Hatalmas botrány tört ki: 50 százalékkal emelték a vizdíjat

Csata az ivóvízért

Szentendrei Lajos: - uzlet@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2010.12.10. - 14:41
Létrehozás:: 2010.07.01. - 12:10

2010.07.01. - 12:10

A privatizáló magáncég nem csupán az ivóvízre, de a gazdák megélhetését jelentő öntözővízre is rátette a kezét.

hirdetés

Fent, a bolíviai Andok völgyében, több ezer méter magasban, húzódik Cochabamba városka. Eredetileg - a kecsua indiánok nyelvén - Kocha Pampának hívják, de a világ már csak így, Cochabambaként ismerte meg. S ismeri meg egyre jobban.

A városka ugyanis elszánt küzdelmet folytatott - az ivóvizéért. Harca manapság sokak számára immár jelkép. A megmaradás szimbóluma.

A cochabambai vízműveket éppen egy évtizeddel ezelőtt privatizálták, persze, az ott élők akarata ellenére, s a helybéliek a napokban óriási fesztivállal emlékeztek a „vízháború" tíz évvel ezelőtti kirobbanására, és a mások számára is tanulságul szolgáló győzelmükre.

A Feria del Agua (a Víz Ünnepe) több napos rendezvénysorozatán azonban az idén nemcsak bolíviaiak vettek részt, hanem jöttek vendégek Hondurastól Itáliáig és Uruguaytól Spanyolországig, azért is, hogy megosszák egymással tapasztalataikat az önszerveződés formáiról, módjairól, eszközeiről, az életet adó vízért folytatandó küzdelem fontosságáról. S az idei fesztiválon ott voltak az ecuadoriak is, akik okvetlenül és elengedhetetlenül szükségesnek tartották jelenlétüket, hiszen ők most ugyanazt a küzdelmet folytatják vízkészletükért, annak visszaszerzéséért, mint pár évvel ezelőtt a bolíviaiak.

1995-ben a Világbank akkori alelnöke előre megjósolta: "A XX. század sok háborúja az olaj miatt robbant ki, ám a XXI. század háborúit a vízért vívják majd". S a Világbanknak ezt igazán tudnia kell. Hiszen 1997-ben éppen Bolívia hatszázmillió dolláros hitelkeretét csakis azzal a feltétellel volt hajlandó megújítani, ha a kis dél-amerikai állam privatizálja a vízszolgáltatását. S a bolíviai kormány, amelyet akkoriban Hugo Banzer irányított, dobra is verte - egészen pontosan: árverésre bocsátotta - a városi vízszolgáltatást.

Oscar Olivera

1999. szeptember 3-án, zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen, a kormányzat érdekes kontraktust írt alá az Aguas de Tunari nevű céggel, amely nem más volt, mint a San Francisco-i székhelyű Bechtel egyik leányvállalata. Az Aguas de Tunari volt az egyetlen jelentkező az „árverésen", s el is nyerte a jogot arra, hogy rendelkezhessék Cochabamba valamennyi lakójának ivóvíz-ellátásával.

Ezt követően a La Paz-i kormány áterőltetett egy olyan törvényt, amelynek értelmében az Aguas de Tunari kizárólagos joga lett nemcsak Cochabamba ivóvíz-ellátásának biztosítása, hanem a környező mezőgazdasági vidékek nem ivóvize feletti rendelkezés is. Csakhogy az öntözéshez használt vizet (éppen mivel nem ivóvíz) korábban soha nem a városi vízszolgáltató felügyelte, semmi köze nem is volt hozzá, így az Aguas de Tunarinak sem lett volna joga e vizek ellenőrzéséhez. A gazdák korábban szabadon hozzáférhettek ehhez a vízhez, a privatizálás hát teljes joggal felháborította őket.

Ráadásul, amikor a Bechtel átvette a vízszolgáltatásokat, alaposan megnövelte a vízárakat: 35-50 százalékkal emelték a vízdíjakat. Tudnivaló, hogy Bolívia a dél-amerikai kontinens egyik - ha nem „a" - legszegényebb nemzete, ahol a családok átlagjövedelme havi száz dollárnál nem több. S e jövedelemnek legalább az egyötödét a vízdíjra kellett fordítaniuk. A privatizáció hatása azonnali és drasztikus volt.

Az érintettek azonban nem hagyták magukat: szerveződni kezdtek, megalakították például a Víz és az Élet Védelmének Koalíciója nevű szervezetet, amelyben - a hamarosan világszerte ismertté vált Oscar Olivera vezetésével - parasztgazdák, környezetvédők és gyári munkások vállvetve küzdöttek a vizükért.

A vízdíjemelések után nem sokkal ki is robbantak a protestálások és a nemegyszer mindent megbénító útelzárások és sztrájkok. A megnyomorítottak azonban hiába gyűjtöttek több tízezer aláírást az Aguas de Tunarival kötött szerződés felmondása érdekében, a rezsim eleinte hallani sem akart erről.

Hugo Banzer kihirdette még az ostromállapotot is, és felfüggesztette az alkotmányos jogokat. Kijárási tilalmakat rendeltek el, beszüntették a sajtó szabadságát, s például betiltottak minden olyan összejövetelt, amelyen négynél több ember jelent meg. Banzer mindebben „kiváló" partnerre talált Walter Cespedes kormányzóban és Manfred Reyes Villában, Cochabamba polgármesterében. (Mindhárom politikus egyébként az amerikai Ft. Benningben, a School of the Americasban folytatott tanulmányokat.)

Ám a felháborodott polgárok nem adták fel. Végül a kormányzat tisztségviselői felmondták a szerződést a Bechtel leányvállalatával, amely szintén nem nyugodott bele a döntésbe, és nemzetközi döntőbíróság elé vitte az ügyet. Végül bíróságon kívül megegyezett a bolíviai kormánnyal, ráadásul úgy, hogy nem kért pénzügyi kompenzációt sem.

A vízdíjak ismét a régiek lettek. A cochabambaiak küzdelme azonban tanulságul szolgált (és szolgál) más államok számára is, ahol megpróbálkoztak a vízszolgáltatás privatizálásával. Indiában például a francia Suez (az a vállalat, amely a pécsi vízműveket is birtokolta) a Gangesz vizének privatizálásával próbálkozott - sikertelenül. Hasonlóképpen a bolíviaiak példájából merítettek Argentínában is, ahol szintén eredménytelenek maradtak a vízprivatizációs kísérletek.

Szakemberek azonban most, kivált a cochabambai „évforduló" napjaiban, egyre erőteljesebben arra figyelmeztetnek: a részben a klímaváltozás miatt is bekövetkező környezeti változások (például a sivatagosodás, vagy éppenséggel a vízkészletek apadása) minden kétséget kizáróan ismét felpörgethetik a neoliberális privatizálási törekvéseket.

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 21

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#30

iiibphun

2010.07.04. - 14:36

Előzmény:
#0 georg1945

Jézus isten, ezt a sületlenséget én humorként szoktam terjeszteni, de ezek szerint van olyan marha, aki benyalja.
#29

iiibphun

2010.07.04. - 14:34

Előzmény:
#20 mucki

Mucki drága, az LMP volt az a párt, aki a hazai cianidos technológia betiltásáért küzdött és ezt sikerült is tavaly év végén elérnie (civil szervezetekkel együtt), nálunk be van tiltva. Az LMP természetesen támogatja a román ill. ottani magyar környezetvédők mozgalmát, de ezt nekik kell megvívni. E mellett felhívást intézett még annak idején az EU-hoz, hogy tiltsák be EU-szinten a cián használatát.

Ami nincsen, az nem tud lehullani. Nincs semmiféle álarc, neked van összeesküvési komplexusod.
#28

laphu

2010.07.02. - 20:23

Előzmény:
#25 zsolo74

"dokumentum film édesvizekről" "a Jangce folyó deltáját ahol már max légpárnással lehet közlekedni, mert a csónak is megfeneklik"

ajánlom a témában a HOME/Otthon c. filmet, ami a Youtube-ról online megtekinthető; több nyelven, de sajnos magyarul nem. az angol verziónál viszont beállítható magyar felirat.
http://www.youtube.com/watch?v=jqxENMKaeCU&fmt=22
#27

Hapci

2010.07.02. - 11:10

Előzmény:
#19 mucki

Kedves Mucki!

A dolog érdekessége, hogy Románia EU-ba felvételét nekünk kellett elsöként megszavazni, minden feltétel nélkül. Pedig legalább Verespatakot feltételként szabhattuk volna. És akkor még nem beszéltünk a székely autonomiáráról.

Üdvözlettel Hapci
#26

zsolo74

2010.07.02. - 10:57

Előzmény:
#25 zsolo74

200 millió embert!

Tényleg a Sárga tengerbe ömlik.
#25

zsolo74

2010.07.02. - 10:55

Előzmény:
#14 bvalek2

Kedves okoska. A spektrumon volt egy dokumentum film édesvizekről és ha nem volnál ilyen tájékozattlan: Láttad volna a Jangce folyó deltáját ahol már max légpárnással lehet közlekedni, mert a csónak is megfeneklik. (de google is látható).

És a csatornát is csinálják, mert vagy áttelepítenek 200 millió vagy megcsinálják ezt csatornát!
És talán a sárga folyónál is csökkenthetik az árvizeket!
#24

littlegreen

2010.07.02. - 05:07

Előzmény:
#4 Kosinva

"Az teljesen más mit csinál egy európai vállalat az EU-n belül és azon kívül."
Ez azért nem teljesen így van.
Gondolj csak a bankokra: otthon eszükbe sem jutna azt ATM használatért díjat felszámítani, de itt nálunk ől is OTP módjára viselkednek.
#23

littlegreen

2010.07.02. - 05:05

Bocs: ők is OTP módjára viselkednek.
#22

littlegreen

2010.07.02. - 04:58

Előzmény:
#4 Kosinva

"Az teljesen más mit csinál egy európai vállalat az EU-n belül és azon kívül."
Ez azért nem teljesen így van.
Gondolj csak a bankokra: otthon eszükbe sem jutna azt ATM használatért díjat felszámítani, de itt nálunk ől is OTP módjára viselkednek.
#21

mucki

2010.07.02. - 00:06

Előzmény:
#16 mucki

Igy pontosabb:
A szabadverseny önszabályozó képessége csak un. "perfect competition" versenyforma esetén müködik. Más versenyformákban sajnos nem, vagy csak korlátozva. Ha egy cég monopolhelyzetben van, (Pl. vizmü) akkor a fogyasztói védtelenek és a fogysztók védelme érdekében indokolt a szolgáltatás (tulajdon)jogának köztulajdonba vétele.
#20

mucki

2010.07.01. - 23:04

Előzmény:
#19 mucki

Es meg egy kérdés:
Ha az LMP annyira zöld mint állitja, akkor milyen programja van a verespataki cianidos bányászat megakadályozására ?
Ha nincs rá program, akkor ismét lehullot az álarc.
#19

mucki

2010.07.01. - 22:56

Előzmény:
#18 feketebuli

Elvileg egyetértek a hsz.-al, de meg kell jegyeznem, hogy naivság egy cégtöl morális kötelességtudatot elvárni. Egy cégnek a morális kötelességtudatota a törvények betartásáig terjed, de adddig is csak akkor, ha azt a helyileg illetékes hatalom megköveteli töle.

A cianidos bányászattal kapcsolatos kérdésre egyszerü a válasz. A nagy tavak mellett a morális elvárásokat törvényekbe iktatták, amiknek betartatására ügyelnek az állami szervek.
Romániában más a helyzet.
Es itt meg kell kérdeznem a fideszes és szocialista EU-s képviselöket, hogy mit tettek a Tisza ciánszennyezése után, hogy Európában is be legyen tiltva a cianidos bányászat?
#18

feketebuli

2010.07.01. - 21:41

Előzmény:
#15 Arany56

Arany56: "A Bechtel Corporation a világ egyik legmorálisabb, legemberibb vállalata. Jól ismerjük, mivel itt lakunk San Francisco mellett. "

Elhiszem!

A legtöbb nyugati (fejlett országok) cég etikusan viselkedik OTTHON! De hidd el, a GYARMAT az más! Oda lehet vinni olyan technológiát, amit a civilizált világ 200 éve nem látott!

"Több mint harmincmillió tonna aranyércet kíván kitermelni tizenegy év alatt Déva mellett egy kanadai tulajdonú bányavállalat, amelynek részvényese kezdeményezte a verespataki színesfémprojektet is. Miközben magyarországi környezetvédő szervezetek máris megkongatták a vészharangot a felsőcsertési ciántechnológiás aranybánya előre látható veszélyei miatt, a Deva Gold Rt. képviselői európai szabványok szerinti, a lakosság és a környezet számára egyaránt biztonságos létesítményt ígérnek, amelynek megnyitását repesve várják a 3500 lélekszámú, munkahelyhiánnyal küszködő bányászközségben.

Verespatak 2. A Deva Gold a régi csertési fejtés helyén folytatná az 1,4 milliárd eurós hasznot ígérő bányászatot. fotó: Tofilm StúdióCiántechnológián alapuló színesfémbányát nyitna az Erdélyi-szigethegység déli peremén a kanadai European Goldfields tulajdonában lévő Deva Gold Rt., amely nemrég folyamodott hatósági engedélyért a temesvári regionális környezetvédelmi igazgatósághoz.

A torontói anyacég részvényese az a máramarosi származású Frank Timiş üzletember, aki a kilencvenes évek végén belevágott a később a szintén a kanadai Gabriel Resources által átvett, Romániában és Magyarországon egyaránt élesen kifogásolt verespataki aranybányaprojektbe."
forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=32157

Kiváncsi lennék, ez a kanadai cég merne-e ciános technológiával aranyat kinyerni a Banff-i tó, vagy a Nagy Tavak mellett???

Ennyit a véleményed megalapozottságáról!!!
#17

feketebuli

2010.07.01. - 21:26

Előzmény:
#5 vadmadár

Kedves vad (szabad) madár!
Azért hazudni nem illik!
vadmadár: "Azért párt és párt között van különbség.
Az mszp-szdsz eladta a pécsiek vizét, a fidesz meg visszavette - erővel is, ha ez kellett.
Nem mindegy!!!!!!!!!!!!!"

A pécsi Vízműveket Páva Zsolt a "viziharcos" polgármestersége idején adták el a sueznek!

"A múlt árnyai

Másrészt a szocialisták egy huszáros húzással immár a Pécsi Vízmű 13 évvel ezelőtti részleges privatizációjának jogszerűségét is megkérdőjelezik (ekkor került be a képbe a francia Suez, amely 48 százalékos üzletrészt szerzett a cégben), mondván hogy amennyiben a mostani tranzakció törvénytelen, akkor a korábbi is az volt. A majd' másfél évtizedes üzlet felemlegetésének elsősorban politikai okai lehetnek: a várost ekkor Páva Zsolt, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője irányította, aki most első számú ellenzője a magánosításnak.

Páva kérdésünkre mindenesetre viccnek minősített a szocialista állítást, hangsúlyozva, hogy az üzlet akkor minden törvényességi próbát kiállt. A volt polgármester hozzátette: az akkori szocialista ellenzék egyhangúlag megszavazta a magánosítást, és a jelenlegi MSZP-frakcióban is többen ülnek az akkor igennel szavazó szocialisták közül. "
forrás: http://www.hirszerzo.hu/cikk.unios_milliardokat_bukhat_el_pecs_a_vizmu-privatizacio_miatt.87662.html
#16

mucki

2010.07.01. - 21:22

Előzmény:
#15 Arany56

Aranyoska ! Idézek pát mondatot az economia alapjai cimü tankonyvemböl és utána, az idézetek figyelembevételéval elbeszélgethetünk az alapvetö létszükségleteket biztító szolgáltatások privatizációjáról.

Idézetek:
1; A privát vállalkozás célja a MAXIMális profit !!!!!!!! (A lehetséges leg minimálisabb szolgáltatás szolgáltatás, a kiptéselhetö legmadasabb áron !!!)
2; A szabadverseny árcsökkentö es minöségnövelö hatása csak ugynevezett "perfect competition" (tökéletes verseny) esetén érvényesül, ami nagyon ritka jelenség.
3; A szabadverseny formái:
Monopolium: egy versenyzö, nincs verseny, (nevezhetjük szabad rablásnak is)
Monopolisztikus versenyforma; néhány versenyzö, verseny nincs, vagy csak minimális.
Gyakorlatban a "marketlieder" irányít.
Oligapoly;.......
stb.....

Még egy fontos idézet az említett, a szabadkapitalizmusban iródott konyvböl;

Ha az "economy of scale", vagy más ok miatt indokolt a monopolhelyzet, forma, fenntartása, akkor a fogyasztók védelmében indokolt (szükséges) a szolgáltatás állami kézben tartása.
#15

Arany56

2010.07.01. - 20:00

Milyen könnyű a régi szoci szólam - nagy vállalat ROSSZ, állami kezelés JÓ. De ha az ember utánna néz, kiderül a következő:

A város vízműve anyira rosszul kezelte a vízellátást, hogy a lakosság 40%-ának nem volt vízellátása. Ami víz a csapokból folyt, egészségtelen volt és nem folyt egész nap. Az emberek víztankos teherautókról vették sokkal drágábban a rossz, nem tiszta vizet.

Aguas del Tunari NEM vette tulajdonába a vízműveket, hanem szerződés szerint kezelte.

Miután megemelték a víz árat, amit azért kellett tenni mert a vízműveket javítani, bővíteni, modernizálni kellet, még mindíg nem volt az ár magasabb, mint a környező városokban.

A vállalkozó csoport meggyőzte a kormány szerveket, hogy az emelés főleg a sok vizet használó jómódú embereket érintse, ne a szegény népréteget.

A boliviai kormány az ország talajvizére vonatkozó törvényeket hozott, ami rémhír szerűen azt a hidelmet okozta, hogy a talajvizek is magán kézbe kerülhetnek.

A Bechtel Corporation a világ egyik legmorálisabb, legemberibb vállalata. Jól ismerjük, mivel itt lakunk San Francisco mellett.
#14

bvalek2

2010.07.01. - 16:16

Előzmény:
#13 zsolo74

El tetszik lenni tévedve. Az a csatorna már ott van 2500 éve. És mindkét folyó eléri a Sárga-tengert, természetesen.
#13

zsolo74

2010.07.01. - 15:49

Magyarországon meg rengeteg a édesvíz (lokálisan sajnos néhol túl sok is)...talán el kellene gondolkodni a víztározók építésén...amikkel az árvizeket is enyhíteni lehet!

Az is érdekes gondolkodni: Duna-Tisza csatornáról (hajózható méretben!) Régi terv de jó!
Kína ugye éppen a vízproblémák miatt épít egy hasonlót (csak kicsivel nagyobbat) a Sárga folyó és a Jangce között! Mert az egyik ilyen hatalmas folyam egyetlen cseppje sem éri el az Óceánt!
#12

-nori-

2010.07.01. - 15:12

Előzmény:
#11 laphu

Klasszikusokat, csak pontosan..........

Ez a beírás tökéletes megfelelője a mai helyzetnek. Függetlenül attól, hogy egy mozifilmben volt, minden szava igaz lehet.
#11

laphu

2010.07.01. - 14:53

- Ezt is, ha kérhetem.
- Mi ez?
- Ezennel a cégem tulajdonába kerül Bolívia vízkészletének 60%-a. A szerződés szerint mi leszünk az új kormány kizárólagos közművállalata.
- Ez kétszer drágább a mostaninál, nem írom alá.
- Akkor ne írja alá. De szeretném, ha valamit tudna rólam és a társaimról. Nekünk mindegy, hogy jobb- vagy baloldal, diktátor vagy szabadságharcos. Ha a mostani elnök együttműködőbb lett volna, nem ülnék itt. Ha nem írja alá, a farkával a szájában fog ébredni, miközben a lelkes utód ott csahol az ágyánál. Ha nem hiszi, öljön meg.
(James Bond: A Quantum csendje)