Kilenc ügyvéd van jelen a teremben - nyolc a vádlottak oldalán, egy az ügyész mellett. Nyolc a gyilkosokat, illetve a felbujtót képviseli, egy az áldozatot, Szögi Lajost és a családját. A hozzátartozók nem elégedtek meg azzal, hogy a vádat a lincselőkkel szemben csak az állam, azaz az ügyészség képviselje; úgy érezték, egy ügyvédnek is ott kell ülnie az ügyész oldalán.

A sértetti képviselő olyan tudást hoz a tárgyalásra, amivel a hatóságok nem rendelkeznek. Nem egyedül dolgozik, sokan állnak mögötte, minden tárgyaláson ott az áldozat barátja, Pór Gábor és felesége - hozzájuk tartott Szögi a tragikus napon. Hónapokig éltek a szabadlábon levő gyilkosok és a rettegő tanúk között, tudják, mi az, amit az érintettek Olaszliszkán a boltban vagy a szomszédnak elmesélnek, és azt is, miért hallgatnak a hatóságok előtt.



Szögi Lajos nemcsak tanár volt, hanem az Összefogás Szabolcs-Szatmár- Bereg Megye Felemelkedéséért Egyesület tagja is, mely az MDF-fel szövetségben indult a választásokon. Szögi temetésén kérte fel Dávid Ibolya pártelnök Helmeczy László ügyvédet, a szövetség vezetőjét, hogy képviselje a sértett érdekeit. A múlt pénteki ítélet ismeretében - a tanár meglincseléséért három személyt életfogytiglanra ítéltek, és egy vádlott sem kapott kevesebbet tíz év börtönnél - ma már hihetetlennek tűnik, hogy hónapokig kilátástalannak látszott a helyzet.

Szögi Lajoshoz gyilkosai csak fél órával a halál beállta után hívtak mentőt, addig ment a „szereposztás". A most jogerősen elítélt nyolc személy közül három volt büntetett előéletű (összesen 15 alkalommal), az elkövetők úgy gondolhatták tehát, hogy a tiszta múltú fiatalok talán évekkel is kevesebbet kaphatnak. A rendőrség először elégedett volt azzal, hogy rögtön két tettes is akadt; egyikük a kocsit verte szét, a másik magára vállalta, hogy haláláig rúgta és ütötte Szögi Lajost. Bár legalább harminc résztvevője volt az eseménynek, egyetlen csepp vér sem szolgált bizonyítékul az eljárás során. A gyilkosok lemoshatták magukról a foltokat, elégethették cipőiket, ruháikat. Többségüket csak hónapok múlva tartóztatták le, addigra a tettesek közül újabb három személy követett el bűncselekményt.

Eltüntetett nyomok

A magyar igazságszolgáltatás sikere a nyolc vádlott elítélése, és ebben nemcsak a két bíró, az ügyész, hanem a sértetti védő szerepe is kiemelkedő. A Pór család észlelte ugyanis először, hogy a tanúk lelkiállapotában fordulat áll be, s két asszony is elmondaná, mi történt valójában. Helmeczy, az áldozat ügyvédje Sárospatakra utazott, ott találkozott az olaszliszkaiakkal. Az asszonyok két kiskorú szemtanút is megneveztek. Czibrik Attila bíró Olaszliszkára ment az ügyésszel, és behívatta a gyermekeket a községházára. A tettesek az iskolásokat nem oktatták ki, mert a hatóságok ilyen kicsiket nem szoktak kihallgatni. Az első gyermek elmesélte, mit látott azon a vasárnapon. A vallomás megegyezett a Szögi Lajos lánya, Emese és az olaszliszkai asszonyok által elmondottakkal, így megváltoztatta az ügy menetét. Ám ehhez évekre volt szükség: a tanárt 2006 októberében gyilkolták meg, a gyerekeket idén májusban hallgatták ki.

A másodfokú ítélet legizgalmasabb kérdése az volt, vajon a Debreceni Ítélőtábla törvényesnek találja-e az elsőfokú bíró és a sértetti képviselő szokatlanul aktív nyomozását. Annak találta. Az elsőfokú perben a két „önként jelentkező" tettes mellett még hat személyt ítéltek el. A váratlanul súlyos büntetések hatására másodfokon már a vádlottak is eltértek a megbeszélt forgatókönyvtől, és többen is terhelő vallomást tettek, emiatt két személy ítéletét súlyosbították életfogytiglanra. Az ítélet súlyát érzékelteti, hogy mivel a lincselők közösen akarták Szögi Lajos halálát, aki ehhez akármilyen kis mértékben - akár nyolc napon belül okozott sérüléssel - hozzájárult, azt emberölésért ítélték el.



„Én már örülni nem tudok" - mondta Szögi Lajos édesapja az ítélethirdetés után. Elégtételt azért érezhetett, hiszen a bíró a mély tisztelet hangján beszélt az áldozatról: „Nagyobb felelősséggel viseltetett Kitty iránt, mint a saját családtagjai" - fogalmazott. Amikor ugyanis a cigány kislány átszaladt Szögi autója előtt, rokonai - tévesen - azt hitték, hogy megsérült. A férfiak mégsem a gyereket keresték, nem neki akartak segíteni, hanem a vélt gázoló ellen fordultak.

„Gyilkosok vannak kint, köztünk, nehogy megnyugodjanak" - mondta Pór Gábor, a családi barát, miután elvezették a tárgyalóteremből az övükhöz bilincselt kezű tetteseket. A tanúk négy olyan személyről is állították, hogy részt vettek az emberölésben, akik ellen eddig nem emeltek vádat. A család feljelentést tesz ellenük, abban bízva, hogy előbb-utóbb valamennyi lincselőnek felelnie kell.

Zárolt vagyonok

Az olaszliszkai per adta a példát a veszprémi történésekhez is. Egy jótékonysági mérkőzés után találkozott Petre Cozma, a Veszprém idén februárban meggyilkolt román válogatott kézilabdásának édesapja Helmeczy Lászlóval. Az ügyvédnek ekkor jutott eszébe, hogy amikor Szögi Lajost meggyilkolták, a gyanúsítottak nevén még házak, autók voltak. Mire az elsőfokú ítélethez eljutottak, már nincstelen volt valamennyi, legfeljebb a rabkeresetükre jelenthet be kártérítési igényt Szögi árvái számára.

Ez Cozma gyilkosaival már nem fordulhat elő, a család ugyanis megbízta Helmeczyt a sértetti képviselettel, az ügyvéd pedig zároltatta a gyilkosság gyanúsítottainak vagyonát. A bíróság R. Sándor sárbogárdi, Sz. Iván enyingi, N. Győző és P. Gábor fővárosi lakosoktól két házat, egy BMW luxusautót, 2400 svájci frankot és ugyanennyi eurót vett zár alá. (Úgy tudjuk, sikerült már tisztázni a Cozma-gyilkosság részleteit. Veszprémben azért nem emeltek még vádat, mert a tetteseknek más, bűnszövetkezetben elkövetett cselekedetekért is felelniük kell.)

Százezrek az iratokért

Szokatlannak tűnik, pedig nem új jelenség, hogy a sértett képviselője nyomoz, bizonyítási indítványt tesz, javaslatot tehet a bírónak arra, milyen kérdést tegyen fel a vádlottaknak. Közvetlenül nem faggathatja őket, viszontválaszra sincs joga, mégis nagyban segítheti az igazság feltárását. Emellett eltüntetheti azt az érzést, hogy az áldozat csak zavaró tényező egy eljárás során. Megakadályozhatja, hogy a védelem a sértett besározására alapozza védekezését. Az elkövetők mellett szerepet vállaló ügyvédek szavaiból Szögi Lajos alakja egy kislány elgázolójaként, Marian Cozma erőszakos, provokatív, a táncparketten lökdösődő emberként rajzolódik ki. E. Zsanettet pedig, aki 2007 májusában azért tett feljelentést, mert állítása szerint öt rendőr megerőszakolta, ledér nőnek állították be. A védői álláspont szerint Simon Tibor, a Ferencváros egykori labdarúgója is maga hívta ki a sorsot, amikor lefejelt egy színes bőrű férfit, és ezzel hergelte azokat, akik végül kioltották az életét.

Nagyításért kattintson a táblázatra!


A sértetti képviselőnek sok mindenhez joga van. E. Zsanett védője például számtalan bizonyítási indítványt tett. Emlékezetes, hogy miután a lány egy internetes portálon elmondta, mi történt vele, a fejekben a nemi erőszak összekapcsolódott a 2006 őszi törvénysértő rendőri fellépések során alkalmazott erőszakkal. (Itt is, ott is a rohamosztagosok, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat emberei voltak érintettek.) Az ügybe belebukott az igazságügy-miniszter, az országos és a fővárosi rendőrfőkapitány, majd furcsa fordulatként az ügyészség megszüntette a nyomozást, mondván: úgy biztosan nem történhetett az eset, ahogy E. Zsanett előadta.

A sértetti képviselő nem fellebbezhet, ilyen jogosultsága nincs az áldozat családjának sem. Komoly hátrány az áldozat számára az is, hogy míg a vádlott minden iratot térítésmentesen megkap, addig a sértetti képviselőnek fizetnie kell a másolásért. Ha Szögi Lajosnak nincs kiskorú gyermeke, és emiatt nem kapnak mentességet, akkor az ezer oldalnál is vaskosabb kötegekért oldalanként száz forintot kértek volna a családjától.