Aachen, szemerkélő eső: az állomás mellett a legnagyobb természetességgel parkol egy elektromos autó, rácsatlakoztatva egy utcai konnektorra, hogy a gépkocsi aljában töltődjön a mobiltelefonban használthoz hasonlító, csak annál nagyobb lítiumelem. Nagy Károly városa, ahol a középkori Európa megszületett, ma újra a jövő egyik bölcsője: elektromos autó fejlesztésével foglalkozik az aacheni műszaki egyetem (RWTH) egyik tudományos műhelye is.

Az elektroautó a 2010-es évek nagy ígérete: a nemzetközi autógyártóktól a kisebb műhelyekig számtalan helyen folyik a fejlesztés. Az aacheni egyetemi műhely kis- és közepes vállalkozásokkal együtt dolgozik a prototípuson, de a tudósok célja, hogy a nagy gyárak is hasznosíthassák a munka eredményeit. Az autót városi használatra szánják, hiszen egy gépkocsi átlagosan kevesebb mint napi tíz kilométernyit van használatban. Ennyit pedig bőven elbírnak az elektroautókban alkalmazott lítiumelemek.

Az RWTH nem csak ezen a területen van az élvonalban. Most épül egy új campus, ahol 2500 fős auditóriumot építenek - az egyetem és az ipari, üzleti szféra együttműködése ugyanis annyi profittal jár, hogy folyamatosan bővíteni tudják az intézményt. Az új hallgatókat és a kutatókat már most is csak ideiglenes konténerirodákban tudják elhelyezni, ilyen nagy az érdeklődés az egyetem kutatásai iránt. Az RWTH-ban végigvezetnek minket a gépipari, a lézer-, a textil- és a műanyag-fejlesztési részlegeken is, ahol pár fős csoportokban dolgoznak az ipari megrendeléseken az állami pénzzel is támogatott egyetemi kutatók.

Sok kicsi sokra megy

Baden-Württemberg, valahol Stuttgart mellett: "robotbirkák" nyírják a tökéletes gyepszőnyeget egy eldugott ipari park körül. A napelemmel működő kis szerkezetek érzékelik a gyep magasságát és a rét széleit, felügyelet nélkül dolgoznak a park bejáratánál. A Festo főhadiszállásán járunk. Az 1925-ben kétszemélyes cégként alakult vállalat ma már 14 600 embernek ad munkát, és világméretű vezető szerepet tölt be az automatizálási technikában, valamint a műszaki továbbképzés területén.

A Magyarországon is jelen lévő cég a technológiai progresszió élharcosa: "A holisztikus szemlélet és a fenntarthatóság biztosítása a lényeg" - mondja Peter Post, a kutatási részleg vezetője. Nem ezoterikus gondolatmenetre és lózungra kell gondolni: Post a gyártási folyamatok és a gépek finomhangolásáról beszél, mellyel sokat lehet spórolni a felhasznált energiamennyiségen és a környezetet terhelő kibocsátásokon.

2007-ben a Festo megkapta a Compressed Air Energy díjat, mivel a St. Ingbert erőműben 20 százalékkal csökkentette a sűrítettlevegő-fogyasztást. Ugyanebben az évben Rohrbachban a generátorok összehangolásával 40 százalékkal mérsékelték a helyiek energiafogyasztását. A gyárakban használt robotkarok újratervezésével (minél könnyebb és minél kevesebb mozgó alkatrész használatával) szintén drasztikusan lehet csökkenteni az energiafogyasztást. Egy sajtüzemben használt, 25 centit mozgó robotkar továbbfejlesztésével 592 euróról 341 euróra faragták a szerkezet éves energiaköltségeit. Mindehhez a Festo bevételeinek kilenc százalékát, 150 millió eurót a kutatás-fejlesztésre fordítják.

A pénznek nincs szaga

Egy várossal odébb a vezető német hulladékfeldolgozó cég vár minket. Az Alba nevű vállalatnál kiemelt fontosságú a fenntarthatóság eszméje és az innovatív zöld technológiák használata. A kilencezer főt foglalkoztató Alba a világ tíz legnagyobb hulladékfeldolgozó cégének egyike. "Városi bányászat" - ez a fő profiljuk: a hulladékokban található nyersanyagok szelektálásáról és újrafelhasználásáról van szó. Fontos gazdasági szektor ez Németországban, ahol szigorú törvények szabályozzák a hulladék okozta károk minimalizálását és a lehető legtöbb anyag újrafeldolgozását. Németországban 50 milliárd eurós üzlet a hulladékgazdálkodás, 150 ezren dolgoznak ebben a szektorban. "A német ipari termékek öt százaléka újrafeldolgozott nyersanyagból készül - mondja a céget képviselő Carsten Strenger. - Számítások szerint 2020-ra a zöld technológia piaca akkora lesz Németországban, mint ma a német autóipar."

Berlin fölött az ég

Utolsó állomásunk Berlin, mely jó példa rá, hogyan lehet egy évtizedekig megosztott várost húsz év alatt az európai jövő egyik fővárosává tenni. Berlin ma tágas, zöld metropolisz, mely a metrók, magasvasutak, buszok és villamosok hálózatával - és a rengeteg kerékpárossal - a világ egyik legcsendesebb nagyvárosa. Külön kormányzati támogatási program indult a K+F-fel foglalkozó cégek Berlinbe vonzására. A 90 százalékban szövetségi, 10 százalékban Berlin pénzéből finanszírozott Helmholtz Zentrum neutronkutatással, illetve a napenergiával foglalkozik. Utóbbi részleg vezetője Rutger Schlattmann, aki szerint, bár a napenergia felhasználása már több évtizede zajlik, még mindig egyszerre technológiai és politikai ügyről van szó. "A napenergia felhasználásának költségei már gazdaságos szintre csökkentek, miközben az olaj- és gázárak nem fognak lemenni" - hasonlítja össze a fosszilis- és a napenergia-szektor versenyhelyzetét a kutató. Az igazi üzlet csak most indul be: míg 2009-ben 1,06 százalékot, egy évvel később már 1,9 százalékot tett ki a német áramellátásban a napenergia. Schlattmann szerint a mai napelemek már egy év alatt visszanyerik azt az energiát, amit az előállításukra költöttek, és húsz évig működőképesek maradnak.

Míg a Helmholtz Kelet-Németországra összpontosít, egy másik berlini székhelyű cég világméretekben gondolkodik: a Siemens a maga 405 ezer alkalmazottjával a világ egyik vezető ipari és energetikai vállalata. A cég termékkatalógusának egyharmada a cég "zöld portfóliójának" része, melyhez a korábbiaknál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó gázturbinák, víztisztító rendszerek, energiahatékony épületszerkezetek, szélerőművek, tömegközlekedési hálózatok és közvilágítási rendszerek tartoznak. A számtalan berendezés közül különösen büszkék egy gázturbinára: a berlini gyárban épp összeszerelés alatt álló szerkezet minden korábbinál jobb, 60 százalékos energiahatékonysággal működik.

Utunk a Fraunhofer Társaság berlini központjában zárul. A nyugatnémet kormány által 1949-ben létrehozott kutatói szervezet az állami támogatások és a nyereségorientált működés kevert modelljén alapul. A bevételek harminc százaléka az államtól származik, amit az előkutatásra és alapkutatásokra fordítanak, a többi bevétel az iparral folytatott együttműködés és speciális állami megrendelések eredménye. A Fraunhofer hatvan, különböző technológiai ágazatokkal foglalkozó intézete elszórtan működik Németországban, 18 ezer embert foglalkoztatva. A kormányzati gazdaságpolitikai célok így lépnek kölcsönhatásba a német ipar sokoldalú igényeivel, egyaránt erősítve a német gazdaságot, a tudományos életet és az ország vezető helyét a világ ipari fejlődésében.

Írásunk a DAAD német felsőoktatási és tudományos csereszolgálat segítségével jött létre.


Smartbird - a gépmadár

A Festo nem csak a robotbirkákkal nyűgözi le a látogatókat: a madarak mozgása már Leonardo da Vinci óta foglalkoztatja a tudósokat. A német cég a sirály szárnyának és repülésének elemzésével kifejlesztett egy kétméteres szárnyfesztávolságú robotmadarat, mely könnyű szerkezetével, mozgó alkatrészeivel és távirányítással úgy tud repülni, mint az igazi madarak. Markus Fischer, a fejlesztés vezetője személyesen mutatja be a Smartbirdöt. Amíg a csarnokban fel-alá száll a gépmadár, addig elmondják: a szabad ég alatt érdeklődő madarak vették körbe a kicsit darabosan, de mégis madárként mozgó robotot. A csarnok látogatói sincsenek jobban meglepve a fölöttük köröző Smartbirdtől.

Autostadt - a mobilitás jövője

Németország középső, ritkán lakott táján fekszik Wolfsburg. Az 1938-ban alapított iparváros története összefonódott a Volkswagenével: itt van a német népautó központi gyára, és itt található az Autostadt nevű futurisztikus élményváros is. Az - egy óriási Millenáris Parkra emlékeztető - negyedben nemcsak a Volkswagen történetére és az autógyártás bemutatására, hanem ember és környezete kapcsolatára is koncentrálnak. A kiállítótérben külön teremsort szentelnek a zöld gondolatnak: az interaktív képernyőkön keresztül a fenntartható fejlődés hétköznapi értelmezéseivel, mindennapi fogyasztásunk környezetre gyakorolt hatásaival is megismerkedhetünk. Számos példát mutatnak okos közlekedésszervezésre: ilyen a brazíliai Curitiba városa, ahol már a hetvenes évektől a városfejlesztés minden területén környezetbarát, zöld megoldásokat részesítettek előnyben. Ma már az összes városlakó 75 százaléka a jól szervezett tömegközlekedést választja Curitibában, mely rendre előkelő helyeken szerepel a világ legélhetőbb helyeit számon tartó listákon.