Kínai segély Szerbiának

Hitel csókosoknak: 3 százalékos kamat, 15 éves futamidő

Techet Péter: - uzlet@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2010.04.20. - 21:38
Létrehozás:: 2010.02.22. - 18:09

2010.02.22. - 18:09

Kicsit mint az egér és az elefánt a hídon:együtt dübörögnek. Ilyennek látszik Szerbia és Kína stratégiai szövetsége is. Ám tény: déli szomszédunk sokat profitál ebből.

hirdetés

Boris Tadić szerb elnök tavaly augusztusban kötött stratégiai szövetséget Kínával. A hivatalosan persze Európába vágyó Szerbia félszemmel ugyanis másféle is nézelődik. A szerb államfő szerint országának külkapcsolatai négy pilléren kell, hogy nyugodjanak. Brüsszel és Washington mellett Moszkvára és Pekingre figyel Belgrád.

A moszkvai kapcsolat hagyományosnak tekinthető. A viszony persze kissé megromlott Slobodan Milošević bukásakor, mert az akkor hatalomra került liberális erők egyértelműen Nyugat felé akartak tájékozódni. Idővel azonban - amint számos más posztszovjet forradalom - a belgrádi lelkesedés is alábbhagyott, s kiderült: Szerbiában továbbra is erős a szláv testvériség érzése és az ehhez kapcsolódó Nyugat-ellenesség.

A szerb ideológiai törésvonalak a kívülállók számára a magyarhoz hasonló bonyolultságúak: például ott is akadnak olyan antikommunista jobboldaliak, akik holmi „kelet népe vagyunk" hangulatban Moszkva vagy a még keletibb régiók felé érdeklődnek. A jobboldali Vojislav Kostunica például - ugyan a szerb politikusok azon ritka alfajához tartozik, aki nem volt kommunista párttag - egyre EU-ellenesebb, Amerika-ellenesebb hangot enged meg magának. Főleg Koszovó elvesztése hevítette a hangulatot.

Mint ismert, a szakadár tartományt a nyugati hatalmak igen hamar elismerték. Moszkva és Peking azonban - persze saját szeparatistáiktól is tartva - elutasította Koszovó elismerését, és ezzel kivívta a szerbek szimpátiáját. (Az más kérdés, hogy Moszkva úgy „állt bosszút a Nyugaton" - kissé sután -, hogy elismerte Dél-Oszétiát és Abháziát. Peking nem tett ilyen csacska lépést, és ezért Belgrád komolyabbnak tartja a kínai felet.)

Belgrádi éjszaka: határ a csillagos ég?

A szerb politikában Koszovó után kerültek egyazon nemzeti táborba a kommunisták, a szlavofil ortodoxok, Kostunica jobboldalijai és a radikálisok fasisztái. Azonban az elhagyatottság érzése olyan erős, hogy még a demokratapárti Tadić is azonos szövetségest lát Brüsszelben, mint Pekingben.

Peking pedig mindenkit szívesen lát társaságában. A gazdasági válság által alig sújtott hatalmas ország Afrikában és Dél-Amerikában már eleddig is - ugyan csendben - nagy erőkkel nyomult: nyersanyagot szerez be itt, cserébe pedig olcsó hiteleket ad, építkezéseket folytat. Kelet-Európába pedig a kínaiak saját iparukat akarják kiterjeszteni. Ennek egyik példája a balkáni térség.

Kína főleg az olcsó hitelkonstrukciókkal nyerte meg Belgrádot. Az Export-Import Bank of China például három százalékos kamatra ad 145 millió eurót Szerbiának, 15 éves futamidőre. Az ország jegybankelnöke, Radovan Jelašić szerint ma a világpiacon hat százalékos, 5 éves futamidejű hiteleket találni csak - így a kínai ajánlkozást semmiképp sem utasíthatták volna el.

Kína konkrét beruházásokkal is segíti a szerbeket. Belgrádban például újabb Duna-hidat - jelenleg összesen egy van - építenek kínai cégek, Pribojba a kínai Dongfeng Motor teherautógyárat telepített, Újvidéken meg kínai traktorgyár működik. Kínaiak fogják 900 millió euróért felújítani a požarevaci szénerőművet, valamint Belgrádban 1500 munkást foglalkoztató ipari telepet adnak át nemsokára.

A szerbek egy jelentős része azonban elítéli a kínai orientációt - szerintük Szerbiának végre valahára Európába kéne mennie, s el kéne felednie a régi sérelmeket, mint például Koszovót. A szerb politikában azonban csak a kicsi, voltaképp Soros-pénzen (is) támogatott Liberális-Demokrata Párt (LDP) mer határozott Nyugat-barát politikát követelni. Az itthon is ismert jelzőket persze meg is kapja ezért a párt.

A kínaiak azonban nem csak déli szomszédunknál nyomulnak. Montenegrót például rá tudták venni, hogy 47 millió euróért Kínától vegyen hajókat. Moldovában pedig voltaképp az ország össz-GDP-jének negyedét már a kínai „China Overseas Engineering Group" biztosítja.

De az EU-tag görögök is 35 évre éppen egy kínai cégnek adták kizárólagos koncesszióba az ország vezető kikötőjét, a piruszit. A mindig is Amerika-ellenes görögök többsége ráadásul még üdvözli is a kínaiak egyre jelentősebb jelenlétét.

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 11

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#7

vitamin

2010.02.24. - 17:37

Előzmény:
#6 gyergyai

Nagyon jól tudom, hogy a horvátok katolikusok, és a szerbek ortodoxok.

A barbárságnak viszont nem sok köze van a valláshoz, a katolikus horvátok - haragszom is rájuk ezért - ugyanolyan atrocitásokat követtek el, mint a szerbek. Ha a horvát tengerpartra nem autópályán, hanem a régi, belső úton utazik, Karlovactól láthatja azokat a szétlött házakat, ahol korábban szerbek laktak, de 1995-től a horvátok elüldözték őket. Ugyanezen az úton van egy falu, Kijevo, ahol még tavalyelőtt is minden ház szét volt lőve. Nem véletlen, hogy Gotovina horvát tábornokot a Hágai főügyész háborús bűnökkel vádolta meg, holott a horvátok nemzeti hősként ünneplik.

Ezek a Balkán veszélyes és tragikus helyszínei, sok helyen még mindig látni a halálfejes "MINA" (Akna) táblákat, csakúgy mint Bosznia-Hercegovinában.

Én beszélgettem horvátokokkal, szerbekkel is ezekről a tragikus évekről, ők úgy érzik, hogy a nagyhatalmak játékszereivé váltak, egyébként a 20.század végén elképzelhetetlen lett volna testvérnépeket így egymásra uszítani. Végül: Én ugyan inkább a Boszniai Szerb köztársaságot ismerem - Banja Luka és környéke -., de az ottani szerbeknek semmi bajuk nincs a magyarokkal, és nem tekintenek minket ellenségnek. A Mostari muzulmánok (bosnyákok) pedig kifejezetten kedveltek minket ottjártunkkor, egy szót ismételgetve : "Hidepito" - utalva a Csontváry által is megfestett török híd magyarok általi újjáépítésére.
#6

gyergyai

2010.02.23. - 22:10

T. vitamin ! nem fogtam mellé, csak Ön tudatlan,mert a horvátokat ortodoxoknak véli.Éppen arról van szó, hogy a horvát és a szerb azonos nép, csak az egyik - a horvát - a nyugat népe - míg a szerb az ortodox intoleráns barbár, ez volt 45 ben a délvidéki magyarral is és 90 ben a horváttal. Olvasson többen hogy ne legyen ilyen tudatlan !
#5

vitamin

2010.02.23. - 11:11

Előzmény:
#4 gyergyai

Most melléfogott, mert nagyon sok nyugat-európai tervez Horvátországi letelepedést, illetve már most is vannak ott több ezren. (Igaz, többségében nyugdíjasok, illetve csehek és németek)

A szovjet katonákkal kapcsolatos állítása is féligazság, mert kevésbé az ortoxod hítűek, mint inkább a közép-ázsiaiak és az ateisták erőszakoskodtak. Viszont hallott-e arról, hogy az orosz tisztek a Budapest ostrománál nemi erőszakot elkövető katonákat kivégeztették? Mert ilyen is volt, a hírforrás maga a Hír Tv, amely igazán nem vádolható oroszbarátsággal.

(Mellesleg nagymamám már nem él, de amig élt, ő arról mesélt, hogy Debrecenben az oroszok nem követtek el atrocitásokat, igaz, a II. világháborút sem úgy élték meg, ahogy a budapestiek 1945 elején.)
#4

gyergyai

2010.02.23. - 09:05

T. Vitamin !
egy dolog turistaként néhány napig bájologni és más ott élni, erről kérdezze meg a horvátokat vagy az erdélyi magyarokat, de a kedves nagymamáját is megkérdezheti a szintén ortodox hitű szovjet katonákkal kapcsolatos tapasztalatairól.
#3

vitamin

2010.02.22. - 20:54

Előzmény:
#2 gyergyai

Kedves gyergyai! Amit Ön ír az butaság, leegyszerűsítő általánosítás, és a Balkán ismeretének teljes hiányát jelenti.

A Balkán Európa legszebb, legegzotikusabb, és legvadregényesebb régiója, kedves, közvetlen emberekkel, gyönyörű tájakkal, hangulatos, multikulturális városokkal.
Tény, hogy bizonyos szempontból az egyik legszegényebb régiója is, ami főként a hosszú török megszállás következménye.

De népei nem bűnözök! Higgye el, sokkal jobb a közbiztonság a dalmát tengerparton, vagy a boszniai Mostarban, mint Siófokon.
Az albánok híre lehet hogy Nyugaton félelmetes, de Albániában mindenki kedves és vendégszerető volt velünk.

Próbálja ki, utazzon el Bosznia, Montenegro és Albánia érintésével Görögországba. Tanuljon meg szerbhorvátul, albánul és görögül 20-30 alapszót. Élete egyik legszebb élménye lehet. Nézze meg Szarajevót, Mostart, tegyen egy kitérőt a Kotori öbölhöz és a Durmitor Nemzeti Parkhoz. Kóstolja meg a helyi ételeket, italokat, és legyen nyitott. Ne féljen, kérdezzen bátran, válaszoljon őszintén, és akkor nem fog csalódni.
#2

gyergyai

2010.02.22. - 19:43

A kelti,ortodox hitű országok szellemileg és kulturálisan közelebb állnak a mohamedán világhoz, mind a nyugathoz. Ha az EU kulturális alapokon szerveződen még Görög országot sem lenne szabad bevenni. / lásd a mostani gazdasági helyzetet a több évtizedes tagság ellenére / Balkáni, barbár, rabló banda az egész.Csak bűnözőket adnak az EU nak
#1

vitamin

2010.02.22. - 19:43

Nekem úgy rémlik, a korabeli Jugoszlávia, mint az el nem kötelezettek oszlopos tagja, és Kína kapcsolata már a hetvenes években is jó volt.

A Nyugat pedig azáltal, hogy elismerte Koszovó függetlenségét, még inkább Kina vonzás-, és érdekkörébe taszította Szerbiát.

A cikkhez kapcsolható egy érdekes hír: Szerbia azt is fontolóra vette, hogy több százezer kínait telepít be az országba, ellensúlyozandó a gyenge népszaporulatot és népességfogyást. Terveik szerint a szerbül beszélő kínaik ugyanolyan jó szerb hazafiak lehetnek , mint őslakos társaik, a vegyes házasságokból eredően pedig 50-80 év múlva már nem lesz jelentősége a bőrszínnek.