Hatalmas lehetőség előtt áll az ország, amit nem szabad eljátszani - vallja Szabó Gábor. Az ELI (Extreme Light Infrastructure) része az Európai Unió azon, több mint negyven nagyberuházást tartalmazó listájának - rajta sarkkutató jégtörőhajóval, csillagászati távcsővel és más izgalmas fejlesztésekkel -, amelyről még 2005-ben döntöttek. Megvalósításukkal az európai közösség a következő tíz évben szeretné helyreállítani tudományos versenyképességét, illetve magához ragadni a kezdeményezést. A rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézereknél nagyságrendekkel nagyobb teljesítményű szuperlézer kaput nyithat a fizika új területeire, hatást gyakorolna az anyagtudományokra, a gyógyászatra és a környezetvédelemre is. Megvalósítására egy 13 tagú nemzetközi konzorcium állt föl, a magyar kormány pedig benyújtotta a helyszínre vonatkozó pályázati anyagát. A 2008 végén létrejött szakértői bizottság a szegedi helyszínt javasolta, mivel ott már hosszú évtizedekre visszamenőleg hagyományai vannak a lézeres kutatásoknak.

A kezdetben önálló pályázat a cseh, majd a román fél bevonásával kibővült, és összetettebbé vált. Három helyszínen, különböző műszaki tartalmak mellett három pillérre épül a végső, nagy teljesítményű lézer. Mindenki azt adja bele, amiben igazán jó, kezdve az extrém időtartamokban előállított ultrarövid impulzusoktól (Szeged) a másodpercenként akár tízszer is lőni képes lézeren át (Prága) a szuperlézerekkel végzett magfizikai kísérletekig (Bukarest). Az ELI végső célját, a csúcsteljesítményű lézer helyszínét a szegedi és prágai eredmények ismeretében, 2012-ben fogják eldönteni. „A világon egyedülálló kutatási lehetőségeket biztosító központok fognak felépülni, az eltérő műszaki tartalmak miatt nem leszünk egymás vetélytársai. Olyan koncepciót kellett kialakítanunk, ami a partnerek bevonásával szakmailag is új értéket jelent, ezáltal - bár a költsége növekedett - egy olyan projektté válhatott, amely jó irányba módosult” - részletezi a kutató.

Az unió regionális pénzeiből a három ország által finanszírozott, 750 millió eurós költségű, 2015-re elkészülő létesítményeket már most nemzetközi figyelem övezi. A konzorciumnál megjelentek az első érdeklődők Amerikából, Dél-Koreából, akik azt igyekeztek megtudakolni, hogy majdani felhasználóként miként tudnának megjelenni az elkészült ELI-nél.


Fizikusokra várva

- A projekt magyarországi szakmai összekötőjeként mekkora szerepe volt a győzelemben? - kérdezzük Szabó Gábort.

- Bár biztosan hízelgő lenne, mégsem szeretném azt olvasni, hogy az ELI Szegedre hozása az én érdemem volt. Ez a magyar lézerfizika, a területen dolgozó valamennyi tudós sikere, engem csak a szakmai koordinálásra jelölt ki az egyetem szenátusa. A kormányzati irányítást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal részéről Lippényi Tivadar látja el, akivel közösen prezentáltuk pályázati anyagunkat.

- Minek köszönhető a közös pályázat győzelme?

- Egyrészt az Elbától keletre nincs ekkora méretű tudományos nagyberuházás, másrészt - nem túlértékelve saját szerepünket - mindenképpen közrejátszott, hogy végig a tárgyalóasztal mellett igyekeztünk megoldani az olykor nemzeti büszkeségből is kiéleződő konfliktusokat.

- Milyen hasznot hoz Magyarországnak egy több százmillió euróba kerülő kutatóbázis?

- Az építkezés, majd az üzemeltetés során magyar beszállítók is képbe kerülhetnek, ha meg tudnak felelni a szigorú minőségi kritériumoknak, és ez komoly referenciát is jelenthet. Ellenkező esetben a hazai pálya sem garantálhatja a részvételüket. Tudományos szempontból az ELI-ben kísérleteket, gyakorlati alkalmazásokat dolgozhatunk ki. Oktatási programmal kell felkészítenünk a magyar fiatalokat arra, hogy itt tudjanak dolgozni, eleinte hiány lesz fizikusokból és mérnökökből.

- A hallgatók is partnerek?

- Jelenleg évente talán öten végeznek olyan területeken, amelyek szóba jöhetnek az ELI kapcsán. Ahhoz, hogy 2015-ben a 150-200 kutatói állás felét magyarok foglalhassák el, meg kellene győznünk a fiatalokat a természettudományos pálya szépségeiről. Fontos, hogy ne szalasszuk el ezt a lehetőséget. Gyakran siránkozunk az agyelszívás miatt, most itt lenne a lehetőség, hogy a tehetséges magyar fiatalok Szegedről foglalják el az EU-t.