A tudomány az őssejtkutatástól áttörést remél egyes betegségek gyógyításában. Az egynapos embrióból kinyert őssejtek gyakorlatilag nem halnak el, és bármilyen sejt kifejlődhet belőlük, így a gerincvelő pótlására, Parkinson-kórban szenvedők agysejtjeinek regenerálására vagy fiatalkori cukorbetegség ellen is használhatók. Az őssejtek kinyeréséhez azonban el kell pusztítani az embriót, ezért a kutatások ellenzői - köztük a katolikus egyház - az abortuszhoz hasonlítják az embrionális őssejt kutatást. Az előző elnök, George Bush 2001-ben úgy rendelkezett: nem lehet központilag támogatni az embrionális őssejtkutatásokat. Azt szorgalmazta, hogy a tudósok az őssejtek kinyeréséhez keressenek új módszereket, amelyekkel nem tesznek kárt embriókban. Ugyanakkor a korábban megkezdett kutatásokra megmaradt a szövetségi támogatás.

Egyesek szerint Bush visszafogta a tudomány fejlődését Amerikában, és ez az őssejt kutatásra éppen úgy érvényes, mint a klímaváltozás elemzésére. Így aztán 2007 novemberében hat tudós nyilvános vitát indított, aminek az volt a célja, hogy a tudomány és az innováció ismét a közbeszéd tárgya legyen Amerikában. A tavalyi elnökválasztási kampány során pedig a Nature című tudományos magazin egy 18 kérdésből álló kérdőívet küldött a jelölteknek. John McCain stábja elutasította a választ, Obama viszont válaszolt. Szerinte az Egyesült Államoknak meg kell őriznie, illetve vissza kell szereznie vezető szerepét a világon a tudományos kutatásban, a technológiában és az innovációban. Az elnök friss pénzt ígért a kutatásokra, az alternatív energia fejlesztésére pedig konkrét számot is mondott: eszerint 150 milliárd dollárt fordítanak majd az új energiaforrások felkutatására és fejlesztésére.



"Innovációs tehetségünket az egész világ irigyli, de eddig soha nem tapasztalt kihívások várnak ránk" - írta az elnök. Az Egyesült Államok jelenleg évente 53 milliárd dollárral nagyobb értékű fejlett technológiát importál, mint amennyit exportál. Mára Kína lett a világ egyes számú high-tech exportőre, és a helyzet amerikai szempontból csak romolhat, mert csökken a műszaki tudományokkal foglalkozó amerikai diákok száma. "Az Egyesült Államok jelenleg a tizenhetedik a fejlett országok közül a műszaki tudományokat tanuló diákok listáján, míg harminc éve a harmadik volt" - mondta Barack Obama a kampányban.

Az új washingtoni adminisztráció a tervek szerint fokozottan támogatja a fizikai és élettudományi alapkutatást, és a következő évtizedben meg akarja duplázni az ezekre, valamint a matematikai és alkalmazott mérnöki kutatásokra fordított összeget. Új ösztöndíjakat vezetnek be a fiatal kutatóknak, hogy megtartsák őket a pályán, és támogatják a kockázati tőke befektetéseit a tudományos ügynökségek révén. Áttörést akarnak elérni az energetikai kutatásokban, és a védelmi programokat is át akarják alakítani.

A kutatások és fejlesztések élénkítése az Egyesült Államokban is azon múlik, sikerül-e felbátorítani a tehetséges fiatalokat, hogy érdemes tudományos, technológiai vagy mérnöki és matematikusi pályára lépniük, és megkapják-e azt a támogatást, amelyre szükségük van az eredményes munkához. Obama szerint az új kormány prioritásai között szerepel egy ösztöndíjprogram, mely elsősorban a matematika és a többi természettudományos tárgy oktatóit segíti - már főiskolai, egyetemi tanulmányaik során is.



Mintegy harmincezer új matematika-, biológia-, kémia- és fizikatanárra van szükség az amerikai iskolákban, őket akár átképzéssel is munkába kell állítani. A Nemzeti Tudományos Alapítványon keresztül a végzetteknek is ösztöndíjakat kell adni, mondta az elnök. Széles sávú internet hozzáférést kell biztosítani az egész Egyesült Államokban a lakosság számára, hogy a diákok könnyebben férjenek hozzá a tudományhoz. Az első lépést már megtették: több mint tíz százalékkal növelték a felsőoktatás állami támogatását.