5-6 ezer gyerek nem fejezi be az iskolát.
A lemorzsolódás valójában nem áll szoros összefüggésben a tankötelezettség korhatárával; fontosabb tényező, hogy a gyereknek meg kell-e kezdenie a középfokú oktatást. A magyar diákok jelentős része 15 éves korára még csak az általános iskolát fejezi be, ezért kétségtelenül szerencsésebb lenne, ha a problémás diákok kényszerítve lennének, hogy beiratkozzanak a szakiskolába. Erre jó eszköz a 16 éves korhatár, ugyanakkor nem biztos, hogy a tanulni nem kívánkozó 5-7 százalékot érdemes négy hosszú évig "pácolni" az iskolapadban.
Megkívánt üzemméret
Míg előbbi ötletek forrása a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Iparkamara, az iskolarendszer államosítása a miniszterelnök régi ideája. Februárban ismét éles csörte volt Pokorni, az önkormányzati fideszesek és Hoffmann között, ami fordulópontnak bizonyult, mert Orbán úgy döntött: maga fogja eldönteni az alapkérdéseket.
Nem véletlen, hogy a Széll Kálmán-terv e pontja homályosra sikerült. A Fidesz önkormányzati erős emberei elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány kivegye az önkormányzatok kezéből az iskolák feletti felügyeletet. Kósa Lajos debreceni polgármester nyilvánosan bírálta az elképzelést, mondván, helyben jobban ismerik a problémákat, és hatékonyabban találnak megoldást a felmerülő ügyekre. Ebben sok igazság lehet - ugyanakkor az igazgatók kinevezése révén a település egész tanári kara közvetett függésben áll a polgármestertől. Az iskolákkal együtt pedig nemcsak a terheket vállalná át a kormány, hanem a helyi bevételek jelentős részét (az iparűzési, a gépjármű- és az idegenforgalmi adót) is elvonnák az önkormányzatoktól. A polgármestereknek így nemigen maradna más dolguk, mint a helyi sportversenyek megnyitása.
Orbán elképzelését inkább a kisebb települések támogatják, ahol az iskola fenntartása megoldhatatlan probléma. A tanárok nagy része ugyancsak örülne a biztonságot jelentő állami felügyeletnek, bár az egyes iskolákhoz érzelmileg nem kötődő központi bürokrácia könnyebb szívvel tesz lakatot az intézményekre, ha nem érik el a megkívánt "üzemméretet". A gyakorlati nehézségek és az önkormányzati ellenállás miatt valószínűbb, hogy az államosítás terve felpuhul, és teljes államosítás helyett megmarad a vegyes modell, de az állam nagyobb részt vállal a pedagógusbérek finanszírozásából.
Nagyításért kattintson a képre!
Hiányszakmák színháza
K. B. | reflektor@hetivalasz.hu
A szombathelyi Weöres Sándor Színház különleges előadással reflektál a szakképzés válságára. A Vas megyei iparkamara szakemberei összeállították az öt legkeresettebb hiányszakma - lakatos, elektroműszerész, asztalos, szabó és kórházi ápoló - listáját. Ezek kapnak szerepet abban a mesében, amelynek ötletét egy helyi történet adta: a szakképző iskola egyik tanára régebben épített egy robotot. Ebből megszületett a Szakmák Színháza előadás a 7-8. osztályos, továbbtanulás előtt álló fiataloknak.
A történet szerint Merlin, a varázsló Jancsi, a fiatal tanonc segítségével madárijesztőt épít. Ahogy haladnak a munkával, egyre több szakmával ismerkedik meg a fiú. A bábu alapja fém, tehát lakatosmunkát igényel. Van benne egy motor, így kell hozzá elektromossági szakértelem; a felső része fából van, amihez szükségesek asztalosmunkák, s fel kell öltöztetni, amihez kell a szabóság ismerete. Végül a bábu, amely már tud mozogni, és fel is van öltöztetve, egyszer csak rosszul lesz, és elviszik a kórházba. Mindenki sürög-forog körülötte, de reménytelennek tűnik a sorsa, mígnem a varázsló azt mondja Jancsinak: "csókold meg". Jancsi megcsókolja Dórit, aki ezáltal életre kel.
"Arról, hogy hányan jelentkeztek eddig szakmát tanulni a hatásunkra, még nincs adatunk, de az előadás után lelkesek a fiatalok. Ez nehéz korosztály, és nem könnyű őket bármivel is megfogni, mégis, öt perc után döbbent csend van a nézőtéren. A mi szerepünk leginkább az, hogy benyomást adjunk, hogy a fiataloknak legyen képük arról, amit egy szakma jelenthet " - vonja meg Jordán Tamás színházigazgató a már tizenegy városba eljutott előadás mérlegét.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett terv abból indul ki, hogy a közoktatás fölöslegesen hosszan és rossz irányba képzi a gyerekeket, s a szakiskolai rendszer leépülése miatt a kétkezi szakmákban munkaerőhiány mutatkozik. Ezért a fiatalok egy része már 15 éves kortól munkába állhatna, s új, duálisnak nevezett szakképzési rendszert vezetnek be német mintára. Utóbbi azt jelenti, hogy a vállalatok nagyobb részt vállalnak a szakiskolai képzés kialakításában, illetve finanszírozásában. A terv felveti, hogy az állam "térjen vissza" az oktatás világába, mert annak színvonala nem függhet az önkormányzatok döntéseitől. Utóbbi ötletet az egyszerűség kedvéért nevezzük az iskolarendszer "államosításának".
Iskolai melegedő
A kormányzati bejelentések sokkolták a pedagógusszervezeteket. A terv egyes elemeiből nem nehéz kiolvasni a spórolási szándékot: a leszállított tankötelezettségi korhatár és a kevesebb gimnázium nyilvánvalóan kevesebb tanárt jelent. Kormányzati forrásaink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Naszvadi György vezette munkacsoportjának vannak ennél radikálisabb reformtervei is. Felvetődött például, hogy csak azokon a településeken engedélyeznék nyolcosztályos általános iskola működését, ahol van két párhuzamos osztályra való gyerek. Ez újabb iskolabezárási hullámot indítana el, ezúttal a kisvárosi és városi iskolákban. A tervnek egyelőre nincs szakpolitikai támogatottsága.
A pedagógusok nehezményezik azt is, hogy a szakiskolákat kivennék a közoktatásból. A szakoktatás területén Orbán Viktor miniszterelnök elsősorban Parragh Lászlóra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökére hallgat. A tankötelezettség leszállítása részben a szakoktatásban részt vállalók elvárása, mivel tapasztalatuk szerint a diákok egy része "melegedőnek" használja az iskolát és a tanműhelyt, elrontja társait, mégsem lehet eltanácsolni 18 éves koráig. Számukra egyszerűbb lenne ezeket a diákokat az intézmény falain kívül tudni, és a motivált diákokra koncentrálni. A vállalkozók régóta szorgalmazzák a fölöslegesnek ítélt közismereti tárgyak oktatásának szűkítését is, mivel az irodalom, a történelem és a földrajz úgymond csak elveszik az időt a szakmatanulás elől. A pedagógusok viszont attól félnek, hogy a közismeret visszaszorítása az általános műveltség csökkenéséhez vezet. Ráadásul egy írni-olvasni nehézkesen tudó, a tanulás módszertanát nem ismerő fiatalnak esélye sincs, hogy a munkaerőpiac változásait követve átképezze magát. Rosszabb esetben a szakoktatás átalakulhat a vállalkozásokat kiszolgáló ingyenes foglalkoztatóvá, ahol egyetlen munkafajtára alkalmas betanított munkásokat képeznek.
Nemzeti katasztrófa?
"Ez nemzeti katasztrófa. Meglepő, érthetetlen és értelmezhetetlen" - jelentette ki Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, amikor a 15 évre leszállított tankötelezettségről kérdezték. A Magyar Pedagógiai Társulat elnöke Taigetosz-törvénynek bélyegezte a tervet, és kijelentette, hogy az cigányellenes szándékról tanúskodik. A 15 évesen utcán csellengő, szakképzetlen fiatalokból mi más lehetne, mint bűnöző, leányanya, prostituált és tartós munkanélküli? - vetik fel a kérdést a kétkedők.
A kormánypárti szakpolitikusok kármentésbe kezdtek. Teljes összhangban jelentette ki Hoffmann Rózsa, Pokorni Zoltán és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hogy vállalható kompromisszumnak a 16 éves korhatárt tartják. Külföldi példát mindenre lehet hozni, a tankötelezettség korhatára ugyanis eltérő a fejlett országokban. Ha gondolatkísérletként elfogadjuk Vekerdy állítását, hogy a tankötelezettség leszállítása kártékony, katasztrófától akkor sem kell tartani. A magyar diákok többsége nem jogi kényszerből tanul 18 vagy éppen 22-24 éves koráig, hanem mert tudja, hogy ez szükséges a boldogulásához. Az a kisebbség, amely csak kényszerből ül 17 évesen az iskolapadban, ma is ki van téve a lemorzsolódás veszélyének, és minden kötelezettség ellenére 5-6 ezer gyerek nem fejezi be az iskolát.
A lemorzsolódás valójában nem áll szoros összefüggésben a tankötelezettség korhatárával; fontosabb tényező, hogy a gyereknek meg kell-e kezdenie a középfokú oktatást. A magyar diákok jelentős része 15 éves korára még csak az általános iskolát fejezi be, ezért kétségtelenül szerencsésebb lenne, ha a problémás diákok kényszerítve lennének, hogy beiratkozzanak a szakiskolába. Erre jó eszköz a 16 éves korhatár, ugyanakkor nem biztos, hogy a tanulni nem kívánkozó 5-7 százalékot érdemes négy hosszú évig "pácolni" az iskolapadban.
Megkívánt üzemméret
Míg előbbi ötletek forrása a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Iparkamara, az iskolarendszer államosítása a miniszterelnök régi ideája. Februárban ismét éles csörte volt Pokorni, az önkormányzati fideszesek és Hoffmann között, ami fordulópontnak bizonyult, mert Orbán úgy döntött: maga fogja eldönteni az alapkérdéseket.
Nem véletlen, hogy a Széll Kálmán-terv e pontja homályosra sikerült. A Fidesz önkormányzati erős emberei elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány kivegye az önkormányzatok kezéből az iskolák feletti felügyeletet. Kósa Lajos debreceni polgármester nyilvánosan bírálta az elképzelést, mondván, helyben jobban ismerik a problémákat, és hatékonyabban találnak megoldást a felmerülő ügyekre. Ebben sok igazság lehet - ugyanakkor az igazgatók kinevezése révén a település egész tanári kara közvetett függésben áll a polgármestertől. Az iskolákkal együtt pedig nemcsak a terheket vállalná át a kormány, hanem a helyi bevételek jelentős részét (az iparűzési, a gépjármű- és az idegenforgalmi adót) is elvonnák az önkormányzatoktól. A polgármestereknek így nemigen maradna más dolguk, mint a helyi sportversenyek megnyitása.
Orbán elképzelését inkább a kisebb települések támogatják, ahol az iskola fenntartása megoldhatatlan probléma. A tanárok nagy része ugyancsak örülne a biztonságot jelentő állami felügyeletnek, bár az egyes iskolákhoz érzelmileg nem kötődő központi bürokrácia könnyebb szívvel tesz lakatot az intézményekre, ha nem érik el a megkívánt "üzemméretet". A gyakorlati nehézségek és az önkormányzati ellenállás miatt valószínűbb, hogy az államosítás terve felpuhul, és teljes államosítás helyett megmarad a vegyes modell, de az állam nagyobb részt vállal a pedagógusbérek finanszírozásából.
Nagyításért kattintson a képre!
Hiányszakmák színháza
K. B. | reflektor@hetivalasz.hu
A szombathelyi Weöres Sándor Színház különleges előadással reflektál a szakképzés válságára. A Vas megyei iparkamara szakemberei összeállították az öt legkeresettebb hiányszakma - lakatos, elektroműszerész, asztalos, szabó és kórházi ápoló - listáját. Ezek kapnak szerepet abban a mesében, amelynek ötletét egy helyi történet adta: a szakképző iskola egyik tanára régebben épített egy robotot. Ebből megszületett a Szakmák Színháza előadás a 7-8. osztályos, továbbtanulás előtt álló fiataloknak.
A történet szerint Merlin, a varázsló Jancsi, a fiatal tanonc segítségével madárijesztőt épít. Ahogy haladnak a munkával, egyre több szakmával ismerkedik meg a fiú. A bábu alapja fém, tehát lakatosmunkát igényel. Van benne egy motor, így kell hozzá elektromossági szakértelem; a felső része fából van, amihez szükségesek asztalosmunkák, s fel kell öltöztetni, amihez kell a szabóság ismerete. Végül a bábu, amely már tud mozogni, és fel is van öltöztetve, egyszer csak rosszul lesz, és elviszik a kórházba. Mindenki sürög-forog körülötte, de reménytelennek tűnik a sorsa, mígnem a varázsló azt mondja Jancsinak: "csókold meg". Jancsi megcsókolja Dórit, aki ezáltal életre kel.
"Arról, hogy hányan jelentkeztek eddig szakmát tanulni a hatásunkra, még nincs adatunk, de az előadás után lelkesek a fiatalok. Ez nehéz korosztály, és nem könnyű őket bármivel is megfogni, mégis, öt perc után döbbent csend van a nézőtéren. A mi szerepünk leginkább az, hogy benyomást adjunk, hogy a fiataloknak legyen képük arról, amit egy szakma jelenthet " - vonja meg Jordán Tamás színházigazgató a már tizenegy városba eljutott előadás mérlegét.
- cikk értékelése /reflektor/nagybetus-elet-36581/
- jelenlegi érték
- szavazatok száma:
- 308
Kapcsolódó hozzászólások
Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!-
- #37
- regnis
- 2011.04.03. - 15:55
Előzmény:
#34 Babatündér
Sajnos, teljesen szükségtelen Önt tényekkel szembesíteni, mert úgy tűnik, hogy a saját szemének csak azt hisz el, amit fideszes prospektusban olvas.
Így marad számomra néha a derű, néha a hangosabb mosoly, néha meg a keserűség az Ön mondatait olvasva. Ez éppen az első kategória. Köszönöm! -
- #36
- regnis
- 2011.04.03. - 15:48
Előzmény:
#34 Babatündér
Sajnos, teljesen szükségtelen Önt tényekkel szembesíteni, mert úgy tűnik, hogy a saját szemének csak azt hisz el, amit fideszes prospektusban olvas.
Így marad számomra néha a derű, néha a hangosabb mosoly, néha meg a keserűség az Ön mondatait olvasva. Ez éppen az első kategória. Köszönöm! -
- #35
- regnis
- 2011.04.03. - 15:42
Előzmény:
#0 lopicigaspar
Kedves lopicigaspar!
Nekem Babatündér=Babatündér, mert itt így hívja önmagát. Ennél persze sokkal fontosabb, hogy milyen szemellenzős "gondolkodású", és mennyire nem képes a tényekkel azonosítani azt, amit vél a világról.
Az, hogy máshol mennyire kvalifikáltak az értelmiségiek, az éppen azt mutatja, hogy ott tényleg fontosnak tartják az oktatás eredményességét. (Persze, aki ismeri pl. a franciák vagy a spanyolok nyelvtudását, illetve nem tudását, az rögtön a magyarok nyelvtudásáról is másként gondolkodik.)
És egy egészen más kérdés a szakmunkásképzés, amely valóban a magyar oktatási rendszer állatorvosi lova. De ez az egész a magyar munkakultúráról és a munkaerőpiac szabályozottságáról is szól. Azt azonban nem szabadna hagyni, hogy a munkáltatók pillanatnyi érdekeinek megfelelően diktáljanak a szakképzésben. Az igények megfogalmazása és kielégítése csak egy szempont. Szükséges perspektivikusabban gondolkodni itt is, és a társadalom szélesebb érdekeit is érvényesíteni kell(ene) a szakképzés átalakításakor. Csak persze - ahogy más terülteken is - itt is különféle lobbik képesek érvényesíteni érdekeiket. -
- #34
- Babatündér
- 2011.04.03. - 15:09
Előzmény:
#30 georg1945
Jaj, ez rendkivül mókás.
Itt hörögnek az MSZP-sek, hogy a Fidesz a 2/-3-os felhatalmazással és nemzeti konzultáció alapján hatályon kivül helyezi a rákosista-MSZMP-mutyi alkotmányt, és végre új, XXI. századi alkotmányunk lesz.
Közben ők 2006-ban, amikor néhány fős többségük volt a parlamentben, titokban már összefabrikálták a maguk alkotmányát, amit stikában, és a nép háta mögött akartak az országra erőszakolni. Ismét. Ahogy az előzővel meg annak a módosítgatásaival is csinálták. -
- #33
- Babatündér
- 2011.04.03. - 15:06
Előzmény:
#29 regnis
Pedig nem bánnék egy tételes cáfolatot, ha már én felsoroltam a liberális oktatáspolitikának csak néhány bűnét, amivel tönkretették a magyar ifjúságot. -
- #31
- regnis
- 2011.04.02. - 18:06
Előzmény:
#0 lopicigaspar
Kedves logicaspar!
Nem tudom, hogy ki a "Kopaszbaba", és valahol mindannyian estrémek vagyunk.
Szerintem Pokornit sem kellene szidni, legfeljebb kritizálni kéne ezért vagy azért. Egyébként a szakképzést nem szorította háttérbe, mindössze az érettségit adó képzést részesítette, szerintem, kicsit előkészítetlenül előnyben. Hogy egy modern társadalom gerincét ki alkotja, azon azonban érdemes lenne elgondolkodni. Az pedig tételesen nem igaz, hogy világhatalom lennénk felesleges diplomásokból. Magyarország a felsőfokú képzettséget szerzők arányát tekintve még távol van a fejlettebb országok arányától.
-
- #30
- georg1945
- 2011.04.02. - 16:32
Aki szeret sokat olvasni, annak ajánlom a Petrétei-féle "alkotmányt". Azt, ami állítólag elveszett, de a MagyarNemzet újság mégis megtalálta, ime:
http://www.mno.hu/upload/docfiles/1104/petreteialkotmany.pdf -
- #29
- regnis
- 2011.04.02. - 15:32
Előzmény:
#28 Babatündér
Őszintén remélem, hogy maga sem hiszi, amit itt írt. Ugyanis - bár semmi kedvem a tételes cáfolatához - ebből szinte semmi nem igaz. Ilyen általánosan megítélve meg egész egyszerűen butaság, nem több mint egy brosúraszöveg. Vigyáznia kéne, hogy mit hisz el a politikai reklámokból! -
- #28
- Babatündér
- 2011.04.02. - 15:02
Előzmény:
#26 MiklósBácsi
Hát nagyon reméljük, hogy tényleg sikerül eltörölni azt a rombolást, amit a 8 éves neo-liberális rémuralom okozott az oktatásban.
A 8 év liberálbolsi "oktatáspolitika" eredménye, hogy a magyar gyerekek tudása a legkisebb és legkevésbé használható az egész unióban. Hogy nem lehetett megbuktatni a nulla tudással rendelkező tanulókat, akik úgy mentek felsőbb osztályokba, hogy az alapokkal sem voltak tisztában. De elmehetett ötödikig úgy valaki, hogy az elsős tananyagot se tudta. A liberális "oktatáspolitikának" köszönhető az, hogy Magyarországon a legnagyobb és legdurvább az iskolai erőszak az egész unióban, hogy a diákok verhették egymást és a tanárokat. A liberális "oktatáspolitikának" köszönhető, hogy a gyerekeket ráuszították a szülőkre, és arra biztatták őket, hogy jelentsék fel a szüleiket, ha azok nevelni próbálták őket. A liberális "oktatáspolitikának" köszönhető, hogy a gyerekek ma részletes oktatást kapnak a különféle szexuális és egyéb devianciák gyakorlati űzéséről, de a családban élésről, a mindennapi élethez szükséges ismeretekről nem.
Nagyon remélem, hogy VÉGKÉPP sikerül felszámolni és végleg sikerül eltörölni azt a pusztítást, amit magyarbálint és tettestársai műveltek a magyar gyermekekkel. Is... -
- #27
- hubrincs
- 2011.04.02. - 14:32
Előzmény:
#26 MiklósBácsi
Csak nem személlesen Bálint gazdához van "szerencsénk"? :-)))))))))) -
- #26
- MiklósBácsi
- 2011.04.02. - 12:43
A kormányváltás óta a gazdaság mellett az oktatásban tombol leinkább a hozzánemértés. Egyetlen céljuk, eltörölni, megsemmisíteni mind azt az eredményt, vívmányt amit 8 év alatt az előző kormányok - elsősorban Magyar Bálintnak tulajdoníthatóan - létrehoztak. -
- #25
- műstoppoló
- 2011.04.02. - 11:24
Én semmi kivetni valót nem látnék abban, ha a polgármesterek szerepe a helyi sportversenyek megnyitására szorítkozna!
Az önkormányzati törvény irracionális túlhalmat adott a polgármestereknek, de az önmagában is elfuserált törvény hibájára rátett még egy jó nagy lapáttal a törvény konstrukcióján belül is rendszeridegen közvetlen polgármesterválasztás. Ez a polgármesterekből végképp kiskirályokat csinált ennek minden hozadékával együtt. Pontosan ezért válhattak az önkormányzatok pártállástól függetlenül olyan az alsóneműjükig eladósodott mutyi-központokká, mint Szeged, Debrecen vagy az adósságrekorder Hódmezővásárhely a szuperaudin járó kiskirályával.
Nincs kétségem afelől, hogy a régi jó bolsevik hagyományokat szolgai módon követve a Fidesz sem az alkalmasság szerint, hanem politikai, vagy ammi még annál is rosszabb, ideológiai alapon fogja osztogatni az iskolaigazgatói pozíciókat is, de a kisebbik rossz, ha ezt központi és nem helyi kiskirályok művelik.
-
- #24
- Karcsi1958
- 2011.04.02. - 09:46
„Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába. Nem függhet az oktatás színvonala az
önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni.” - Semmi homályosat nem látok a Széll Kálmán-terv közoktatásra vonatkozó részében.
Viszont van benne egy kulcsszó: - REND.
Rendnek kell lennie, mert csak a rend segítségével mászhatunk ki abból a mély kátyúból, amely erkölcsben és nevelésben megroggyant oktatási rendszerünket is emelkedő pályára állítja. Nem ideának, hanem megalapozott célnak tartom, egyet értek vele, támogatásra méltónak találom a Miniszterelnök Úr – közoktatásban történő – állami szerepvállalás növelésére irányuló szándékait. A közoktatás megszervezése állami feladat, az állam jelentős részben kivonult erről a területről is. Most azt a feladatellátást veszi vissza nagy részben, amely korábban alapvető feladata volt. A pedagógusok foglalkoztatási biztonságára nézve is nagyobb stabilitást adhat.
Általánosítóan, ugyanakkor nagyon pontosan fogalmaz a Terv az önkormányzatok eseti döntéseivel kapcsolatosan.
–Miért? Számtalan példát lehet hozni, hogyan sikkad el törvényhozói akarat, a törvények nem megfelelő alkalmazása, helyi oktatáspolitikai „mutyik” „összegründolása”. Ehhez a körhöz tartozik számos esetben az oktatási intézmények vezetőinek kinevezése, kontraszelekciós gyakorlata.
Miért ne lehetne alkalmazni más ország (német) jó gyakorlatát, a kettős finanszírozás, illetve ehhez kapcsolódóan a „jogosítványok” újra szabályozása tekintetében is.
-
- #23
- Lenyeglato
- 2011.04.02. - 04:54
A pedagógósz értelmiséginek tartja magát, értelmiségi bért követel! De eltűrte, szajkózta Tanmenet szerint, az előírt pártnótát! szocialista embert tipust sulykolt az 56 októberben orosz nyelvkönyvét elégető, széttépő ifjuágnak! Mikor azt kérdeztem gimn. 66 ban, vajon, hogy volt ez a Bach korszakban, tanárok magyarázták mennyire szükséges jó volt nekünk az orosz beavatkozás, megmentett, Kossuth ellenforadami kisérletétől, rosszul lett! Aztan magángimnáziumban hülyített, hálisten onnan kiöregedett... -
- #22
- bicnicc
- 2011.04.01. - 23:19
Előzmény:
#21 Harvard
"Szerintem Orbán nem javít, hanem, tovább ront a helyzeten. "
Miért? Mivel ront a helyzeten? Kérhetnék egy (1) példát? -
- #21
- Harvard
- 2011.04.01. - 23:06
A magyar oktatási rendszer a Kádár rendszerben is vacak volt, ma is az. Van más fél millió magyar, aki bármilyen munkára alkalmatlan. A szakmunkás tanulók közel analfabéták. Még az egyetemisták sem tudnak megfelelően angolul, a felnőttek sehogy sem. Amúgy a magyar egyetemek többségén alig van oktatás, az itt kapott diploma rendkívül keveset ér. Szerintem Orbán nem javít, hanem, tovább ront a helyzeten. -
- #20
- gabi999
- 2011.04.01. - 21:55
Előzmény:
#12 europa
Föbb vonalakba egyet értek veled , DE .Az egyik hiányszakmába dolgozom huszonéves szakmai multal és akkor az mondja a leendő munkáltató : talán minimálbérért felveszlek , ha jó kedvem van be is jelentlek . Na ilyen munkahely kell ohhh ye . a 60 000 minimálbérböl 2 év mulva a kajára tellik másra nem . Ezt látja a fiatal is , ő sem hülye . Akar ő kinlódni 1 olyan világba , ahol a termelő , értékteremtö munkának becsülete nincs , megfizetve sincs ? Inkább elmegy fösulira hátha kifog 1 zsirosabb állást . És aki termel ? A világ s a politikusok azt sulykolják belénk : vagy tanulsz vagy éhenhalsz . És lassan nincs aki kenyeret csináljon . -
- #19
- Spus00
- 2011.04.01. - 19:55
Előzmény:
#0 sagdiyev
Nem a Kádár éra oktatása volt sikeres, hanem az, hogy 1945 után nem rombolták szét az oktatás formáját, csak fertőzték politikai ideológiákkal. 1994-től a liberalizáció nevében tették tönkre az oktatást. 98-2002 közötti időszak csak a fejlődés inditatására volt elég, utána folytatodott a rombolás, mely a mai állapotot eredményezte.1994-ben egy magyar első gimnazista / végzett / amerikában minden további nélkül le tudott érettségizni, értelemszerűen angolul. -
- #18
- Bubó2011
- 2011.04.01. - 19:50
Előzmény:
#12 europa
Tisztelt europa!
Teljes mértékben igaz amit itt leírsz! Ezt KELL rögzíteni az alkotmányba. Mindegy ,hogy mennyi idős a gyerek, aki tanulni akar, mert szeret tanulmi és jófejü, az törvények nélkül is tanul.Tanulás
és tudás nélkül nem jut elöbbre senki. Tisztelettel: Bubó
Legfrissebb a HetiVálasz.hu-n
-
Kínos: Rendőrök vitték el a Heti Válasz vádlóját
- Időpont
- Ma: 15:39
-
Tömeg a belvárosban: Rengetegen tüntettek Orbán minisztere ellen (fotó)
- Időpont
- Ma: 14:57
-
Mi lesz ebből? Kórházba kellett vinni a miniszterelnököt
- Időpont
- Ma: 14:07
-
Döntött a kormány: Csúnya nyugdíjcsökkentés következik
- Időpont
- Ma: 12:46
-
Bekeményítenek Orbánék: Komoly ellenőrzésekre számíthatunk...
- Időpont
- Ma: 09:52
hirdetés
-
Nehéz napok várnak a NATO-ra
- Időpont
- Tegnap: 08:48
-
A Fico-kormány a nyugdíjkorhatár emelésére készül
- Időpont
- Ma: 12:46
-
A Jobbik cinizmussal vádolja a Fideszt
- Időpont
- Tegnap: 18:40
-
Orbán: Magyarország egy zálogba adott ország
- Időpont
- 05.20: 20:32
-
A magyar pénzügyekről ír a Gazeta Wyborcza
- Időpont
- Tegnap: 20:55
-
Az NGM ma közli az államháztartás áprilisi részletes mérlegét
- Időpont
- Ma: 07:10
-
Nem mindig kritizálhat őszintén a Csillag Születik zsűrije?
- Időpont
- Tegnap: 11:44
-
Zavargás tört ki Bamakóban - megsebesült az elnök
- Időpont
- Tegnap: 19:07
-
Jobbik: „Bánki Erik éveken keresztül valótlanul tüntette fel iskolai végzettségét”
- Időpont
- Ma: 11:52
-
Holnap néhol felhőszakadás lesz
- Időpont
- Tegnap: 04:40
-
A magyar pénzügyekről ír a Gazeta Wyborcza
- Időpont
- Tegnap: 20:55
-
A Jobbik cinizmussal vádolja a Fideszt
- Időpont
- Tegnap: 18:40
-
Jobbik: „Bánki Erik éveken keresztül valótlanul tüntette fel iskolai végzettségét”
- Időpont
- Ma: 11:52
-
Az NGM ma közli az államháztartás áprilisi részletes mérlegét
- Időpont
- Ma: 07:10
-
Őrizetbe vették Veres Istvánt
- Időpont
- Ma: 15:39
-
A Fico-kormány a nyugdíjkorhatár emelésére készül
- Időpont
- Ma: 12:46
-
Fazekas Sándor: az agrárkormányzat a valódi gazdálkodókat kívánja segíteni
- Időpont
- Ma: 09:52
-
Közepes erejű földrengés rázta meg Szófia környékét
- Időpont
- Ma: 06:11
-
Volt Malév-dolgozók demonstráltak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál
- Időpont
- Ma: 14:57
-
Tesco: egy külső cég hibája miatt szakadt le az álmennyezet a siófoki áruházban
- Időpont
- Ma: 11:25
HETILAP
hirdetés
