A Malév leállásának idegenforgalmi hatásával foglakozik gyorselemzésében a konjunktúrakutató: kimutatásukból kiderül, hogy a Malév kiesésével az idegenforgalmi mérleg többletének negyede azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás összességében pedig mintegy 0,3-0,5 százalék is lehet.

Az MNB adatai szerint a múlt év első háromnegyedében 473 milliárd forint többlet jelent meg a folyó fizetési mérleg idegenforgalmi során, alig 9 milliárddal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 2010-ben 616 milliárd forint idegenforgalmi többletet könyvelt el Magyarország a fizetési mérlegében.

A Kopint-Tárki elemezésében leírja azt is, hogy a működési tevékenységét 2012. február 3-án beszüntető Malév helyét részben külföldi légitársaságok veszik át, míg a kereslet egy része más repülőterekre terelődik, különösen az átszálló utasok esetében.

Az intézet számítása szerint az eredmény-kimutatások alapján 1999 és 2010 között a Malév által eladott jegyek összértékének átlagosan 74 százaléka – évi mintegy 80 milliárd forint – származott külföldi értékesítésből, amit az export oldalon számolnak el. Ez átlagosan a teljes idegenforgalmi bevétel 8,4 százaléka volt.

A Malév üzemelés leállása után több külföldi légitársaság is jelezte, hogy nagyobb kapacitást csoportosított át Magyarországra. Az így közlekedő járatokra értékesített jegyek kétszeresen is rontják az idegenforgalmi mérleget – mutat rá a Kopint-Tárki. Egyrészt a külföldiek által vásárolt jegyek értéke kiesik az exportbevételből (amely azonnal 8,4 százalékkal csökken), másrészt a belföldi utasok jegyvásárlása ezentúl a kiadási oldalon fog megjelenni.