Kodály művét Paulini Béla és Harsányi Zsolt librettószerzők kibővítették, így nemcsak Háryé a főszerep. Vidnyánszky Attila rendezésében kiemelkedik egy-egy zseniális, szóviccekkel teli jelenettel Háry szerelme, a féltékeny Örzse (Kun Ágnes Anna cserfes mezzoszopránja), Mária Lujza osztrák császárlány, Ferenc József, Napóleon, Ebelasztin báró és Krucifix generális is. Nem beszélve az idős Háryról és kisunokájáról.

Kodály a népdalok hangszerelésével is jellemzi a szereplőket. A bécsi udvar tagjai nem énekelnek magyar stílusú dalokat, ám a magyar szereplők sem a népdalokon kívül mást. A Tiszán innen, Dunán túl, az A jó lovas katonának vagy a Felszántom a császár udvarát dallamai a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház Énekkara, valamint a Debreceni Hajdú Táncegyüttes közreműködésével és Kocsár Balázs vezényletével mind a szemnek, mind a fülnek maradandó élményt nyújtanak.

Alekszandr Belozub szalmabálákkal, ehető kenyérkerítéssel, vagy a magyar adókkal "etetett" kétfejű sassal kiegészített díszlete ötletesen alakítható teret ad a játékhoz. A népi motívumokkal áttört hófehér hangfogófal pedig gyönyörű háttérként a mögé bújtatott kórus hangját is átengedi. Bianca Imelda Jeremias fekete-fehér jelmezei, melyek a főszereplőkön pirossal, a császári családon arannyal egészülnek ki, a látványos díszlettel harmonizálva mesébe illőek.

A margitszigeti Háry János - bár a hangosítás többször elszállt, és a közeli szórakozóhely zaja a második felvonásba erősen bele-bele hallatszott - szemet gyönyörködtető, de a vége felé némi gyorsításért kiáltó nyáresti élmény.

HÁRY JÁNOS - Margitszigeti Szabadtéri Színpad Rendező: Vidnyánszky Attila.