A vakszerencsének köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés, amikor március elején leomlott a budai várfal keleti felvezetőjének hét négyzetméternyi felülete. A terület vagyonkezeléséért felelős Várgondnokság Nkft. azonnal lezáratta a Siklótól a palotaudvarra vezető, a turisták által is kedvelt utat, és a tulajdonos Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. költségén nekilátott a veszély elhárításának. Az útzár kellemetlen perceket szerzett a Sándor-palotában működő köztársasági elnöki hivatalnak is, mert itt vezet az államfő számára kijelölt menekülési útvonal.

De milyen állapotban van a Várnegyedet körülölelő, mintegy 4,2 kilométer hosszú várfal, ha egyetlen hideg tél képes ekkora kárt okozni benne? Mint kiderült: az elmúlt évek pénzszűkének is köszönhetően a hónapokon át tartó fagy, majd a rések közé betoluló csapadék olyan mértékű romlást idézett elő, hogy milliárdokat vinne el a teljes helyreállítás.

Az első figyelmeztető jel a Karakas pasa tornyánál történt kőomlás volt február végén, amikor is a Csikós udvarban a mélygarázsnak kiásott - és több mint másfél éve sorsára hagyott - hatalmas, földbe vájt gödör fölött kiszakadt egy darab a szabadon hagyott falból. Ám ehhez képes méreteiben és a helyreállítás költségeit illetően is nagyságrendileg többszörös kár érte a keleti feljárót - tudtuk meg Szőke Balázstól, a Várgondnokság Nkft. ügyvezetőjétől. Itt a hét négyzetméternyi omláson kívül 500-600 négyzetméter falfelület lazult meg. A szokásos tél végi ellenőrzést tartották a nonprofit kft. munkatársai, amikor tapasztalták a fal súlyos károsodását. Mivel védett műemlékről van szó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is bekapcsolódott: határozatban kötelezte mind az nkft.-t, mind a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t az életveszély azonnali elhárítására. Ez azonban még lapzártánkkor sem történt meg, amiről a csukott fakapura nejlonfóliában kihelyezett A4-es lap felirata is tanúskodott.

A közbeszerzési szabályok szerint még életveszély esetén is csupán legfeljebb nyolcmillió forint fordítható a halaszthatatlan beavatkozásokra, ám a várfal érintett szakaszának rendbehozatala a Várgondnokság Nkft. kalkulációja szerint 140 millió forintba kerül. E munkára közbeszerzési eljárást kell kiírni, ami miatt bizonyos, hogy a turistaszezon kezdetére nem fejeződhet be a helyreállítás. Ám ez a javítás csak a jéghegy csúcsa. A Várgondnokság Nkft. munkatársai ugyanis körbejárták a várfalat, és mindenhol a kiadós tél, a zord időjárás pusztító nyomait tapasztalták. Szőke Balázs szerint kosaras kocsival kellene felmérni, milyen a várfal állapota, hol történtek elmozdulások, kilazulások az esetenként több száz kilós, több tonnás kőtömbökben, mielőtt a leromlás, pusztulás súlyos balesetet okozna.

Magyar Károly régész, a Budapesti Történeti Múzeum középkori osztályának helyettes vezetője is úgy látja: az általános felújítás nem halogatható tovább. A régész megerősítette: minden fal, amely ki van téve az időjárás viszontagságainak, folyamatos karbantartást igényel. Ez még fokozottabban igaz azokra a régészetileg feltárt falakra, amelyeket a közelmúltban bontottak ki, és amelyeknek a konzerválása még nem történt meg - a feltárt falak kétharmada ilyen. A fagyások miatt a várfalból a fuga kipereg, emiatt a téglák, kövek kifagyhatnak. Évente ki kellene javítani a hibákat, akkor kis költségből meg lehetne úszni a fenntartást.

Ám mivel a várfalakhoz harmincnegyven éve nem nyúlt senki, a munkát egy teljes állapotfelméréssel kellene kezdeni, statikai vizsgálatokkal és műemlékvédelmi szakvéleménnyel, amely a helyreállítás módját, mértékét meghatározza, valamint az eljárást és az anyaghasználatot is előírja - mondja Szőke Balázs. Ehhez az nkft.-nek nincsenek sem emberei, sem megfelelő gépei, eszközei - és pénze sincs.

Az idén 147 millió forintból gazdálkodó cég immár öt éve csökkentett létszámmal működik, a palota parkjainak, kertjeinek, útjainak karbantartása, illetve a fal jelenlegi állapotának szinten tartása is meghaladja erejét, miközben a javítási munkálatok elvégzésére egyetlen nyugdíjas kőművest tud foglalkoztatni.

Mindeközben a Csikós udvarban építeni kezdett mélygarázs sorsát is hosszú távra rendezni kellene. A rendkívül előnytelen szerződés, hogy a műemléki környezet területét kilencvenéves hasznosításra átadja az állam egy magánbefektetőnek, ma már nemigen menne át a döntéshozókon (bár azt senki nem vitatja, hogy a parkolást a Várban meg kell oldani). A megállapodást viszont aláírták, ami az államot is kötelezi. S persze kötelezné a beruházót is, ennek ellenére közel másfél éve tátong az üres gödör a várfal mellett - az életveszély elhárításán túl egy kapavágás sem volt hónapok óta. Csak a cégkivonatból derült ki, hogy a beruházásra létrehozott Wipark Budavár projektcégből az egyik tulajdonos kiszállt. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy az építési engedély a Várgondnokság Nkft. nevére szól.

Az MNV Zrt.-től írásban feltett kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a mélygarázzsal kapcsolatos problémákat illetően a Várgondnokság Nkft. az illetékes. Szőke Balázs viszont lapunknak azt nyilatkozta, hogy mivel az államot mint tulajdonost az MNV Zrt. képviseli, csak ő kezdeményezheti a szerződés esetleges módosítását vagy felbontását is.

Ebből a patthelyzetből feltehetőleg nincsen kivezető út az elkövetkező hónapokban, az új kormány megalakulásáig. Hogy azt követően lesz-e politikai akarat a várfal és az egész királyi palota állapotának felmérésére, az állagromlás azonnali megállítására és a rekonstrukcióra, azt jelen pillanatban valószínűleg még a kormányprogram szövegezői sem igen tudnák megmondani.

Rendhagyó történelemkönyv

A Várnegyedet körülölelő fal régészeti és műemléki védelem alatt áll. A tatárjárás után itt, a "pesti Újhegyen" (ma Várhegy) emelt vár védelmére készültek a falak, akkor épült ki a polgárváros is, amit ma a palotával együtt budai Várnak hívunk. Ám a késő középkorban az Árpád-kori szakaszhoz képest 8-12 méterrel kijjebb tolták a falakat - tudtuk meg Magyar Károly régésztől. Az építmény többször megsérült háborúk idején, a török korban, Buda 1686-os visszafoglalásakor, a város 1849-es ostromakor, amikor Görgey csapatai lőtték a várfalat, illetve 1944-45-ben, amikor a szovjet csapatok ostromolták Budapestet. A harcokat követően a sérült régi falak az adott kor technológiájával újjáépültek, sok helyen teljesen új szakaszok készültek. A középkorban kifolyókkal látták el a városfalakat, csatornákat, folyókákat építettek, hogy a bent összegyűlő csapadékot kivezessék. A második világháborút követően a kifolyókat befalazták, így a bent összegyűlő csapadék óriási problémákat okoz. A várfal afféle rendhagyó történelemkönyv - kibontásával feltárulna előttünk a magyarországi háborúk története is.