Az embert sokszor az a hiedelem vezérli, hogy a világ olyan, mint amilyennek látjuk, érezzük. A környezetből származó ismeretlen tényezők szervezetkárosító hatását csak későn vesszük észre. A mobiltelefonokból és más eszközökből sugárzó elektromágneses hullámok káros hatásáról, esetleges kockázatáról rengeteg ellentmondásos adat és vélemény kering.
hirdetés
A korábbi időszakokhoz képest sokan már hullámszennyezésről beszélnek, hiszen az utóbbi években jelentősen megnőtt bizonyos elektromágneses hullámok előfordulása az emberi környezetben. Ráadásul a technológia fejlődése következtében a terhelés egyre nagyobb ütemben nő, s minden újabb mikrosütő, mobiltelefon vagy vezeték nélküli telefon végül is növeli a felhasználók kiszolgáltatottságát.
Láthatatlan "fények"
Az elektromágneses sugarak viszonylag szűk tartományát jól ismerjük, hiszen ezek képezik a szemünk által látható fényeket. Ha azonban a látható fény frekvenciáját fokozatosan csökkentjük, akkor egy bizonyos ponton túl az emberi érzékelés lehetősége megszűnik. Ezt a fénytartományt szokás infravörösnek nevezni, és még ennél is kisebb frekvenciájúak azok a - szintén láthatatlan - rádióhullámok, melyek a modern kommunikáció nélkülözhetetlen eszközei. Míg az éppúgy nem látható, de látható fénynél nagyobb frekvenciájú elektromos sugárzások (például ultraibolya, röntgen) egyértelműen károsak az emberi és állati szervezetre, addig a rádióhullámok negatív hatásáról a viták még nem dőltek el.
Rádióhullámok előfordulnak természetes körülmények között, például villámlások révén, és a csillagászat is régóta kihasználja, hogy a távoli égitestek irányából érkeznek ilyen sugarak a Föld felszínére. A földfelszíni rádióhullámok mennyisége jelentősen nőtt azáltal, hogy az ember mesterségesen állít elő ilyen sugárzást a kommunikációs technológiák működtetéséhez, beleértve a műsorszórást, térbeli lokalizációt (radar) vagy a személyes kapcsolatok biztosítását szolgáló kommunikációs eszközöket (CB, mobiltelefon). A kutatók szerint a rádióhullámok különösen akkor jelenthetnek egészségügyi kockázatot, amikor az ember közel tartózkodik a sugárforráshoz, és ez az állapot hosszú időn keresztül fennáll. Így sokak szerint a mobiltelefonok által keltett elektromágneses sugarak káros hatással lehetnek a felhasználókra.
Tű a szénakazalban
A rádióhullámok esetleges káros hatásának kiderítése eddig nem bizonyult könnyű feladatnak. Bár sokan felvetették, hogy a mobiltelefonok által gerjesztett hullámok fokozhatják a daganatos megbetegedések esélyét, valójában bizonyító erejű kutatás nem ismert. Ugyanakkor az ilyen súlyos hatások egyértelmű kimutathatatlansága nem jelenti feltétlenül, hogy ezek az eszközök ártalmatlanok lennének. A nehézséget éppen az okozza, hogy a kutatók nem tudhatják előre, hogy a szervezet működését jellemző több tízezer paraméter közül mely vagy melyek lehetnek érintve. Ráadásul a mai ember nemcsak a rádióhullámok révén teszi ki magát káros hatásoknak. Míg a kutatások bizonytalanok a tekintetben, hogy a rádióhullámok roncsolják-e a sejt örökítő anyagát (DNS), számos új eredmény bizonyítja, hogy a vezeték nélküli és a mobiltelefonok használata befolyásolja az idegrendszer működését. A hatások egyértelműen káros voltának alátámasztására még várni kell.
A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) az óvatos megközelítés híve, hiszen még egy esetlegesen kis kockázat is sok embert érinthet. Éppen ezért folyamatosak a rádióhullámok biológiai hatását vizsgáló kutatások. Figyelemre méltóak a svédországi Örebro Egyetem munkatársai által közzétett eredmények, melyek szerint a túlzott mobiltelefon-használat károsíthatja a vér-agy gát működését. E különleges agyi képlet legfontosabb szerepe, hogy az idegsejteket távol tartsa a vérben keringő esetleges szennyezőktől. A vér-agy gát károsodása esetén az agyi véráramba jutó mérgek hatására felgyorsulhat az idegsejtek pusztulása, ami az idegi funkciók károsodásához vezet.
Hosszú távú hatások
A káros hatás erőssége bizonyos mértékig összefügg a mobiltelefon-használat mennyiségével. Ezek az eredmények azt is jelenthetik, hogy a rádió hullámok biológiailag mérhető hatása csak hosszabb távon jelentkezik, azaz elképzelhető, hogy az újabb kutatási eredmények sokkal negatívabb helyzetre világítanak majd rá. Javasolható, hogy önkorlátozó módon használjuk a vezeték nélküli és mobiltelefonjainkat. Különösen érvényes ez a kisgyerekekre és kamaszokra, akik az esetleges korai, mégoly csekély agykárosodás következményeit egész életen át viselhetik.
Láthatatlan "fények"
Az elektromágneses sugarak viszonylag szűk tartományát jól ismerjük, hiszen ezek képezik a szemünk által látható fényeket. Ha azonban a látható fény frekvenciáját fokozatosan csökkentjük, akkor egy bizonyos ponton túl az emberi érzékelés lehetősége megszűnik. Ezt a fénytartományt szokás infravörösnek nevezni, és még ennél is kisebb frekvenciájúak azok a - szintén láthatatlan - rádióhullámok, melyek a modern kommunikáció nélkülözhetetlen eszközei. Míg az éppúgy nem látható, de látható fénynél nagyobb frekvenciájú elektromos sugárzások (például ultraibolya, röntgen) egyértelműen károsak az emberi és állati szervezetre, addig a rádióhullámok negatív hatásáról a viták még nem dőltek el.
Rádióhullámok előfordulnak természetes körülmények között, például villámlások révén, és a csillagászat is régóta kihasználja, hogy a távoli égitestek irányából érkeznek ilyen sugarak a Föld felszínére. A földfelszíni rádióhullámok mennyisége jelentősen nőtt azáltal, hogy az ember mesterségesen állít elő ilyen sugárzást a kommunikációs technológiák működtetéséhez, beleértve a műsorszórást, térbeli lokalizációt (radar) vagy a személyes kapcsolatok biztosítását szolgáló kommunikációs eszközöket (CB, mobiltelefon). A kutatók szerint a rádióhullámok különösen akkor jelenthetnek egészségügyi kockázatot, amikor az ember közel tartózkodik a sugárforráshoz, és ez az állapot hosszú időn keresztül fennáll. Így sokak szerint a mobiltelefonok által keltett elektromágneses sugarak káros hatással lehetnek a felhasználókra.
Tű a szénakazalban
A rádióhullámok esetleges káros hatásának kiderítése eddig nem bizonyult könnyű feladatnak. Bár sokan felvetették, hogy a mobiltelefonok által gerjesztett hullámok fokozhatják a daganatos megbetegedések esélyét, valójában bizonyító erejű kutatás nem ismert. Ugyanakkor az ilyen súlyos hatások egyértelmű kimutathatatlansága nem jelenti feltétlenül, hogy ezek az eszközök ártalmatlanok lennének. A nehézséget éppen az okozza, hogy a kutatók nem tudhatják előre, hogy a szervezet működését jellemző több tízezer paraméter közül mely vagy melyek lehetnek érintve. Ráadásul a mai ember nemcsak a rádióhullámok révén teszi ki magát káros hatásoknak. Míg a kutatások bizonytalanok a tekintetben, hogy a rádióhullámok roncsolják-e a sejt örökítő anyagát (DNS), számos új eredmény bizonyítja, hogy a vezeték nélküli és a mobiltelefonok használata befolyásolja az idegrendszer működését. A hatások egyértelműen káros voltának alátámasztására még várni kell.
A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) az óvatos megközelítés híve, hiszen még egy esetlegesen kis kockázat is sok embert érinthet. Éppen ezért folyamatosak a rádióhullámok biológiai hatását vizsgáló kutatások. Figyelemre méltóak a svédországi Örebro Egyetem munkatársai által közzétett eredmények, melyek szerint a túlzott mobiltelefon-használat károsíthatja a vér-agy gát működését. E különleges agyi képlet legfontosabb szerepe, hogy az idegsejteket távol tartsa a vérben keringő esetleges szennyezőktől. A vér-agy gát károsodása esetén az agyi véráramba jutó mérgek hatására felgyorsulhat az idegsejtek pusztulása, ami az idegi funkciók károsodásához vezet.
Hosszú távú hatások
A káros hatás erőssége bizonyos mértékig összefügg a mobiltelefon-használat mennyiségével. Ezek az eredmények azt is jelenthetik, hogy a rádió hullámok biológiailag mérhető hatása csak hosszabb távon jelentkezik, azaz elképzelhető, hogy az újabb kutatási eredmények sokkal negatívabb helyzetre világítanak majd rá. Javasolható, hogy önkorlátozó módon használjuk a vezeték nélküli és mobiltelefonjainkat. Különösen érvényes ez a kisgyerekekre és kamaszokra, akik az esetleges korai, mégoly csekély agykárosodás következményeit egész életen át viselhetik.
- cikk értékelése /tudomany/rejtozo-hullamvilag-25485/
- jelenlegi érték
- szavazatok száma:
- 132