Az ötlet nem új, hiszen fantáziánk gyakran ruházza fel a gépeket emberi tulajdonsággal, érzelmekkel. A filmekben megjelenített "igazi" robotok vagy a rajzolt gépszerű karakterek sokszor éppoly szeretetre méltóak vagy éppen gonoszak, mint az ember. Az utóbbi néhány évben a számítástechnika, az informatika, illetve a robotika fejlődése lehetővé tette, hogy a kutatók és mérnökök komolyan elgondolkozzanak egy érzelmeket mutató virtuális vagy valódi gép megalkotásának lehetőségén.

Rezdülések az arcon

Érzelmeink láthatatlanul behálózzák mindennapjainkat, és mégis a legtöbb kutatót zavarba lehet hozni, ha tudományos meghatározást keresünk e jelenség értelmezéséhez. Sokak szerint az érzelmek valójában az egyénhez köthető, szubjektív belső elmeállapotok, mások pedig tovább menve megkülönböztetnek tudattalan (spontán) és tudatos (gondolaton alapuló) érzelmeket. A ragadozó elől való menekülés félelemmel jár, a győzelem örömet, a vereség szomorúságot jelent. E megközelítés szerint az alapérzelmek (düh, undor, félelem, öröm, szomorúság és meglepetés) jól kapcsolhatók az emberek (és az állatok) alapvető élethelyzeteihez.

A közhiedelemmel szemben a kommunikáció nem pusztán "információcsere", hanem érzelmek "cseréje" is. Ha két ember beszélget, sok esetben a mondanivalót kísérő érzelmek fontosabbak, mint a mondatok jelentése. A pszichológusok régóta tudják, hogy az érzelmek fokozzák a kommunikáció hatékonyságát. Ezt a felismerést igyekeznek a modern kor szakemberei átültetni az ember-gép kommunikáció gyakorlatába. Feltételezésük szerint az ember-gép kapcsolat is sokkal hatékonyabb lehet, ha lehetőség nyílna arra is, hogy a gép és az ember kölcsönösen felismerje a másik érzelmi állapotát.

Az emberi arc az érzelmek tükröződésének kincsestára. Bár magunk számtalanszor érezzük, hogy felismertük a másik belső érzelmi állapotát, valójában erre csak következtetünk, amikor megfigyeljük a másik arcán megjelenő apró izommozgások okozta változásokat. Két érzelmi állapotot csak akkor tudunk megkülönböztetni az arcon, ha ahhoz eltérő izommozgás is társul. Az egyes fenti említett alapérzelmek kifejezése velünk született, ezeket tanulnunk nem kell. Ugyanakkor a felismerésben nagy szerepet játszik a tapasztalat. Gyermekeink fokozatosan sajátítják el, illetve különítik el az egyes érzelmekhez tartozó arckifejezéseket.

Motorok a "bőr" alatt

Az ember-gép interakció kutatói a gépeket is igyekeznek felruházni az emberi arcra jellemző érzelemkimutatás képességével. A virtuális karakterek esetében a dolog kevésbé bonyolult, és ma már léteznek olyan, a számítógép-monitorra vetíthető, szoftver segítségével "irányított" emberi arcok, amelyek egy fénykép tökéletességével örülnek, szomorúak vagy éppen dühösek. Sokkal nehézkesebben alakul a robotok érzelmi viselkedése, hiszen ebben az esetben az izmokat elektromos motorokkal kell helyettesíteni. Az első érzelmeket tükröző robot, Kismet még meglehetősen durva módon utánozza az emberi érzelmeket, hiszen ránézésre is látszik, hogy mechanikus szerkezetről van szó. A nemrég bemutatott japán fejlesztésű Aiko robot már "valódi" emberi arccal rendelkezik, hiszen az arcizmokat helyettesítő motorokat műanyag "bőr" alá rejtik. Aiko különlegessége, hogy nemcsak társalog az emberekkel vagy szöveget olvas, hanem képes az alapvető érzelmi állapotokat az arcán is megjeleníteni



Az érzelmi kommunikáció csak akkor lehetséges, ha a felek kölcsönösen képesek felismerni a másik érzelmi állapotát. Robotok vagy éppen virtuális ágensek esetében ehhez megfelelő optikai eszközök (videokamerák), illetve képfeldolgozó szoftverek szükségesek. A feladatot épp az nehezíti, hogy az emberi arc kisebb rezdüléseit, amelyek az érzelmek mögötti belső állapotok apró eltéréseire utalnak, a technika mai szintjén még nehéz felismerni. Magyarországon a Számítástechnikai Kutatóintézetben (SZTAKI) végeznek ilyen kutatásokat. A Takács Barnabás által vezetett Virtuális ember-interface csoport célja olyan szoftverek kifejlesztése, amelyek az érzelmek kölcsönös felismerésén keresztül könnyítik meg, illetve serkentik az ember-számítógép interakciót. A rendszer képes érzékelni a felhasználó érzelmi állapotát arcának megfigyelése révén, ugyanakkor a képernyőn megjelenő emberi arc megfelelő érzelmek kifejezésén vagy éppen visszatükrözésén keresztül igyekszik kiépíteni egy hatékonyabb kommunikációs kapcsolatot. A hazai kutatások világszínvonalát jelzi, hogy májusban Budapesten a SZTAKI szervezésében tartják az Autonóm Ágensek és Többágenses Rendszerek hetedik nemzetközi konferenciáját, amelyen az egyik fő téma a gépek érzelmi állapotokat felismerő és megjelenítő képessége lesz.

Robotok az oktatásban

Az érzelmi kommunikációra képes virtuális vagy valódi robotok néhány speciális helyzetben különös segítséget nyújthatnak. Idén az amerikai Vanderbilt Egyetem munkatársai mutattak be egy új típusú érzelmi kommunikáción alapuló informatikai rendszert. A szoftver különlegessége, hogy nemcsak az arcmimikát figyeli, hanem számos, a belső érzelmi állapottal összefüggő élettani paraméter (például szívritmus) változását is nyomon követi. A Nilanjan Sakar által irányított kutatómunka célja, hogy olyan gépet építsenek, amelyet fel lehet használni az érzelmek felismerésének tanítására is. Mindennek különös jelentősége lehet többek között az autizmussal összefüggésbe hozható kommunikációs problémák csökkentésében.

Szerzőnk biológus, az ELTE Biológiai Intézetének tanszékvezetője


Jedlik Ányos-díjasok

Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnöke adta át fiatal kutatóknak március 13-án az idei Jedlik Ányos-díjakat. A szakmai díjjal a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységet és a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásságot ismerik el. Az idén Karácsonyi Béla okleveles vegyész, közgazda, szabadalmi ügyvivő, az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Iroda vezetője, Kovács Kornél biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Ruzsányi Tamás villamosmérnök, a BME egyetemi doktora, a Ganz-Škoda Electric Zrt. műszaki és fejlesztési igazgatója, Szendrő Péter mezőgazdasági gépészmérnök, az MTA doktora, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, korábbi rektora, valamint Vadász Ágnes okleveles vegyész, informatikus, a Magyar Szabadalmi Hivatal korábbi igazgatóhelyettese, szakmai főtanácsadó részesült elismerésben.


Füvet nyír, zongorázik

Kiss Levente villamosmérnök márciusban Budapesten, az Orczy-kertben bemutatta saját tervezésű, Figaro névre keresztelt robotját, amely a robotirányító mikrokontrollereket gyártó Microchip nemzetközi versenyén bejutott az első nyolc helyezett modell közé. A hatlábú robot füvet nyír, rajzol, táncol és zongorázik. A modellt a biatorbágyi Kiss Levente fél év alatt háromszázezer forintból építette meg.