Orbán lefújta: 80 milliárdba fájt volna nekünk a botrány

Csak a díszlet

Zsuppán András: - itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2011.11.25. - 16:33
Létrehozás:: 2010.09.03. - 10:05

2010.09.03. - 10:05

Máltai székhelyű offshore cég kezére került az új Erkel Színház logisztikai bázisának kiszemelt zuglói telek. A Hiller István által elindított beruházás majdnem 80 milliárdjába került volna az adófizetőknek.

hirdetés

Három éve lelakatolva, omlásveszélyt jelző táblákkal körülvéve áll az Erkel Színház épülete a VIII. kerületi Köztársaság téren. Budapest legnagyobb befogadóképességű színházát 2007 nyarán záratta be a Hiller István vezette kulturális kormányzat, arra hivatkozva, hogy az épület életveszélyessé vált. Az Operaház ezzel elvesztette második játszóhelyét, megszabadult viszont a fenntartási költségek javától, ami nem jött rosszul a megszorítások levezénylésével megbízott főigazgatónak, Vass Lajosnak. Egy évvel később a kormány úgy döntött, a magánszféra bevonásával új színházat épít a bontásra ítélt régi helyén PPP-konstrukcióban. Az új Erkelben 2013-ban tartották volna az első előadást, de a kormányváltás után a projektet leállították.

Semmi sem drága

Az Erkel Színház esetében a viták eddig főleg szakmai kérdésekről folytak: szüksége van-e még egy játszóhelyre az Operaháznak, indokolt-e a régi épület bontása, mi legyen a ház belsejét díszítő két nagyméretű, védett Bernáth Aurél-freskóval? Az csak most, a projekt leállítása után derült ki, hogy a tervezett PPP-konstrukció egy ingatlanpanama elfedésére szolgált. Az egykori Oktatási és Kulturális Minisztérium összes ilyen beruházásához hasonlóan az új Erkel Színház is méregdrágán valósult volna meg.

Az állami tulajdonú telken a magánbefektető nagyjából nettó 20 milliárd forintért építette volna fel a "multifunkcionális kulturális központot", amelyben a színház mellett egyéb, hasznot hajtó létesítmények (szálloda, irodák, üzletek) is helyet kaptak volna. Az ajánlatot még vonzóbbá tette, hogy a csendes Köztársaság tér gyalogosforgalma a 4-es metró állomásának köszönhetően 2013-tól várhatóan megélénkül. Az Operaház évente 120 napig használhatta volna a színházi részleget, kirívóan magas, évi 3,1 milliárd forint bérleti díj ellenében. Huszonöt éves futamidővel számolva ez 77,5 milliárd forint, nem számítva a bérleti díjon felül fizetendő üzemeltetési költséget (500 millió).

Máig nem derült ki, hogy az első kormányzati nyilatkozatokban szereplő 19,2 milliárd forintos állami hozzájárulás hogyan kúszott fel az eredeti összeg több mint háromszorosára. Mivel az új Erkelt presztízsberuházásnak szánták, a pénzzel bőkezűen bántak: csak a projekt előkészítésére 4,6 milliárd forintot különítettek el. Amikor elvégezték a beruházás felülvizsgálatát a Hegmanné Nemes Sára által vezetett PPP-ügyi államtitkárságon a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, ezt az összeget is megalapozatlannak és túlzónak találták.

Forgatókönyv

Vajon melyik magánbefektetőnek szánták ezt a bomba üzletet? Ha minden az eredeti, meghiúsult tervek szerint történik, akkor a beruházó személye már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél eldőlt volna. A tervezett konstrukció szerint az MNV pályázatot ír ki három telek földhasználati jogának elnyerésére, majd a pályázat nyertesével megköti a bérleti szerződést, hiszen úgyis kizárólag a három telek fölött rendelkező cég tudja teljesíteni a feltételeket. A telkek közül kettővel nincs is probléma: az egyik az Erkel jelenlegi helyszíne állami tulajdonban, a másik a fővárosi önkormányzat szomszédos területe, amit az állam megvásárolt volna, hogy legyen hely az épület bővítésére.

Az előcsarnokban található Bernáth Aurél-freskókat 2009-ben védetté nyilvánították

Annál érdekesebb a harmadik telek, egy XIV. kerületi ingatlan ügye, amelyet az Operaház logisztikai bázisának szemeltek ki. Az állam, a MÁV és a Volánbusz Zrt. közös tulajdonában álló telek ráeső hányadát a Volánbusz még 2007-ben eladta egy magáncégnek, amelytől 2009 márciusában átkerült a Tatai Ingatlanforgalmazó Kft.-hez. A cégnyilvántartás szerint ennek a társaságnak egy máltai székhelyű offshore cég az egyedüli tulajdonosa. Talán soha nem fog kiderülni, melyik ismeretlen vállalkozást akarta az előző kormány "helyzetbe hozni" az Erkel Színház pályázatán a logisztikai bázis helyszínének kijelölésével. (Eszünkbe juthat egy kísértetiesen hasonló eset: 2006-ban a Magyar Televízió új székházának kiszemelt óbudai telket privatizálták, így a PPP-beruházást már csak a kiválasztott ingatlan tulajdonosa volt képes elvégezni, rendkívül kedvezőtlen pénzügyi feltételekkel.)

Az Erkel Színház régi épülete természetesen korszerűtlen és műszakilag elavult, ám a legkevésbé sem életveszélyes. Az épületben a bezárása óta is próbálnak az Operaház művészei, az állítólagos életveszélyt pusztán a nézőtér mennyezetének lepotyogó darabkái okozták (azóta hálót feszítettek ki a mennyezet alá).

Tatarozni olcsóbb

"Az Operaháznak szüksége van második játszóhelyre, de Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy sok tízmilliárd forintot költsön az Erkel Színházra. A mostani épület akusztikája kiváló, sok modern, külföldi színházban énekeltem, amely a nyomába sem ér. A csillogó-villogó, minden technikai újítással felszerelt épületnél sokkal fontosabb, hogy a Zeneakadémiáról kikerülő, tehetséges fiatal művészeknek legyen hol fellépni, és legyen egy hely, amely színvonalas, vonzó, népszerű produkciókkal újra megszeretteti a közönséggel az opera műfaját. Ha van rá igény, akkor húsz év múlva, jobb anyagi helyzetben lehet építeni egy korszerű színházat" - mondja lapunknak Gulyás Dénes operaénekes, országgyűlési képviselő.

A fideszes politikus szerint az Erkel bezárása fölösleges és kártékony döntés volt, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy az előző kulturális kormányzat mindenáron építkezni akart. "A tervezett külső logisztikai bázisra sincs szükség, a mostani gazdasági helyzetben kis helyigényű, sokáig használható díszleteket kell építeni, amelyek elférnek a színház épületében. Legfeljebb akkor van értelme egy külső bázisnak, ha azt több színház közösen használja" - mondja.

A színházat megviselte az elmúlt három év, de minimális felújítás után újra meg lehetne nyitni. Ehhez tisztasági festésnél kicsit többre, átfogó rekonstrukciónál kevesebbre van szükség, ami nagyjából egy-másfél év alatt, néhány milliárd forintból megoldható. A gyors cselekvés azért is fontos, mert hamarosan el kell kezdeni az Andrássy úti palota rekonstrukcióját, márpedig Budapest nem maradhat három-négy évre állandó operaház nélkül.

1911-ben nyílt meg a Népopera, a mai Erkel Színház az egykori Tisza Kálmán téren

FÜSTBE MENT TERVEK

Az Erkel Színházról mai állapotában senki nem gondolná, hogy építése idején Budapest egyik legszebb színháza volt. A Népopera 1911-ben épült Komor Marcell, Jakab Dezső és Márkus Géza tervei szerint, németes ízű szecessziós stílusban. A 3167 férőhelyes nézőtér akkoriban - és jelenleg is - a legnagyobb volt az egész fővárosban. Az épületet számtalanszor átépítették majdnem százéves fennállása során. Jelenlegi formáját az 1960-as évek elején nyerte el, amikor Kotsis Iván tervei szerint bővítették. Az Erkel Színház 1951-ben került az Operaház felügyelete alá. Az Andrássy úti palota korábbi nagy felújítása idején, 1980 és 1984 között csak itt tartottak előadásokat. Noha a házat rendre és nem is alaptalanul csúnyának minősítik, a reprezentatív főhomlokzat és az előcsarnok az 1960-as évek színvonalas, "kései Bauhaus" stílusú alkotása, az épület többi homlokzata viszont teljesen jellegtelen. A két monumentális falképet, a Szentivánéji álom című freskót és Az ember tragédiája című seccót a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2009-ben védetté nyilvánította, ezért megőrzésük kötelező, akár az épület bontása esetén is.

Az Erkel Színház újjáépítése legalább két évtizede napirenden van. 2005-ben pályázatot írtak ki az épület felújításának megtervezésére, amelyen három befektetőcsoport indult. A Trigránit leányvállalatának a Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda készített tervet, a KÉSZ Kft.-nek Mányi István irodája. Az utóbbi terv megtartotta volna az épület főhomlokzatát és közönségforgalmi tereit, csak a hátsó üzemi épületrészt bontotta volna el, hogy korszerű, új színpadrendszert, öltözőket, díszletraktárakat építsen a helyére. A tervből végül semmi nem lett, és a színházat két évvel később bezárták. Az Erkel látogatottsága mindig kisebb volt az Andrássy úti Operaházénál, de fennállása utolsó éveiben 60-70 százalékos kihasználtsággal működött. Bezárása (a fenntartási költségek megspórolása mellett) jelentős jegyárbevételtől fosztotta meg az intézményt.

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 36

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#37

Learten

2010.09.04. - 11:28

Előzmény:
#0 basatu

Tények? Már párszor kértelek ne vádaskodj, hozz tényeket. De neked nagyon nem megy. :(
Azért mocskolódsz. Mint pl. most is. Továbbra is szánalmas vagy.
#36

drgaramszegi

2010.09.04. - 09:03

Mi van, és lesz a köztársaság tér alatt?
#35

Learten

2010.09.04. - 08:50

Előzmény:
#0 basatu

"A kritika nem gyűlölködés,legfeljebb az éppen uralkodó politikai elit híveinek nem tetszik amikor hibáikat górcső alá teszi az ember."

Ez így van. De ha te figyelembe vennéd a tényeket is néha, akkor mindjárt másképp lennél kénytelen hozzáállni a dolgokhoz.

"Tudod elég sok időt eltöltöttem az átkosban hogy legyen valami fogalmam a személyi kultuszról,és annak egyik kiemelkedő alakjáról Rákosi Mátyásról,a magyar történelem legszégyenletesebb alakjáról,erre jön S.P.aki arra az útra lépett még az átkosban mint rákosi manó."

És ezért tolod a maszop szekerét? Eléggé félrelátod a dolgokat ezek szerint. Mielőtt azzal jönnél hogy közöd nincs a maszophoz, megemlíteném neked mindenről a FIDESZ és Orbán hibái jutnak eszedbe. Pedig ez nem egy fekete-fehér játék. Ha elég sokat éltél az átkosban, és nem haszonélvezője voltál, akkor kellene annyi bölcsességednek lenni, hogy tájékozódj is. Ne csak vádaskodj.
#34

kergebirka

2010.09.04. - 06:35

És még azt mondják egyesek hogy nem kerültek elő csontvázak . Talán igazuk van , ez még rohad és bűzlik . . .
Viktor megint megmentetlt nekünk néhány tízmilliárdot , ez már nem fog a MASZOP pártkasszájába kerülni !
;-)
#33

Learten

2010.09.04. - 04:41

Előzmény:
#0 basatu

"Egyébként minkét építészeti szörnyszülött a Fidesz és az szoclib szembenállásának köszönheti létét, azaz a politikai marakodásnak,javallanám hogy fejezzék be a marakodást ..."

Mutass példát! Jó ez a megjegyzés, de ha egyszer látnám nem gyűlölködsz, már egy nagyon picit jobb lenne ez a világ. Sőt igazabbnak hatna...
#32

imperative

2010.09.04. - 00:32

Előzmény:
#27 odgobe

Egy jó kis AIDS sokat segitene nekik.
Garantált gyógymód!!
#31

határeset

2010.09.03. - 21:48

Előzmény:
#30 odgobe

Nem feltétlenül az utolsóként használt szóra gondoltam, sőt. De egy másik világhoz tartoznak, és onnan ide nincs átjárás. Meg innen oda sincs.
#30

odgobe

2010.09.03. - 21:00

Előzmény:
#29 határeset

Igen.Különös anyagból vannak gyúrva.Szerves agyagból,valami olyanból mint mondjuk a szar.
#29

határeset

2010.09.03. - 20:43

Előzmény:
#28 határeset

Ja, és basatu soha nem unja meg. Különös anyagból van gyúrva.
#28

határeset

2010.09.03. - 20:42

Előzmény:
#27 odgobe

T. odgobe!

A "Maunikás" topic fórumán Nogen írta ordi_44-nek, hogy "neked is jár az orgazmus".
Hát ezért...
#27

odgobe

2010.09.03. - 20:00

Előzmény:
#25 határeset

T.határeset!
Miért adtok lehetőséget ennek a buzinak,hogy itt végezzen lelki önkielégítést.
Nem kell reagálni a provokációira,majd megunja és lelép.
Üdv.
#26

nemethistvan1

2010.09.03. - 19:06

1. a Nemzeti szinházzal nincs semmi baj!
2. a nemzeti mellett a MÜPA eg kalap szar, kívülről és nappal,
Azok akiknapközben látták, magyar és külföldi látogatók meg voltak botránkozva a két épület közti óriási külömbség láttán. Ez a kép némileg kedvezőbbé vált az esti kivilágítás során!
Nem tetszenek tudni a MÜPA kinek az idejében épűlt?
Az Erkel elbontása egyszerüen bün! A felújítása jólehet kemény suskába kerül, de pont a kultúrális értékeink érdekében ezt mielőbb meg kell tenni. A Hilleréket meg ki kell nyírni az offshore cégeikkel együtt!
#25

határeset

2010.09.03. - 18:44

Előzmény:
#0 basatu

Egy másik topicban egy másik fórumtársnak már megírtam a nicknevem származását, ha van kedved, szellemi kapacitásod, találj rá.
Gyenge menet volt a 33-as, de legalább nem lóg ki a sorból. Mindig az vagy.
#24

határeset

2010.09.03. - 18:01

Előzmény:
#0 basatu

Nincs Orbán király és nincsenek "alattvalói".

Irány a Népszava Online alsó széle közepe!
#23

izidor

2010.09.03. - 17:07

Előzmény:
#0 basatu

Basatu, te egy közönséges bunkó vagy.
#22

surgyelantimot

2010.09.03. - 17:04

Valakinek nagyon nagy üzlet lett volna az új Erkel megépítése, s a régi lebontása, majd a terület hasznosítása. Jól tette Orbán, hogy az asztalra csapott és azt mondta: állj, ne tovább! A Köztársaság téri Erkelt az új beruházás töredékéből újjá lehet varázsolni. Hiller, amikor belement ebbe az ostoba játékba, akkor vagy nagyon hülye volt, vagy nagyon okos ( lásd még: üvegzseb, ólomból). Szerintem a saját zsebébe is kapott volna pár millát, a pártkasszába meg néhány száz milla csordogált volna. Mármint a maszopéba. Undorító, gusztustalan, de hát mit vártunk egy olyan embertől ( Hiller), akit még a legeldugottabb tanyasi kis iskolában sem alkalmaznánk tanárként? Semmit. Nagyon jó, hogy eltűnt, remélem örökre.
#21

bela49

2010.09.03. - 16:52

Előzmény:
#0 basatu

Neked nincsen szükséged szinházra,amin ilyen képességgel,mint neked van nem is csoda.
DE,nekünk meg nincs szükségünk,ilyen bunko kommunistákra mint te vagy.
A forum gyalázatos szégyene vagy.
Igy néz ki egy bunko komcsi mint te.
#20

kerekferko

2010.09.03. - 16:09

Előzmény:
#0 basatu

Idióta baromságokat tudtok csak nyújtani. Alművészetet, derékon aluli szennyet. Közönségességgel pótoljátok a tartalmat, ordenárésággal a stílustalanságotokat. Szellemileg csak vegetáltok. Ezért nem tudtok értékeset és maradandót alkotni, felmutatni.

S hogy miért nem járnak a fiatalok operába? Mert elsorvasztottátok a művészeti tárgyak oktatását, kiirtottátok a Kodály-módszert az iskolákból. A Feleségemmel a három fiamat a zene szeretetére neveltem, külön tanárt járattam a lakásunkra. Szolfézst, zongorát tanultak, majd a két nagyobbik nyolcadik után felvette a gitrá szakot. Nem lettek művészek, de nem lennének egészek a zenei tudásuk, műveltségük, zeneszeretetük nélkül. A legidősebb fiam mérnök. A munkatársaival összejárnak egy kis szalonzenélésre.

Balázs Péter minden fontosat elmondott rólatok.
http://www.demokrata.hu/heti-hir/szolgalat-orom

" A gond az, hogy a balliberálisok úgy értelmezik a művészet szabadságát, hogy inkább csinálnak közönség nélküli színházat, mintsem tudomásul vennék a közönség kívánságát. Olyan, mint az előző rendszer, amely nem szerette a népét. Saját magát szereti, és a klientúráját.

A média, a film és a színház maguk által kinevezett üdvapostolai megteremtik és uralják a maguk közönségét, aki pedig tiltakozik ez ellen, azt kirekesztik, vagy nem vesznek róla tudomást.

Csak meg kell nézni a szabadidővel mit kezdeni nem tudó, kereskedelmi televíziókon élő tapstársadalmat, ahogy a legnagyobb gyengeelméjűséget is ünneplik, ha azt a korszellemnek megfelelően tálalják neki.
Ebben a szociálliberálisok remekül lubickolnak.

– Mi a véleménye a kortárs drámákról?

– A kortárs drámák írói többnyire a kuriozitás, a furcsaság felé mennek el, és azt az általános értéket, ami mindenki számára tanulságossá teszi a művet, nem, vagy nagyon ritkán találják meg. Szakonyi Adáshibája ma ugyanúgy hat, mint évtizedekkel ezelőtt.

Látjuk, hogy a közösségi léttől teljesen elidegenedett családok, emberek mennyire nem foglalkoznak egymással. De el tudom képzelni, hogy egyszer eljön az idő, amikor nem az egyéni boldogulás lesz a mérce. Sok darabot kapunk, olvasunk, de csak keveset tudunk bemutatni.
#19

kerekferko

2010.09.03. - 15:32

Előzmény:
#16 egyvidéki

NEM!
#18

kerekferko

2010.09.03. - 15:32

Előzmény:
#15 határeset

:))))))