Az ezredforduló után a számítógépes animációk már olyan részletesen kidolgozott vizuális világot képesek nyújtani, amilyenről korábban nem is álmodtunk. Egy fiatal hadtörténész, Baltavári Tamás - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza - meglátta a lehetőséget a digitális animációk oktatási felhasználásában. E munka gyümölcse az 1526-os mohácsi vészről szóló animáció is, melyet novemberben töltött fel a YouTube videómegosztó portálra.

Totális háború

"A hadtörténetet lehet úgy is tanítani, hogy felhasználjuk a kor adta technikai-informatikai lehetőségeket, és megjelenítjük a csatát, jelen esetben hálózatba kötött számítógépeken" - állítja Baltavári, amikor arról beszél, hogy a Total War című számítógépes stratégiai játék grafikus motorját felhasználva miként dolgozzák fel az 1809-es, Győr melletti ütközetet az általa vezetett szemináriumon és középiskolai foglalkozásokon. Hadtörténetünknek nem ez a legdiadalmasabb epizódja, de Baltavári szerint így sincs okunk szégyenkezni: "A Habsburg császári hadvezetés is tisztában volt azzal, hogy nem mi fogjuk megállítani a francia sereget."

A történész szakterülete a XVI-XVII. század hadtörténete, és az általa vezetett foglalkozásokon a munka az elméleti résszel kezdődik; a tárgyalt hadtörténeti eseményt a források és a szakirodalom feldolgozásával részletesen elemzik. Miután a diákok a leírásokból megismerték a csatát, korhűen tudják rekonstruálni azt a számítógépeken, annak időbeli és térbeli (tereprajzi) menete szerint. Ez után jelenítik meg számítógépen a csatát: a diákok a monitorokon háromdimenziós képen látják az általuk irányított seregtesteket. Az egyetemisták szinte másodpercre pontos, a mai legjobb tudásunk szerint megírt forgatókönyvet kapnak a kezükbe, ez határozza meg, hogy melyik egység vezére mikor és mit tegyen a rábízott részekkel. És hogy mennyi haszna van mindennek a hadtörténet oktatásában? "A diákok reakciói alapján állítom, hogy óriási motivációs tényező így látni egy csata részleteit. Újabb és újabb kérdések merülnek fel bennük az ezt követő elemzések során."

Virtuális tábornokok

A foglalkozásokon - az irányítási-parancsnoklási rendszer szimulációjaként - lehetőség nyílik arra is, hogy a diákok újrajátsszák a győri összecsapást. Nyolc, hálózatba kötött számítógépen egyszerre négyen-négyen játszanak egymás ellen. Ők irányítják a nekik alárendelt seregtesteket, melyek arcvonalban állnak, és egységesen igyekeznek cselekedni. Olyannyira, hogy a két csapat játékosait "tábornokok" irányítják, akik a csata földrajzi viszonyait ugyancsak hűen megidéző térképasztal mellől, írásban küldik parancsaikat a teremben monitorok előtt ülő négy beosztottnak. Tehát úgy tologatják az egységeket, mint egykor a hadvezéri sátorban tették. A vezérlők és a játékosok papírra írt üzenetekben értekeznek egymással, ezért a játékosoktól beérkező jelentéseknek kommunikációs szempontból is pontosnak kell lenniük.

Az előzetesen megbeszélt csataterv mellett az online kommunikáció szerepét sikerült úgy modellezniük, hogy az valóban csatadöntő legyen. Tévedés lenne azt állítani, hogy mindez csak játék. "Olyan kommunikációs láncokat dokumentálunk, melyek egymásra gyakorolt hatása külön-külön is elemezhető. Ugyanakkor a kommunikációs mátrix bármely pontja összevethető az adott időpont háromdimenziós valóságával a csata "replay" módjában. Így elemezni tudjuk a kommunikációs hibákat, azok környezeti, pszichológiai okait. Emellett vizsgálható a szervezet hatékonysága, a tervek megvalósításának következetességi szintje, sőt a résztvevők pszichológiai attitűdjei, a csoportdinamika paraméterei. Mesterségesen beépített szabályokkal irányítottá válhatnak az ilyen típusú kutatások."

Mohács, ahogy eddig nem láttuk

Egy másik, most elkészült munkájuk eredményeként Baltavári és Partigh Kis Rómeó történészhallgató lebilincselő képi világú animációval keltette életre a Mohács melletti ütközetet. A korszak elismert szakértői, Szakály Ferenc, Perjés Géza, valamint B. Szabó János történészek kutatásai alapján készítették el 21 perces, történészi narratívával is ellátott filmjüket. Munkájuk során felhasználták a XVIII. században készült katonai térképet, de segítségükre voltak a Google Earth felvételei is. Továbbá szakértők hosszú sora segítette őket, melynek eredményeként nem csupán a csapatmozgások térképes animációja, de a harcoló felek ruházata, vértezete, a zászlók és a fegyverek megrajzolása is tudományos alapossággal történt. Végignézve az animációt nem nehéz észrevenni a munkában rejlő országimázs-építő lehetőségeket. Hasonló céllal készítettek filmet a lengyelek, akik Historia Polski címen a 2010-es sanghaji expón animációs filmmel mutatták be nemzetük történelmének legfőbb állomásait.

A Baltavári vezette hadtörténészcsapat bármelyik csatát képes megeleveníteni. Munkájuk színvonalát jellemzi, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium is érdeklődést mutat iránta. A mohácsi csatát bemutató filmet oktatási segédanyagként vagy történelmi témájú televíziós ismeretterjesztő sorozatok kiegészítőjeként, de önálló múzeumi bemutatóként is fel lehet majd használni. A mai középiskolások érdeklődését egyre inkább csak az olyan kiállító- és emlékhelyek, múzeumok képesek hosszabb ideig lekötni, ahol nekik tetsző, modern vizuális élményeket láthatnak. "Varázslatos lenne az az általunk elképzelt terem - akár a Mohácsi Történelmi Emlékpark részeként -, melyben a projektorokkal megjelenített csatában a néző, mint valamiféle interaktív Feszty-körkép résztvevője, ott találná magát a hadszíntéren, szemben a magyar és a török arcvonallal."

Az alkotók tervei között szerepel egy tíz részből álló sorozat, amely hasonlóképpen mutatja be legjelentősebb csatáinkat a honfoglalástól az 1849-es szabadságharcig terjedően.