Az uniós pénzeszközök fölhasználásának leglátványosabb formáját azok a nagyberuházások jelentik, amelyek jelentős részét a Kohéziós Alapból finanszírozzák. Az alapot az 1993. évi maastrichti szerződés hozta létre azzal a céllal, hogy ebből támogassák a legkevesebb tízmillió euró költségvetésű, kiemelt beruházásokat azokban a tagországokban, illetve régiókban, ahol a bruttó nemzeti termék (GNP) nem éri el a közösségi átlag kilencven százalékát.

Előtérben a közlekedés és a környezetvédelem

Az alapító okirat szerint fele-fele arányban a közlekedés és a környezetvédelem legjelentősebb problémái orvosolhatók a pénzek felhasználásával. A közlekedésben út- és vasútépítések finanszírozására használhatók a támogatások, a környezetvédelemben pedig a hulladékgazdálkodás, a vízbázis-védelem (szennyvízkezelés, ivóvízvédelem) problémáinak megoldására pályázhatnak a tagországok. Lényeges változás volt 2003-ban, hogy - részben a 2004-ben újonnan csatlakozó országok igényeinek kielégítésére - a környezeti kármentesítés, a monitoring (vagyis az ellenőrzés) és a levegőtisztaság nehézségeinek megoldására is kiterjesztették az alap felhasználhatóságát.

A csatlakozás megkönnyítésére az unióba igyekvő országok 2000 után az előcsatlakozási alapként működő ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) program keretében is igényelhettek hasonló célokra támogatást. Ezeknél a beruházásoknál az értékhatár ötmillió euró volt, s hazánk évi 44 millió euró értékű támogatásra volt jogosult. Lényeges megkötésnek számít, hogy az adott fejlesztés egységes legyen, azaz gazdaságilag szét nem darabolható, és meghatározott műszaki tartalommal és funkcióval rendelkezzen.

Hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) alapdokumentumban határozza meg azokat a célokat, amelyekre Magyarország igénybe kívánja venni a Kohéziós Alap támogatásait. Ez a dokumentum a keretstratégia alapját adó nemzeti és uniós szektorpolitikára épül, s ez alapján születnek a konkrét támogatási kérelmek.

A Strukturális Alap pályázható pénzeszközeivel szemben a Kohéziós Alapból finanszírozott nagyberuházások támogatásáról az adott fejlesztés fontossága, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) céljaihoz való illeszkedés alapján a kormány dönt, pontosabban: első körös javaslatot tesz az Európai Bizottságnak, s a döntés joga Brüsszelé. A legalább 13 - környezetvédelmi beruházás esetén 6,5 - milliárd forint támogatási összeg feletti fejlesztéseket - jelentőségük miatt - az operatív programok kétéves akciótervei is nevesítik.

Lekörözött szomszédok

A nagyberuházások támogatására kizárólag a regionális fejlesztési tanácsok (rft), a szaktárcák és az NFÜ tehet javaslatot. Az esetlegesen más csatornákon elindított támogatási kérelmet az NFÜ az illetékes minisztériumhoz, illetve rft-hez irányítja. Ez a javaslattételi rendszer garantálja, hogy valóban csak a kiemelt jelentőségű, közösségi igényeket kiszolgáló és központi döntést igénylő fejlesztések kaphassanak támogatást.

Mindez persze nem zárja ki a magánkezdeményezésre induló fejlesztések támogatását, hiszen ha valóban közcélú a tervezett beruházás, hozzájárul az ÚMFT céljainak megvalósulásához, s ezt a fenti csatornák bármelyikén elhelyezkedő javaslattevő szervezet igazolja és támogatja, akkor nincs akadálya, hogy az elképzelés az unió döntéshozó szervei elé kerüljön.

Ami a Brüsszelnek benyújtott nagyberuházások számát illeti: Magyarország jelenleg dobogós helyen van a 27 tagállam között. Az összes, uniós támogatással megvalósítandó nagyprojekt 35 százalékára kért már Magyarország jóváhagyást az Uniótól, s ez arányaiban messze a legjobb teljesítmény a tagországok között. A kormány által elfogadott nagyprojektek összes támogatási értéke meghaladja a 994 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig az 1263 milliárd forintot.

A kéttucat kérelem kétharmadára, 16 fejlesztésre már rá is bólintott az unió, s ezzel a tavalyi év végén hazánk megelőzte a többi tagállamot. A Brüsszel által eddig elfogadott 88 nagyberuházás egy ötöde magyar, de a kifizetések terén is az élen járunk, s hazánk nyújtotta be az első időközi lehívást is. Az uniós források fölhasználásáról a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálója, a KPMG készített felmérést tíz kelet-közép-európai ország (Bulgária, Cseh-, Észt-, Lengyel- és Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) együttműködésével. Ebből is az derül ki, hogy a régióban hazánk vezet az uniós források időarányos felhasználásában.

Fölgyorsult a döntési folyamat

A nagyprojektek sorában olyan óriásberuházások szerepelnek, mint Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztése, a nemzetközi jelentőségű vasútvonalak korszerűsítése, a budapesti 4-es metró megépítése, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt, Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése. De más tekintetben is az élen jár Magyarország: a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal modernizációjához megítélt 41,3 milliárd forintnyi uniós támogatás jelenti az első vasúti közlekedésfejlesztési nagyprojektet az EU-ban a 2007-13 közötti időszakban.

A brüsszeli jóváhagyást igénylő nagyberuházások mellett több száz kiemelt projektről született döntés. Ezeket a döntéseket az egyes tagállamok saját hatáskörben is meghozhatják. Ilyen projektek például a pannonhalmi főapátság fejlesztése, a Szabadság híd felújítása, a Városligeti Műjégpálya átépítése vagy éppen vidéki nagyvárosok főtereinek megújítása, de még sorolhatnánk. Az ÚMFT keretében összesen 278 kiemelt beruházásra kötöttek már szerződést, összesen 1651,5 milliárd forint értékben.

De a határokon átnyúló fejlesztésekre is jelentős nagyságú uniós támogatást vesz igénybe hazánk. A határokon átnyúló beruházásokat finanszírozó Interreg Kezdeményezés keretében pedig 2004-től több mint 17 milliárd forintot lehet fordítani a határon átnyúló üzleti, környezet- és természetvédelmi, illetve kulturális együttműködések ösztönzésére, továbbá a kisebb határ menti közlekedési beruházásokra. Hasonló célú beruházásokat a jövőben is finanszíroznak, hiszen 2013-ig a magyarországi megyék és a szomszédos régiók - az Európai Területi Együttműködések keretében - 170 milliárd forintnyi uniós támogatást fordíthatnak hasonló, határon átnyúló fejlesztésekre.

Fontos változást jelentett, hogy mintegy 30 jogszabály módosításának hatására 2008 második felétől érdemben felgyorsult a végrehajtás. Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert az előkészítő szakasz így jelentősen rövidebb lehet. Szakemberek egyöntetű véleménye szerint a beruházások előkészítése szerteágazó feladat, gyakran akár kétszer annyi időt vesz igénybe, mint amennyi a tényleges építési idő.

(x)