Nem örültek: Kitört a nyilvános fideszes perpatvar

A magyar pedagógia sosem volt poroszos

Zsuppán András: - uzlet@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2011.01.02. - 04:20
Létrehozás:: 2010.12.23. - 08:27

2010.12.23. - 08:27

Nem örült a Pokornival folytatott nyilvános perpatvarnak - mondja lapunknak Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a konzervatív iskola éppúgy gyermekközpontú, mint a liberális - csak sokkal eredményesebb.

hirdetés

- Amennyiben forradalom zajlott le a szavazófülkékben, az hogyan csapódik le az oktatásügyben?

- Nincs szó forradalmi változásról. Szeretném, ha az oktatás világa visszatérne ahhoz a rendezett, átlátható állapothoz, amely korábban jellemezte. Az elmúlt időszakban ugyanis a dolgok rendje megbomlott.

- Mikorra datálja a kisiklást?

- Leginkább az elmúlt nyolc évre, amikor a hagyományos pedagógiai elveket félresöpörve máshol esetleg bevált, de nálunk meg nem honosítható eszmék alapján akarták átformálni a közoktatást. Egy olyan liberális pedagógia jegyében történt mindez, amely - némi túlzással - azt hirdette, hogy a gyereknek mindent szabad. A szülőket szinte a tanárokkal egyenrangú szereplővé tették, még az évismétlést is szülői beleegyezéshez kötötték.

- Mégiscsak a szülő ismeri legjobban a gyereket, nem?

- Valóban, de az értékelés, az évismétlésről szóló döntés tárgyilagos mérlegelést igénylő szakmai kérdés. A szülő érthető módon érzelmileg elfogult, laikus véleményt alkot. Megalázó volt a pedagógustársadalom számára, hogy az akkori oktatásirányítás megkérdőjelezte szakmai illetékességét. Az elmúlt években több hasonló döntés született, amely a tanár-diák-szülő szerepek összezavarodását eredményezte. Ezt a szülők is érzékelték, s azt tapasztalták, hogy az iskolában nincs biztonság, a pedagógusok bizonytalanok, az iskola teljesítőképessége romlik. Most az elmúlt évek hibás oktatáspolitikájának korrekcióját hajtjuk végre. Nem vadonatúj rendszert készülünk bevezetni, pusztán visszatérünk a jól bevált alapokhoz.

- Ezt a konfliktust sokan a "poroszos" nevelés és a gyermekközpontú pedagógia ellentéteként írják le. Ha nyugaton működnek a modern módszerek, nálunk miért nem?

- Ez a szembeállítás csúsztatáson, vagy jobb esetben tévedésen alapul. A magyar pedagógia sosem volt poroszos, hanem a kontinentális pedagógiai hagyomány része, amely nem kérdőjelezi meg a tanár irányító szerepét. Ezzel szemben a liberális pedagógia a gyereket teszi a nevelési folyamat irányítójává. A jó tanárok a konzervatív vagy kontinentális pedagógiai gyakorlatban mindig is emberközpontú módon tanítottak. Mindkét irányzat távol áll attól a poroszos módszertől, amelyet például Ottlik Géza Iskola a határon című művéből ismerhetünk. A magyar pedagógia soha nem tekintette tárgynak a gyereket, még ha akadtak és ma is akadnak vadhajtások.

- A nyilvánosságban gyakran jelenik meg vonalas, ókonzervatív politikusként. Elégedett azzal a képpel, ami kialakult önről?

- Tisztában voltam azzal, hogy sokan támadni fognak, és ez erőteljes össztűzzel be is következett. A gyakran nemtelen gúnyolódásoknál azonban fontosabb számomra az a sokféle módon kifejezett támogatás, amit a pedagógustársadalomtól és ismeretlenektől kapok.

- Az előző évek oktatásirányítása a technológiai és a módszertani fejlesztésre helyezte a hangsúlyt. Egy konzervatív tanár nem szeretheti a digitális táblákat?

- Dehogynem. Sohasem állítottam, hogy csak táblával és krétával szabad tanítani. Az általunk képviselt pedagógiai kultúra nem ellenzi új eszközök bevonását. Ha végignézi a konzervatívnak nevezett keresztény iskolákat, sok helyen láthat digitális táblát, találkozhat korszerű módszereket alkalmazó tanárok sokaságával, de nevelési ügyekben az intézmények értékelvű alapon állnak, a pedagógus kompetenciáját nem kérdőjelezheti meg a laikus szülő vagy a gyermek.

- A szakmai felügyeleti rendszer bevezetésétől sokan félnek. Miért kell visszahozni a tanárok ellenőrzését?

- Felmérések igazolják, hogy a tanárok 90 százaléka pártolja a külső szakmai segítő, támogató ellenőrzési rendszert. Számtalan fórumon teszteltem az ötletet, több ezer kolléga véleményét hallgattam meg. Meggyőződtem róla, hogy a pedagógusok is tudják: nem szerencsés, ha nincs külső kontroll. A tanároknak is szükségük van arra, hogy objektív módon értékeljék a teljesítményüket. Európában példa nélküli, hogy egy országban a közpénzekből fenntartott közoktatási rendszert 25 éven át senki sem ellenőrzi.

- Nehéz elhinni, hogy ujjongva fogadnák az órán a szakfelügyelőt.

- Nem a régi, rossz emlékű szakfelügyelői rendszer újraélesztésére készülünk. A hangsúly a segítségen, a jó gyakorlat megerősítésén, és nem a hibakeresésen van. Persze minden embernek összeszorul kicsit a gyomra, amikor megmérettetés előtt áll. Egyáltalán nem baj, ha az adrenalinszint megemelkedik, hiszen ennek motiváló hatása van. Korábban, igazgatóként én is észrevettem néha, hogy az óralátogatás első pár percében remegett a kolléga keze. De ez elmúlt a harmadik mondat után. És azt is megtapasztaltam, hogy az óra szakszerű megbeszélése, a megalapozott dicséret szárnyakat ad a pedagógusnak.

- A felsőoktatási törvény miatt nemrég összetűzésbe került Pokorni Zoltánnal. Az ön olvasatában mi volt a vita tétje?

- A vitát előszeretettel tálalták a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikai műhelye közötti konfliktusként, de ez nem igaz. Én korábban lettem a Fidesz tagja, mint a Kereszténydemokrata Néppárté, és a Fidesz kulturális tagozata oktatási műhelyének a vezetője vagyok. A törvénytervezetet előkészítő munkacsoportban is sok Fidesz-tag dolgozott. Nem titkolom: nem örültem a nyilvános perpatvarnak, amit nem én kezdeményeztem.

- A konfliktust aztán megpróbálták elsimítani - most, legalábbis látszólag, szent a béke. Tett engedményeket?

- Nem volt rá szükség. Pokorni a megbeszélések után elfogadta, hogy a felsőoktatási törvény tervezete jó alap a közösen vallott célok megvalósításához. A törvény a kidolgozott tervezet alapján fog megszületni.

- A diploma az elmúlt évtizedben értékét vesztette. Szükség van egyáltalán ennyi egyetemi hallgatóra?

- Jelenleg Magyarországon az érettségizők majdnem 50 százalékát veszik fel a felsőoktatásba államilag finanszírozott képzésre, és ehhez jönnek még a költségtérítéses diákok. Törvénytervezetünk kimondja, hogy az előbbi csoport arányát 45 százalékban kell meghatározni, vagyis a 2020-ra kitűzött korosztályonként 40 százalékos európai uniós elvárást bőven teljesíteni fogjuk.

- Egyelőre mégsem érjük el a célt, mivel sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát. Miért kell mereven ragaszkodni egy elváráshoz, amit a hátrányos helyzetű, nehezebben tanuló diákok nem tudnak teljesíteni?

- A nyelvvizsga-követelményekből nem engedhetünk. Ha nem tudunk kitörni a nyelvi elszigeteltségből, akkor elvérzünk a nemzetközi versenyben. Attól még, hogy egy óvodapedagógusnak a munkájában nincs szüksége nyelvtudásra, mint a magyar értelmiség tagja, érintkezik a nagyvilággal, s elfogadhatatlan, hogy legalább egy nyelvet ne beszéljen. Ezért az általános iskolában kísérleti jelleggel bevezetjük hetedik osztálytól a második idegen nyelv oktatását. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig három nyelv oktatását várjuk el.

- Több vidéki főiskola csődközeli helyzetbe jutott a túlzott PPP-beruházások, illetve a hallgatóhiány miatt. Nem lenne ésszerűbb a fölösleges intézményeket hagyni tönkremenni, mint mesterségesen életben tartani őket?

- A vidéki főiskolák sorsa nemzetstratégiai kérdés. A vidéki városok megerősítése, a munkahelyek megőrzése, a vidéki értelmiség megtartása alapvető cél. A hatályos felvételi rendszer hátrányos helyzetbe hozza a vidéki intézményeket, hiszen a férőhelyek elosztásának úgyszólván egyedüli szempontja a jelentkezők száma. Márpedig Magyarországon a diákok többsége a fővárosba vágyik. Az intézménybezárások elkerülése érdekében változtatni szeretnénk a rendszeren. Ha a jelentkező a felvételi pontszáma alapján nem jutott be a kívánt helyre, akkor felajánlunk neki egy másik, például vidéki intézményt. Fontosnak tartom, hogy tisztázzuk, senkit nem kényszerítünk a vidékre költözésre, ez csupán egy pluszlehetőség. Életképtelen intézmények mesterséges életben tartására viszont nem törekszünk.

A POKORNI-HOFFMANN-VITA

Pokorni Zoltán novemberben élesen támadta a felsőoktatási törvény Hoffmann Rózsa által kidolgozott tervezetét. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a vitában mindenekelőtt arra törekedett, hogy megvédje az egymásra épülő hároméves alap- és kétéves mesterképzésből álló bolognai rendszert, melynek bevezetéséről minisztersége idején született döntés, de amit a felsőoktatás világából számtalan kritika ért. A rendszerre való áttérést a liberális Magyar Bálint vezényelte le, ezért Pokorni azzal érvelhetett, hogy elsősorban a megvalósítás módja volt hibás. Hoffmann ezzel szemben arra törekedett, hogy minél szélesebb körben visszaállítsa a korábbi ötéves képzési formát.

Pokorni mindig is annak a híve volt, hogy a lehető legtöbb diák kerüljön be a felsőoktatásba, Hoffmann viszont a felvételi szigorításával és a fejkvótaalapú (vagyis az intézményeket minél több hallgató felvételére ösztönző) finanszírozási rendszer eltörlésével kevésbé tömeges, minőségközpontú felsőoktatást hozna létre. A konfliktust egy szöveges emlékeztető zárta le, amelyet Réthelyi Miklós miniszter is aláírt. Ha összevetjük a Pokorni által megfogalmazott kifogásokat a dokumentummal, kiderül, hogy több ponton kompromisszumos megoldás született. Ugyanakkor Pokorni tudomásul vette, hogy a tervezet megfelelő kiindulási alap a tárgyalásokhoz, vagyis az oktatásügy továbbra is Hoffmann Rózsa fennhatósága alatt marad.

A közoktatási törvény újdonságai (tervezet)

• csökken a tankönyvek száma
• a tankönyvek az általános iskolákban ingyenesek, és az iskola tulajdonát képezik
• szakmai ellenőrzési rendszer kidolgozása a tanári munka értékelésére
• kötelező műveltségelemek meghatározása
• a tankötelezettség 17 éves korig tart (a jelenlegi 18 helyett)
• nyolc szülő kérésére kötelező alsó tagozatot fenntartani minden településen
• "hídprogram" - egyéves felkészítő kurzus a középiskolai tanulmányok előtt a leszakadó diákok felzárkóztatására
• érettségi legalább egy - kötelezően - választható természettudományos tárgyból
• az iskolai alkalmazottak bérét a központi költségvetési támogatásnak fedeznie kell

A pedagógus-életpályamodell fontosabb elemei (tervezet)

• kétéves gyakornoki időszak bevezetése
• három pedagógusi fokozat bevezetése (ezek a pedagógus I., II. és III. nevet kapták, utóbbi mesterpedagógusként vagy tudományos fokozat megléte esetében tudóstanárként szerepel). Az eljárást egy szakmai minősítő bizottság végzi, az I. és a II. fokozat megszerzése minden pedagógusnak kötelező
• mesterpedagógusi (pedagógus III.) fokozathoz 14 év munkaviszony szükséges
• a rangfokozatokhoz különböző illetmények tartoznak
• a rendszert legkorábban 2012/13-ban kezdik bevezetni
• megemelt pótlék a kistelepülési iskolák tanárainak, a felzárkóztató képzést végzőknek, az osztályfőnököknek és az igazgatóknak
• egyéves alkotói szabadság kérelmezhető

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 21

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#18

eichikarl

2011.01.18. - 17:07

Előzmény:
#17 eichikarl

Bocsánat, természetesen a vizsgaidöpontok számát.
#17

eichikarl

2011.01.18. - 17:06

A vizsgák számát Ausztriában is csökkentik:
http://diepresse.com/home/bildung/universitaet/626012/UniZugang_Mehr-Fristen-weniger-Pruefungstermine?_vl_backlink=/home/index.do
#16

liverpool

2010.12.25. - 17:07

Előzmény:
#0 kihittevolna

Még mindig nem értem, hogy Hoffmann mitől nem ért az oktatáshoz.Az hogy te mit preferálsz irreleváns ebben a kérdésben.
#15

Kosinva

2010.12.25. - 14:44

Előzmény:
#13 olvaso6

10 évig nem lehet lebzselni az egyetemen (kivéve akinek futja tandíjra éveken át), hisz ma is van költség és államilag támogatott képzés és a kettő között van átjárás. Persze az eddigi törvény értelmében 6 év után dobták át az illetőt tandíjas képzésre, amin lehet faragni. Az alap és mesterképzés pedig pont arra találták ki, hogy akinek főiskolai tudás kell csak, az csak az alapot végzi el, akinek egyetemi, az a alapot, a mester és akár a doktorit és aki időközben meggondolta magát tanulmányai mennyiségében, nem kell főiskoláról átiratkoznia az egyetemre vagy fordítva és így nem kell feleslegesen valakit 5 évig benntartani az egyetemen, ha 3 éves diplomájával is eltud helyezkedni. Plusz a bolognai rendszer ötvözi a tömeg és a elitképzés előnyeit, ha a rendszer rendesen van felépítve, a tantervek piacképes tudást szolgáltatnak (anélkül az 5 éves, osztatlan képzés diplomája és egy darab szépen dekorált papír). Persze nálunk a jóból csináltak valami szörnyet szép magyar szokás szerint.

Ahogy a középkorban a puskák megjelenésével végleg elmúlt a lovagkor, úgy nekünk is haladni kell a korral és talán majd ha jól csináljuk közünk is lehet merre haladjon a folyamat.
#14

liverpool

2010.12.24. - 10:15

Előzmény:
#0 kihittevolna

Értem.Tehát jó tanáraid voltak, akik poroszosan neveltek ( eredményesen, nem mellesleg), de te elavult módszernek tartod, ezért szerinted Hoffmann nem ért a tanításhoz.Ezt így levezetve én nem preferálom az amerikai sikerorientált oktatást.Így természetesen én is elavult vagyok, de szerencsémre én is jó tanuló voltam, mert jó tanáraim voltak, akik poroszos fegyelmet tartottak.Ebből nálam az következik, hogy Hoffmann nagyon jó választás volt ( talán a legjobb az egész Orbán-bagázsban- nem mellesleg személyesen ismerem Hoffmann Rózsát-, mert ebben a liberális kártételben csak ultrakonzervítív ember tud rendet tenni.), persze én csak egy lúzerorientált magyar oktatást preferálok.Mi lúzerek, már csak ilyenek vagyunk, szemben a sikerorientált kozmopolita liberálisokkal.
#13

olvaso6

2010.12.24. - 08:02

Előzmény:
#12 tuscany2

Ez egy sommás, ám semmivel alá nem támasztott vélemény!

Mi az, amivel nem ért egyet? Lehetne valamivel konkrétabban indokolni a véleményt? Az, hogy szentfazék, nem elegendő.

Valószínű, ön nem szentfazék, ez azonban önmagában nem érdem. Lehetne erre a lelkületre is valami "szép" jelzőt találni.

Tanított valaha? Jár gyereke iskolába? Mit szól ahhoz, hogy az egyetemeken 10 évig lehet lebegni? Mit szól ahhoz, hogy a kutyafuttában bevezetett alap és mesterképzés a semmire nem alkalmas fiatalok zömét zúdítja az országra? Mi a véleménye arról, hogy a tehetségtelen és/vagy lusta diák dirigál?
Nem szabad azt hinni, hogy a rendetlenkedő diák csak magának okoz kárt. Hihetetlen mértékben akadályozza a tanulni vágyó diákok fejlődését. Ezt nem lehet tűrni. Csendben mindenki maradhat olyan hülye, amilyen csak akar, de másokat zavarni, már nem megengedhető.

Tudomásul kellene venni, hogy a tanuláshoz két szereplő kell. Aki tanít, és aki tanul!!!! Egyik a másik nélkül csak eredménytelen pénz és ideg ****ékolás. Kisiskolás korban az eredményes munkához még a szülő is kell.

Foglalkozzon a lényeggel.
#12

tuscany2

2010.12.23. - 22:39

Ezzel a jóasszonnyal nem fog menni... Csak lecserélik egyszer valami normálisra. A Fidesznek akadna jobb is a saját soraiban. Miért ennek a szentfazéknak kellett odalökni ezt a tárcát?
#11

yucatan

2010.12.23. - 18:53

Előzmény:
#0 kihittevolna

Csak ott a gond a magyar ember agya nem akar amerikai módra gondolkodni.Példa ha egy magyar naracs helyett citromot kap ,dühében földhöz vágja és káromkodik.Az amerikai meg kifacsarja és limonádét csinál belőle...... majd eladja.
Amúgy megfigyeltem az átlag ny.európai ember a munkához is sokkal keményebben áll és lelkiismeretesen megcsinálja.A magyar ember meg ha lehet "háritja a munkát"A nyáron szabin voltam otthon a computerem beadta az unalmast és elvittem egy szervizbe.Rögtön ott termett egy szerelő és amikor mondtam dupla szerelési díjat adok ha azonnal nekilát,azt felelte 3 nap minimum.Elvittem egy másik helyre és a fickó két óra alatt tökéletesre megcsinálta.Szégyellem leírni cigány volt a szerelő és az ajándék 500 ft-t hálásan megköszönte.
#10

yucatan

2010.12.23. - 18:44

Előzmény:
#0 bicnicc

Mi van vén alkesz?Már ezt is kikezded?
Remélem Orcaoc nem kőműves.Mert engem ezért fikázol ,te meg tundra bugyi tervező voltál Moszkvában : ))))
Marhára értel mindenhez.Mond már el azt, amikor lovag voltál és tüzet kértél a sárkánytól .
#9

olvaso6

2010.12.23. - 18:24

Előzmény:
#8 AdrienMonk

Így igaz!

Családunkban van tanár. Kiváló végzettségű, kiváló minősítéssel doktorált, 15 éve tanít, a gyerekek és az igazgató is elismerik a teljesítményét, nettó 120 000 a bére.
Egy szerencséjük van, szeret tanítani. Különben már elment volna más állásba.

Még kerülhet olyan (anyagi) helyzetbe, hogy kénytelen lesz váltani.

Nem tudom miért nem a legjobbak lehetnek csak tanárok. Gyerekeinket bízzuk rájuk. Nem értem, miért nem tisztelik őket azok a szülők, akik egy mukk nem sok, annyit sem tudnának a gyerekeiknek megtanítani?

Megjegyzem sejtem. A legostobább emberek fel sem fogják, mi az amit tudniuk, és értékelniük kellene.
#8

AdrienMonk

2010.12.23. - 17:24

Addig amíg nem fizetik meg a pedagógusokat,nehéz lesz követelni!
#7

Kosinva

2010.12.23. - 14:30

A pedagógus képzés megfelelő fizetések hiányában befog dőlni, hisz a tehetséges gyerekek nem mennek pedagógusnak, mert nem akarnak éhbérért dolgozni (egy kicsivel a minimálbér fölött). A kevéssé jó képességűek, pedig be se jutnak a pedagógus képzésbe, ami nagyon helyes, csak ott fogunk tartani, hogy még rossz képességű tanárok se lesznek.

Az egyetemeknél pedig a két emelt szintű érettségi kötelezővé tétele ugyancsak sok szakot fog lenullázni, bár néhány szakot így is úgyis racionalizálni kell.

A legrosszabb dolog, ami felsejlik, hogy az államtitkár asszony mindent erőből akar átvinni, amiből már lehet tüntetés, plusz túl sokszor használja megkülönbözetésként a vidéki és a fővárosi egyetem jelzőt, pedig van olyan vidéki egyetem, ami ugyanolyan sikereket ér el, néha sokkal kevesebb forrásból, mint a agyon preferált budapesti egyetemek.
#6

liverpool

2010.12.23. - 14:00

Előzmény:
#0 kihittevolna

Veled ellentétben, igaz?
#5

szt.laci

2010.12.23. - 13:27

Nem olvastam a Pedagógiai Intézetről semmit, pedig, ha így marad, az egészet akár el se kezdjék! A Pedagógiai Intézet a balliberális gestapo az oktatásban.
Példa: Rohamszerűen végigjárták az iskolákat, megvizsgálták a gyerekek törzslapjait, és ahol 5 évre visszamenőleg egy kis hibát találtak attól a gyerektől 5 évre visszamenőleg megvonták a fejkvótát. Milyen hibák miatt? Pl.: a lapon a kerek pecsét helyett hosszú pecsét volt. (ugyanazokat az adatokat tartalmazza), vagy egy betű javítva volt stb. Sok önkormányzat kapott a hitleristván alatt tíz milliós bírságokat.
Más az a trendi, hogy a cigány gyerek nem fogyatékos, csak cigány. Ezért, minden cigány gyereket be kell integrálni a normál iskolába! Ott tartogatják őket, lemaradnak mint a borravaló, vissza kell őket vinni a speciális iskolába, csak hogy közben kinőttek a fejleszthető korból.
Egy utálatos társaság, istennek képzelik magukat, de többségük embernek is silány
#4

orcaoc

2010.12.23. - 11:43

Előzmény:
#0 bicnicc

már tegnap este elolvastam, tehát nemcsak a levegőbe beszélek. Igaza van Pálinkás Józsefnek ezután senki nem fog pedagógusnak menni. Túl sok a szint, elég lenne a mester és a tudóstanári. Annak legyenek kemény feltételei. (bizonyos idő eltöltése a pályán, tudományos munka stb stb)
#3

orcaoc

2010.12.23. - 11:22

Előzmény:
#2 liverpool

persze persze. bár az életpálya-modell hülyeség
#2

liverpool

2010.12.23. - 10:49

Előzmény:
#1 ajaj

Így van.
#1

ajaj

2010.12.23. - 10:36

Előbb a Magyar Bólint által keletkezett romokat kell eltakarítani.Ha az oktatás és a kultúra építőipar lenne gyorsan lehetne építkezni.De az emberekben okozott kármentesítéshez sokkal több idő kell.
A tanár becsületét a kapitalizmusban pénzben is szokták mérni,nem pályamodellel.Ki tudja ki lesz 3 év múlva hatalmon???????????