Egy átlagos amerikai kertváros átlagos házának garázsa nem éppen turistacsalogató látványosság, Palo Altóban mégis megáll néhány turistabusz egy takaros ikerház szerény garázsa előtt. Ezen a pár négyzetméteren kezdődött el a Szilícium-völgy legendája, amikor William Hewlett és David Packard 1939-ben alig ötszáz dollárból megalapította elektronikai cégét, a HP-t. Világhírű építészeti emléket ne keressünk a San Francisco-öböl nyugati partja és a mamutfenyővel borított Santa Cruz-hegység között fekvő völgyben - leszámítva talán a Stanford Egyetem óriási, századfordulós kampuszát, ahonnan kiáradt a környéket hightech fellegvárrá emelő szellemi tőke. A terület titka nem épületekben rejlik, hanem az itt dolgozó emberek újító szellemében és vállalkozó kedvében.

"A kilencéves fiamnak minden pénteken elő kell állnia egy termékötlettel az iskolában, majd egy hétig reklámoznia kell a sulirádióban. Harmadikos, de már üzletelni tanítják" - avat be a Szilícium-völgy kultúrájába egy kockázati tőkebefektető San Joséban, az Ericsson üzleti innovációs fórumán. A hálózati berendezéseket áruló svéd cég 2009-ben nyitott itt kutatóközpontot. Hogy miért? "Mert az emberi hang ma már csak zaj a mobilhálózatokon, a hangsúly az internetezésen van - mondja Hakan Eriksson, a cég technológiai igazgatója. - 2008-ban még csak telefonálásra használtuk a mobilt, azóta évente megduplázódik az adatforgalom. A hercegi esküvőt kétszer annyian nézték mobilneten, mint tavaly a focivébét."

A telefon alkonya

Régen a Stockholm-Helsinkitengely, azaz az Ericsson és a Nokia uralta a mobilipart. Ma, az okostelefonok korában a hangsúly a Szilícium-völgybe került: az Ericsson a Googlenak otthont adó Mountain View és az Apple székhelye, Cupertino felé veti vigyázó szemeit. Persze nem csak itt születnek átütő újítások. Ottjártunkkor egy csapat magyar mérnök is dolgozott San Joséban az Ericsson másfél ezer embert foglalkoztató budapesti kutató-fejlesztő központjából. "Magyarországról is rengeteg jó ötlet jön - szögezi le Eriksson. - A Szilícium-völgyben sem okosabbak az emberek, csak inspirálóbb a környezet. Közel van az iparág összes nagyágyúja és az induló garázscégek garmadája, így gyorsan áramlanak az ötletek."

Ezért nyitott kollaborációs központot a Szilícium-völgyben az egyik nagy amerikai mobilszolgáltató, a Sprint is. A laborokba bármikor besétálhatnak a cég partnerei, ha tesztelni akarnak egy új alkatrészt, vagy csak ötleteket cserélnének - szigorúan farmerben és ingben; nyakkendőt még a vezérigazgatókon sem látni a Szilícium-völgyben. A Sprint laborjában mobiltelefont is ritkán: itt a hálózatba kötött társadalom víziójának második fázisát készítik elő, ahol nem emberek, hanem gépek csatlakoznak a netre. Az Ericsson szerint 2020-ban ötvenmilliárd internet-hozzáférés él majd, és ennek zöme gép-gép (M2M) kapcsolat lesz. Az embereknek ugyanis a jelenlegi ötmilliárd előfizetésnél sokkal többet már nemigen lehet eladni.

Tehénnek a mobilnet

"Minden gép, ami áramot fogyaszt, csatlakozni fog az internetre, ha másért nem, hogy nyomon kövessék az áramfogyasztását" - szögezi le Wayne Ward, a Sprint alelnöke. Nincs olyan terület, ahol ne lenne hasznos a gépek hálózatba kötése. Öt év múlva nem lehet olyan fényképezőgépet kapni, amellyel nem lehet fellőni a netre a fotókat, a New York-i taxikban évek óta hitelkártyával is lehet fizetni, és számos cukorbeteg életét könnyíti meg a távoli vércukorszint-mérés. A köztéri reklámozásban új fejezetet nyit a mobilnetre csatlakozó elektronikus hirdetőtábla, melyen gombnyomásra változtatható a tartalom, egy wisconsini tejfarmon pedig már a teheneket is mobilnetre kötötte a Sprint, hogy a gazda mindig tudja, menynyit esznek és merre legelnek.

Autó a Facebookon

2017-ben minden emberre ezer rádiójeladó jut majd, a csatlakoztatott eszközök pedig a közösségi hálókon is megjelennek. "Te és az autód mostantól ismerősök vagytok" - vázolja a jövőt Eriksson. Kollégája, Martin Körling szoftverkutató hozzáteszi: "A villanyautóm ismerősnek jelölheti a fogyasztásmérőmet, és egymás között megbeszélhetik, hogy akkor töltődjön, amikor olcsó az áram." A szoftverfejlesztők nemcsak okostelefonra, hanem háztartási gépekre írnak majd alkalmazásokat: lesz app mosógépre, ami összepárosítja a zoknikat, és lesz app az esernyőre is, ami szól, ha aznapra esőt jósoltak.

Az egyik legígéretesebb terület az automobilizmus: a biztosítók olyan modullal látnák el a kocsikat, amivel figyelhetik ügyfeleik vezetési szokásait, és pontosabban állapíthatják meg tarifáikat, az autógyártók pedig egyre több mobilnetre csatlakozó modellt dobnak piacra. Rövidesen nemcsak a buszokon, hanem az autókban is lesz WiFi, így a hátsó ülésen a gyerekek elmerülhetnek a virtuális világban, és nem kell szégyenkeznie Erik Krusénak, az Ericsson kutatójának sem. "Egyszer a fiammal autóztam, amikor táblagéppel a kezében megszólalt: apa, az Ericssonnál dolgozol, és nincs WiFi az autóban? Mekkora lúzerség!"