Az idén volt negyven éve, hogy Gábor Dénes Nobel-díjat kapott a holográfia kidolgozásáért. Az iparágban ma is magyarok viszik a prímet: a 90-es években, egyetemi gyökerekkel indult Holografika Kft. világszerte úttörő a mozgó hologramok megjelenítésében. A mozgó hologramról Gábor Dénes azt állította, hogy csak a XXI. században lesz lehetséges a megvalósítása, de a magyar fejlesztők még az előző században letették az alapjait.

"Kisebb csoda volt a 21 colos képernyőnk, ami úgy nézett ki, mint egy hologram, csak mozgott - mesél a kezdetekről Balogh Tibor, a cég Gábor Dénes-díjas alapítója. - Segített az indulásban, hogy a Sonyval dolgoztunk együtt. Az első tévénk 60 centis volt, a legutóbbi, nagy érdeklődést kiváltó HoloVizio C80 - az első szemüveg nélküli mozirendszer - pedig 4 méter átlójú holografikus ernyőre vetít."

Balogh Tiborék háromdimenziós HoloVizióját nem úgy kell elképzelni, mint a ma 3D-snek hirdetett, valójában sík képet mutató készülékeket, egy másfél dolláros szemüveggel megtoldva. A HoloVizio a hologram geometriai alapelveit követi. A holografikus képernyő minden pontjából különböző színű és intenzitású fénysugarakat bocsát ki különböző irányokba. Komplett fényteret vetít nyolcvanmillió fénysugárból, egyfajta fényfüggönyt képezve, olyan hatást váltva ki, mintha a fénysugarak a képernyő mögötti pontból indulnának ki, vagy a monitor előtt találkoznának és terjednének tovább. Így lehetséges, hogy a képernyő előtt vagy mögött lássuk a térben lebegő pontokat.

"A 3D-s képernyő csak most jön. Jönnie kell, mert a világ három dimenzióban létezik - mondja Balogh. - Szerencsénk volt, hogy tíz évvel megelőztük a korunkat. Különleges cégként néznek ránk a világban. Egy ázsiai gyártónál külön ember van arra, hogy a honlapunkon figyelje, milyen újdonsággal rukkolunk elő. Amikor a Samsungnál kijelentették, hogy 32 nézet alatt nem érdemes foglalkozni a 3D-vel, a mi filozófiánkat hangoztatták."

A HoloViziót főleg profi piacok keresik (kutatóintézetek, egyetemek, diagnosztikával foglalkozó intézmények), no meg a konkurencia. Világszabadalom nem létezik, de a cég ügyelt arra, hogy a fő piacokon, Ázsiában és Amerikában levédje szabadalmait. Hogy jó úton járnak, mutatja, hogy feltűntek a bitorlók, és perre kell menni egy japán céggel, amelynek termékén jól látszik, hogy kitől lopták az ötletet.

"Amit nem akarnak lemásolni, az nem is érdekes" - jegyzi meg Balogh, aki tudja, nehéz tartani a versenyt a konkurencia mögött álló mérnökök ezreivel és dollármillióival. A csatában nagy segítséget jelent, hogy a cég öt európai kutatási projektben vesz részt. Ez még kevés ahhoz, hogy üzletileg robbantani tudjanak. A Holografika most amerikai és ázsiai terjeszkedését tervezi, s ehhez befektetőkkel kezdenek tárgyalni.

Ezért sem mindegy, hogy a HoloViziónak sikerül-e betörnie a filmiparba. A szeptemberi hollywoodi 3D kiállításon megjelent James Cameron, az Avatar rendezője is, oldalán operatőrével, Vince Pace-szel, aki felkereste a Holografika standját, és felvetette, hogyan lehetne az Avatar következő részét szemüveg nélkül 3D-ben vetíteni. Ha a szerencse továbbra is Balogh Tiborék mögött áll, jöhet a következő nagy lépés a Holografika történetében.