Hadi bemutatók, életnagyságú huszárszobrok, térhatású díszkivilágítás - ezek várják március 15-én a fővárosba látogatókat. Az emléknapi rendezvényt lebonyolító cégnek szerencséje van: még akkor nyerte el a 185 millió forintos közbeszerzési megbízást, mielőtt a kormányfő meghirdette volna az agrártámogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó kifizetések befagyasztását.

Ugyancsak jól járt az a hat utazási iroda is, amely a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közbeszerzésének köszönhetően a minisztériumok és az egyéb állami szervek utazásait bonyolíthatja le a jövőben 2,5 milliárd forintos keretösszeg erejéig.

Ebbe az új kabinetnek már aligha lehet beleszólása, pedig január 19-én Bajnai Gordon miniszterelnök azzal indokolta a döntési és kifizetési moratórium bevezetését, hogy senkinek sem szeretnék megkötni a kezét, bárki alakítson kormányt az országgyűlési választások után. E gesztus akár még gáláns is lehetne, ha nem lenne köztudott: a költségvetésben ezernyi lyuk tátong, s csoda, ha áprilisig kitart.

Tömeges felzúdulás

A kormányhatározat januári hatálybalépése után az állami szervek kizárólag olyan közbeszerzést indíthattak, amelyben az eljárást lezáró döntést csak a következő kormány minisztereinek kinevezését követően hozhatták volna meg. A moratóriumba az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatait is bevonta a kabinet, felszólítva az uniós tenderek bírálóbizottságait, hogy április elsejétől már ne tegyenek javaslatot projektek és pályázatok támogatására.

Állami cégek és önkormányzatok vezetői, pályázni szándékozó kis- és középvállalkozások, jogos támogatásukra váró gazdák, valamint megrendelést remélő mérnökök egyaránt felháborodtak az intézkedés miatt. A Magyar Agrárkamara egyenesen évekre kiható késésekről és visszaesésekről beszélt. Elnöke, Forgács Barna úgy fogalmazott: ha érvényben marad a források befagyasztása, akkor az a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban is helyrehozhatatlan károkat fog okozni.

Még a kátyúzásokat is leállította volna a moratórium

Szerinte azok kerülhetnek a legrosszabb helyzetbe, akik már megvalósították a pályázati célokat, a kifizetési kérelmüknek is helyt adtak a hatóságok, s most várnák a nekik járó pénzt, hogy vállalkozóikat ki tudják fizetni időben. Ha viszont a döntési és kifizetési határidők csúsznak a moratórium miatt, de az elszámolási határidők változatlanok maradnak, akkor később esetleg tömegével kell visszafizetniük a támogatásokat. Az agrárkamara ezért levelet írt a miniszterelnöknek, hogy a kormány vegye ki a moratórium hatálya alól a mezőgazdasági pályázatokat.

A tiltakozáshoz az infrastrukturális fejlesztéseket féltő Magyar Mérnöki Kamara is csatlakozott. A köztestület elnöke, Barsiné Pataky Etelka arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami megrendelésű munkák blokkolása veszélyezteti az egyébként is nehéz helyzetben lévő tervezőket és kivitelezőket. A tőkehiányos mérnöki kis- és közepes vállalkozók pedig aligha tudnak átvészelni egy közel féléves időszakot folyamatos állami megrendelések nélkül. A kamara ezért arra kérte a parlamentet, hogy tekintse át: milyen beruházások szenvedhetnek csúszást, vizsgálja meg, hogy rendelkezésre áll-e a költségvetésben a "program szerinti" közbeszerzések fedezete, fennáll-e a veszélye uniós források elvesztésének, és hozzon döntést a bevezethetetlen elektronikus közbeszerzés elhalasztásáról.

Kuszaság és korrupció

A közbeszerzések terén ugyanis kaotikus a helyzet. A korrupciónak tág teret biztosító gyakorlatot nemcsak a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsa illette kritikával, hanem az Európai Bizottság is. Hazánk becslések szerint évente százmilliárd forinttól esik el az uniós pénzek szabálytalan felhasználása és a közbeszerzéseknél tapasztalható - árfelhajtó hatású - korrupció miatt. A Közbeszerzési Tanács erre vonatkozóan tavaly egy felmérést is készíttetett.

A tenderekben részt vevők 40 százaléka vélte úgy, hogy a közbeszerzési eljárásokban előfordul a korrupció, a mélyinterjúkban viszont már a válaszolók kétharmada vélekedett így. A Gazdasági Versenyhivatalnál úgy látják, hogy gyakran a közbeszerzések kiírói a korrupciós ügyek legfőbb szervezői azáltal, hogy eleve a nyertes cégre szabják a feltételeket. Ezért gondolják sokan azt, hogy a közbeszerzések jelentős része pártfinanszírozási célokat szolgál. Az azonban gyanús, hogy választási évhez közeledve százmilliárdokkal ugrik meg az eljárások értéke. 2009-ben a válság dacára is majd' négyszázmilliárddal több közbeszerzést írtak ki az állami szervek 2008-hoz képest.

A korrupció visszaszorulását sokan az elektronikus közbeszerzés bevezetésétől várnák. Ennek - az uniós értékhatár feletti közbeszerzéseknél - a jogszabályok szerint már két hónapja működnie kellene, csakhogy 2010. január elsejére nem sikerült felállítani a rendszert. Ráadásul az államfő - egyéb okok miatt - visszaküldte a parlamentnek azt a törvény-előterjesztést, amely elhalasztotta volna a bevezetés határidejét. A bizonytalan jogi helyzetnek a parlament a tavaszi ülésszak utolsó napján vetett véget: az Országgyűlés február 22-én úgy döntött, hogy mégsem kötelező január elsejétől az elektronikus közbeszerzés, bevezetése nincs határidőhöz kötve, s nem követett el jogsértést az, aki az elmúlt két hónapban az uniós értékhatár feletti közbeszerzését nem elektronikusan bonyolította le.

De lekerült a napirendről a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása is, amely a kormány korrupcióellenes csomagja keretében jött volna létre. Sólyom László ugyanis nem értett egyet az új intézmény elnöki kinevezésére vonatkozó jogszabályokkal. Így se új hivatal, se újonnan bebetonozott hivatalvezető nincs. Lesznek viszont átláthatósági biztosok, akik a közbeszerzések tisztaságára fognak figyelni.

Finomhangolás?

Február utolsó napján pedig megjelent az a rendeletmódosítás is, amellyel a kormány végül valamelyest meghajolt a kamarák akarata előtt. Így az uniós forrásból megvalósuló és már támogatási szerződéssel rendelkező közbeszerzéseket a kabinet kivette a moratórium hatálya alól. Hazai forráson alapuló közbeszerzést azonban továbbra is csak úgy lehet indítani, hogy az eljárást 2010. június 30-a után lehet lezárni. (2009-ben a 6611 közbeszerzési eljárásból 2279-hez kapcsolódott uniós támogatás.

Ez körülbelül 720 milliárd forintnak felel meg.) Maradéktalanul ugyanakkor az agrárkamara sem örülhet: a kormány csak a január 20-a előtt beadott pályázatokat engedi elbírálni, a moratórium hatálybalépése után meghirdetett tenderekre benyújtott projekteket már nem. Szollár Domokos kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy a kormány miért nem a döntés előtt egyeztetett az érintettekkel, s miért nem gondolta át jobban a moratórium következményeit, úgy válaszolt: "Már nem ezzel kell foglalkozni."