Márpedig a politikai kampány indulása óta székesfővárosunkban gomba módra szaporodnak a Bruce Willis-filmekbe illő kommandósjelenetek. Budapest Hollywood-közeli állapotba került, aminek akár örülhetnénk is, ha az itt készülő filmek világgá kürtölhetnék fővárosunk jellegzetességeit és szépségeit, milliószám vonzva hozzánk a turistákat. De erről szó sincs. Kamerák ugyan kötelességszerűen rögzítik az erőt demonstráló jeleneteket, de film nem készül, csak hazai fogyasztású híradós tudósítások arról, amint elhurcolják a Zrínyi Egyetem - befolyással való üzérkedéssel gyanúsított - rektorát, majd arról, hogy az ügyfeleiket becsapó és telefonon gyakran molesztáló(!) Capital Partners munkatársait sisakos, maszkos terminátorok dugdossák rendőrautókba.

Lassan azon sem csodálkoznánk, ha trolibuszos bliccelőt kommandóznának le a Keleti pályaudvar-Dráva utca viszonylatban, vagy rosszul visszaadó pénztárosra ugranának rá marcona erőművészek, teljes hadi felszerelésben. Mert fő a média és az üzenet, és csak másodlagos a valóság. Hogy tudniillik a rendőrség jobbára tehetetlen a környezetüket félelemben tartó, maffia típusú szervezetekkel szemben, s ennek elfödésére intellektuális bűnözők ellen lép fel látványos médiaeseményeken.

Kétségtelen tény, hogy a rend utáni vágy elhatalmasodott rajtunk az elmúlt nyolc év egyre irritálóbb rendetlenségében, de kompenzálni nem lehet az elmaradt intézkedéseket, az akciófilmes körítés pedig csak kevesekkel hiteti el, hogy az élet máris visszatért normális medrébe. A választásokhoz közeledve sorra nyílnak ki az irattári ajtók, a páncélszekrények, csúsznak ki az íróasztalfiókok, és nap nap után térdig járunk a leleplező aktakötegekben. A Zuschlag- és a BKV-történet után elénk borult a Honvédelmi Minisztérium botránykrónikája, kidőlőben a Budapesti Fürdőigazgatóság titokszobája, szétfeszülőben a MÁV vezérigazgatóságának falai, a lapunk által feltárt Dataplex-ügy pedig máris új fejezettel bővült. Aligha kérdés, hogy a Sukoró-hadművelet részletei még csak ezután teljesednek ki a nyilvánosság előtt, ahogy a 35 milliárdos állami támogatású magánbiznisz, a Balatonring-beruházás is tartogat még számunkra kellemetlen meglepetéseket.

A korrupció sosem látott méreteket ölt, s a mundért védő balliberális értelmiség számára sem maradt más védekezés, mint hogy a "mindannyian és régóta korruptak vagyunk" érvrendszerrel időben és térben is terítse a felelősséget. A kormányzók csúfosan megbuktak, s a rendelkezésükre álló eszközökkel - többek között a rendőrséggel - mentik a menthetőt. Kommandósakciókat vezényelnek zaklatóan telefonáló álbrókerek ellen, hogy tettrekészségüket, profizmusukat igazolják.

Szolgálnak és védenek.

Csupán az a kérdés, hogy valójában kit.