Innovációs hírek

Utolsó módosítás:
2012.05.21. - 03:56
Létrehozás:
2011.08.04. - 14:23
2011.08.04. - 14:23
 

Leszállt az utolsó űrsikló - Július 21-én sikeresen földet ért a Kennedy Űrközpont leszállópályáján az Atlantis űrsikló, lezárva a Space Shuttle program harmincéves aktív időszakát.

hirdetés
 
Az Atlantis, a Discovery, az Endeavour, valamint a megsemmisült Challenger és Columbia százharmincöt misszió során 1333 napot töltött a világűrben. A program 14 asztronauta élete mellett 174 milliárd dollárt emésztett fel, és a NASA szerint több mint száz találmánnyal mozdította előre az emberiséget. A hordozórakéták üzemanyaga taposóaknák hatástalanítására, az űrsiklók habszigetelése protézisek öntésére vált be, a tűzoltók pedig az űrsikló csóvájának figyelésére kifejlesztett infravörös kamerának veszik hasznát. Az Atlantis magyar műszert is szállított utolsó útján: a Pille dózismérőt hozta vissza a Nemzetközi Űrállomásról, ahová a közeljövőben csak orosz Szojuz űrhajók szállítanak embert.

Verseny a tenger mélyére

Nagy lépést tett a győzelem felé James Cameron kanadai filmes azon a megmérettetésen, amelynek célja a föld legmélyebb pontjának, a tengerszint alatt 11 034 méterrel fekvő Challenger-szakadéknak a meghódítása. A filmrendező által vezetett Deep Challenge Team tengeralattjáró-prototípusa kibírta azt a 110 millió pascalos nyomást, amelynek a Penn State University tesztmedencéjében vetették alá júliusban. Ekkora nyomás uralkodik a Mariana-árok legmélyebb pontján is, ahová Cameron készül. Rajta kívül Sir Richard Branson Virgin Oceanic nevű cége száll harcba azért a 10 millió dollárért, amelyet az X PRIZE Alapítvány ajánlott fel két sikeres merülésért. Az extravagáns brit üzletember prototípusának üvegburka azonban már 13 millió pascalnál megrepedt. Míg a Holdon hatszor, a Challenger-szakadékban csak egyszer járt ember: 1960-ban Jacques Piccard ereszkedett le, de a felvert tengerfenék miatt csak néhány rossz minőségű felvételt tudott készíteni. Annyi kiderült, hogy van élet a mélységben.

Itthon marad az onkokés

Egyéves huzavona után megkapta a visszatartott pályázati pénzt Takáts Zoltán, az onkokés feltalálója. A Semmelweis Egyetem kutatója 130 millió forintot nyert el a szike kifejlesztésére, de az innovációs alap befagyasztása miatt máig várt a pénzére, és már azt fontolgatta, hogy külföldre viszi az újítást. Végül több hazai befektetőt is megnyert ügyének, és a pályázati pénz is megjött. Az onkokés már műtét közben tájékoztatja az orvost, hogy ép vagy rákos sejttel találkozott-e.

Kizöldül a Forma-1

2014-től csak elektromos hajtással mehetnek a boxutcában a Forma -1-es versenyautók. Bár a 800 lóerős gépek versenyeztetése csak fél százalékát adja egy istálló éves karbonemissziójának (a mezőny kevesebb üzemanyagot éget el egy szezonban, mint egyetlen transzatlanti repülő), a sport zöldebb arculatot alakít ki. Az autók már most is hibrid hajtásúak, de a fékenergia és a kipufogógázok hőjéből táplálkozó elektromotor 2014-től kétszer olyan erős, 163 lóerős lesz, mint a jelenlegi, míg a benzinmotor térfogata 2,4-ről 1,6 literre csökken, és turbófeltöltésű lesz. Korlátozni fogják a benzin átfolyási sebességét is.

Harmincezer magyar kémkedik a neten

Az informatikai biztonsággal foglalkozó ESET Magyarország szakértőit is meglepte, hogy új felmérésük szerint 30 ezer honfitársunk telepített már mások számítógépére kémprogramot. Szinte száz százalékban férfiakról van szó, legtöbbjük 18 -29 év közötti. Általában féltékeny férfiak követik nyomon a párjukat, és a munkáltatók is gyakran megfigyelik az alkalmazottakat.

 
Megosztom:
0
cikk értékelése
/tudomany/innovacios-kishirek-40125/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
181