Presznyakovék szatírájában egy egyszerű bevásárlásból kiindulva a kiválasztottság érzése, az újrakezdés lehetősége jelenik meg a színpadon. Jon, a középkorú, átlagos, józan paraszti ésszel bíró férj és családapa (Csuja Imre egyszerűségében is sokszínű alakítása) betér egy szupermarketbe, hogy chipset vásároljon. Az áruház agilis eladója nemcsak választásába szól bele, de egy könyvre is rábeszéli. A férfi a Zabhegyezővel a kezében tér haza, majd kibontja a rágcsálnivalót. A zacskóban talált nyertes kupon díja egy jacht, melyben a közelgő tájfun utáni özönvizet élheti túl. Jon sosem hitt a nyereményjátékokban, hisz sosem nyert semmit, de most tervezni kezd, és - mint modern kori Noé - egy állatkereskedés felé veszi az irányt. Magazinlapozgató felesége (Pap Lujza), színésznő exneje (Pokorny Lia), érzékeny fia (Szamosi Donát) és a körülötte élők újrakezdési vágya különös végkifejletet eredményez.

Bagó Bertalan rendező a Csónak alaphelyzetét a káoszelmélethez hasonlította, melyben egyes véletlen találkozások láncreakcióként az ember egész életét megváltoztatják. "Arra keresik Presznyakovék a választ, hogy képes-e az ember új dolgokba belevágni, vagy minden lépésünk determinálva van. Van-e másik esélyünk az életben, és ha igen, azt mikor és miért kapjuk?" A darab végkicsengése az - ahogy az előadás plakátjáról felénk nyelvét nyújtó gorilla is jelzi -, hogy az emberek megmaradnak a régi mellett, a bizonytalantól való félelmükben kevesen merik vállalni az újat. És ők is elbuknak.

Presznyakovék mély humorára rá kell hangolódni. Banális történeteik alapvető igazságokat fogalmaznak meg némi csavarral. A Csónak tételmondatát is abszurd formában kapja meg a néző, hiszen Artúr, a beszélő gorilla mondja ki az alapigazságot. Mégis így érezzük helyénvalónak.

Csónak, avagy előttünk az özönvíz - Thália Színház
Rendező: Bagó Bertalan