"Skatulyázzunk, általánosítsunk és mutogassunk egymásra, amíg el nem fáradunk! Rettegjünk addig, amíg már képtelenek vagyunk komolyan venni rettegésünk tárgyát!" - vallja Vinnai András drámaíró, aki a színház felkérésére, a közönség által beküldött sztereotípiákat egybegyűjtve írta meg a mindkét felet kritikus szemmel bemutató darabját.

Az idegesítően politikailag korrekt gázóra-leolvasó, a két felet show-műsorban békíteni szándékozó riporternő, a holokausztkutató Rosenzweibergerstern úr és még sok más végletes karakter csal mosolyt a néző arcára az első részben, mely a legtöbb előítéletet, rettegést és mániát kifordítja. A második rész utópisztikus világa azonban már annyira abszurd, hogy a néző csaknem elveszti az első részben görbe tükörben - önmagát mint zsidót, vagy önmagát mint nem zsidót - bemutatott képet.

Az előítéleteket figyelmen kívül hagyó László szerepében Schmied Zoltánt hosszú idő óta először látni elementáris erővel jelen lenni a színpadon. Bánki Gergely a píszi gázóra-leolvasóból antiszemitává váló férfiként elsöprő erejű. Nagy Mari házsártos feleségként és titulusokban gazdag sóletmesterként is hatásos, Lukáts Andor, a férj és holokausztkutató alakítása szarkasztikusságában és nyersségében is elegáns. Mellettük az ifjú Huzella Júlia is pontosan érzi az egzaltált műsorvezető minden kliséjét.

Sokat vártunk az előadástól, de be kell látni, hogy egy színdarab nem adhat mindenre megoldást, viszont első lépésnek jó. Amire vállalkozott, az sikerült: legalább tudunk a másikon és talán még önmagunkon is nevetni, sőt röhögni.

Lefitymálva - Gólem Színház
Rendező: Borgula András