"A BKV Zrt. a társaság vagy a társaság vezetőinek jó hírét veszélyeztető valamennyi kérdésben haladéktalanul megteszi a szükséges jogi lépéseket a Heti Válasszal szemben" - közölte a fővárosi vállalat, miután 2008 elején gyanús buszbeszerzési előkészületen kaptuk a menedzsmentet.

Az ilyesfajta mondatszerkesztés általában a cikket közlő médium gyors hiteltelenítését szolgálja, de - mint látni fogjuk - nem feltétlenül jelenti a beígért perek megindítását. Az elmúlt három évben lapunk 17 alkalommal szembesült azzal, hogy politikailag fajsúlyos kérdésekben jogi eljárások "áldozatává" válhat.

Miután azt tapasztaljuk, hogy egy-egy közszereplő teljes megdicsőülésként kommunikálja, ha pert nyer akár csak első fokon, most egy csomagban számolunk be arról a 13 jogi eljárásról (illetve kezdeményezésről), amely a Heti Válasz győzelmével zárult. Különös tekintettel arra, hogy a helyreigazítási és rágalmazási perek többségét olyan ügyekben indították, amelyekben ma már a nyomozó hatóság vizsgálódik - nem ellenünk.

I. Forró ügyek

A BKV-botrány nyitánya
A Citadellától a reptérig
A főváros szennyese
Kormányzati negyedelés
Moszkvai sumákság
Sikerdíjas Cargo-biznisz

A BKV Zrt. végül sem haladéktalanul, sem másként nem indított pert a buszbeszerzésről szóló írásunk miatt - noha a társaságot akkor irányító Antal Attila már két nappal a cikk megjelenése után múlt időt használt egy interjúban: "megtettük a jogi lépéseket a Heti Válasszal szemben". A visszakozás egyet jelentett a beismeréssel, vagy is a vállalat valóban a vezérigazgató fiát foglalkoztató Alfa Busz Kft.-re írt ki egy négymilliárd forintos csuklósjármű-tendert.

Hagyó Miklós és Antal Attila

Mi több, a botrány hatására a székesfehérvári kft. visszalépett az álpályázattól, a Hagyó Miklós korabeli főpolgármester-helyettes által "kitalált" Antal pedig - megromlott egészségi állapotára hivatkozva - lemondott. Ma ugyanőt egyebek mellett azzal gyanúsítja a nyomozó hatóság, hogy 2007 januárja és 2008 áprilisa között szükségtelen szolgáltatásokra szerződött külsős cégekkel. Antal bűnlajstromán a négymilliárdos ügy nem szerepel, hiszen egy meghiúsult buszbeszerzési kísérlet nyilván nem alapozhatja meg a hűtlen kezelés gyanúját.

A volt vezérigazgatóról később azt is kiderítettük: éveken át egy érdekkörben mozgott a Citadella megrongálójaként és a ferihegyi taxisháborúk "tábornokaként" ismert Veres Istvánnal. Utóbbi - megállapításainkat sérelmezve - rágalmazás miatt bírósághoz fordult, ám két év huzavona után felmentő ítélet született (bűncselekmény hiányában).

Az elsőfokú verdikt indoklása szerint "az újságírók oknyomozó tevékenységének jelentőségét jól példázza, hogy időközben a cikkben név szerint említett Antal Attila és Rényi-Vámos Krisztina (a Budapest Airport volt jogi vezetője - a szerk.) ellen is büntetőeljárás indult", vagyis a Heti Válasz "jóval megelőzte bizonyos kérdések feszegetésével a nyomozó hatóságokat".

A megelőzés jegyében lapunk egy másik budapesti történettel is előrukkolt. Tavaly novemberben jeleztük: felmerül a gyanú, hogy a főváros szándékosan akar elbukni egy 4-5 milliárdos pert a csepeli szennyvíztisztító magánkivitelezőivel szemben. Írásunk nyomán Wertán Zsolt Zoltán kereszténydemokrata képviselő feljelentést fogalmazott, mivel maga is úgy tapasztalta, az önkormányzat jogi képviseletét ellátó Molnár Judit (Lakos Imre liberális képviselő felesége) nem tesz meg mindent, hogy ne kelljen horribilis pluszpénzeket kifizetni az állítólagos pótmunkákra.

Molnár Judit helyreigazítási kérelmet juttatott el lapunkhoz, de ennek elmaradása miatt végül nem indított sajtópert - a fővárostól kapott ügyvédi megbízását viszont nemrég visszaadta. Wertán beadványának is lett foganatja: a Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyvédi visszaélés bűntette miatt már eljárást folytat a témában. Ráadásul Balogh Zsolt Magyar Nemzet-beli kitárulkozása után minden ilyesfajta budapesti ügy más megvilágításba került; a BKV egykori megbízott vezére bevett szokásként emlékezett vissza arra, hogy a pályázatokon győztes cégek utólag árat emeltek, és a vállalt határidővel is "bűvészkedtek" - hogy a politika cinkosaként minél több közpénzt facsarjanak ki a rendszerből.

Talán már az eddigiekből is kiderült, hogy a Heti Választ az elmúlt három évben többnyire akkor fenyegették jogi lépésekkel, ha gigaberuházások vagy -beszerzések körül kezdtünk matatni. Szilvásy György még kancelláriaminiszterként kérte ki magának, hogy azt állítottuk: az új kormányzati negyed felépítését menedzselő szervek mindegyikében megjelentek a Gyurcsány Ferenc üzletemberi énjéhez köthető szereplők - projektgazdaként például kizárólag "az Altus-birodalom ingatlanügyletein szocializálódott Szilvásy jöhetett szóba".

Utóbbi szerint a cikk azt a hamis látszatot keltette, hogy a kormánynegyed-elképzelés nem ésszerű számításokon alapuló ötlet, hanem óriási ingatlanspekuláció. Kérte hát a bíróságot, mondja ki, hogy lapunk megsértette a jó hírnévhez fűződő jogait, emellett kártérítésre is igényt tartott - volna. Keresetét elutasították, ám ennél lényegesebb, hogy a kabinet végül kihátrált az új city terve mögül, s ma már - az Állami Számvevőszék által észlelt szabálytalanságok miatt - hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a kormányzati negyed ügyében.

Szintén büntetőeljárást vont maga után a MÁV áruszállítási vállalatának 2007-es eladása, pontosabban az a tény, hogy a vevő Rail Cargo Austria 2-3 milliárd forintos sikerdíjat fizetett ki egy nevenincs magyarországi bt.-nek.

Nemrég osztrák parlamenti képviselők is közölték, hogy - a befolyással üzérkedés gyanúja miatt folyó budapesti nyomozást kiegészítendő - feljelentést tesznek, mivel az Ausztria által kiutalt pénz szerintük magyar pártoknál landolhatott. Lapunk két éve portrét közölt a Geuronet Bt. főalakjáról, Gulya Andrásról - megemlítve, hogy a tanácsadó 1997 után minden politikai erő körül megfordult, de végül az SZDSZ uszályában kötött ki. Írásunkat Gulya rágalmazásként élte meg, a bíróság azonban első- és másodfokon sem találta bűncselekménynek a cikk közreadását.

Egy másik nemzetközi ügylet is akadt, melynek kapcsán sikerült újabb skalpot gyűjtenünk - igaz, még nem jogerősen. Tavaly ősszel egy orosz dokumentum segítségével bizonyítottuk, hogy legalább ötmilliárd forintos kár érte a magyar államot a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítésénél. Miután a papírt eljuttattuk a hatóságokhoz, a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával kezdett vizsgálódni.

Ennek ellenére a bizniszt bonyolító nemzeti vagyonkezelőt pénzügyminiszterként felügyelő Veres János olyan helyreigazító közleményt akart megjelentetni, hogy "bűncselekmény az ingatlan értékesítésével kapcsolatban nem történt". A politikus kérése a bíróság számára nem volt - nem is lehetett - parancs.

II. Különmeccs Kókával

Új hajlék a Normafánál
Szerverkereskedelem
Baráti traffipaxszállítók
SZDSZ Vagyonkezelő Zrt.

Kóka János három éve küld helyreigazítási kérelmeket szerkesztőségünkbe; e különmeccs állása egyelőre 4:1 - ide. Az egykori SZDSZ-elnöknek először - 2007 februárjában - azzal a cikkünkkel támadt vitája, amelyben nyilvánvalóvá tettük: megtalálta a módját, hogy ne kelljen bevallania egy jelentős ingatlant a vagyonnyilatkozatában. Kóka csak a családi cégében lévő üzletrészéről adott számot, elhallgatta viszont, hogy e kft. egy 600 négyzetméteres luxusvillát épít a Normafánál.

A volt gazdasági miniszter azzal védekezett, hogy a parlamenti szabályok szerint a képviselő cégének tulajdonában álló dolgokat nem kell feltüntetni a vagyonbevallásban - ám ez nem más, mint a kiskapu körülírása. Ilyen alapon minden politikusnak elég lenne fenntartani egy bt.-t vagy egy kft.-t, amely mögé elrejtheti a helikoptereit, terepjáróit és ingatlanjait. Kóka alulmaradt a perben, és egy idő után nevére is vette a házát - ugyanakkor a honlapján működtetett úgynevezett rágalomszámlálóról hónapokig nem távolíttatta el a Heti Válasz írásait becsmérlő sorokat.

Szintén megjárta a rágalomszámlálót (és a bíróságot) a lapunk által három éve feltárt Dataplex-sztori. Dióhéjban: három ciprusi cég három hónap alatt hárommilliárd forintot nyert egy informatikai bázis 2005-ös adásvételén, miután jól fizető - és többnyire Kóka minisztériuma alá rendelt - állami óriásvállalatok kezdték igénybe venni a korábban kapacitásfelesleggel küszködő szerverszálló szolgáltatásait. A három ciprusi társaság közül egy a Wallis-művek alá tartozott (amit az ügylet idején Bajnai Gordon vezetett), egy másikat pedig a Kóka valamikori sógor-üzlettársaként ismert Lepp Gyula érdekeltségeként azonosítottunk - amit az érintett később el is ismert.

A liberális pártvezető a bíróságon azt próbálta elérni, hogy a Heti Válasz közölje: "azt a hamis látszatot keltettük, hogy Kóka János állami pénzek magáncélra való szervezett felhasználásában segédkezett". A per végül szerkesztőségünk javára dőlt el, de ennél sokatmondóbb, hogy ma már a Nemzeti Nyomozó Iroda, az APEH és a Fővárosi Főügyészség is vizsgálja a Dataplex-adásvételt.

Az SZDSZ exelnöke tavaly aztán azért nyert meg egyetlen bírósági eljárást lapunk ellen, mert egy másik írásban "ciprusi gyökerű Wallis-Kóka-Lepp közösséget" emlegettünk - noha a politikusnak saját jogú ciprusi cége valóban nem volt. A következő két perben megint helyreállt a "régi rend": Kóka hiába próbálta jogi úton kifogásolni, hogy egy rendőrségi traffipaxtenderen felfedeztük - és vele is összefüggésbe hoztuk - Lepp Gyula üzleti holdudvarát. Vagy hogy nyilvánvalóvá tettük: az SZDSZ-stáb a koalíciós szakítás ellenére megőrizhette pozícióit az állami vállalati szektorban.

III. Kalandorok, kíméljetek!

Egymásért - egy másért?
Kiss kifogás
Lovagkór

Szintén több pert "lebegtetett Heti Válasszal szemben a kétmilliárdos csempészettel és sikkasztással is összefüggésbe hozott - aktív és nyugállományú nemzetbiztonsági potentátokat felsorakoztató - Egymásért Egy-másért Alapítvány, ám az eljárások java része időközben elakadt vagy okafogyottá vált. A Szilvásy György grafológus testvérét is foglalkoztató szerveződés kuratóriumi elnöke, Földesi-Szabó László ma már a csempészügy elsőrendű vádlottja - igaz, miután az egykori rendőrtiszt a Magyarok Egymásért Szövetsége nevű minipárt paksi jelöltjeként összegyűjtött 750 ajánlószelvényt, a Fővárosi Bíróság az április 11-i voksolásig felfüggesztette a büntetőtárgyalást.

Az Egymásért-ügy farvizén egyszer Kiss Péter mai társadalompolitikai miniszterről is megemlékeztünk, mivel híreink szerint remek kapcsolatokat ápolt a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójával, Galambos Lajossal - aki egyébként Földesi-Szabóék legfontosabb mentora volt. A szocialista politikus a bíróságtól várta lapunk "rendreutasítását" - sikertelenül.

A Heti Válasz elleni sajtóper lehetőségéből médiahírt kreáló Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetségének Nagy Magisztrátusi Széke viszont ígérete ellenére nem merészkedett jogi fórumok elé. Így továbbra is tartjuk, amit 2008 szeptemberében papírra vetettünk: a Magyarországot elárasztó állovagok - akik nem azonosak a köznyelvben "máltaiként" emlegetett rend tagjaival - gyakran a diplomáciai mentesség örve alatt próbálnak gazdasági előnyökhöz jutni. S hogy ennek mi köze van a politikához?

A fenti, hosszú nevű "lovagrend" tagjai között találjuk például Bárándy Gergely MSZP-s országgyűlési képviselőt, a fővárosi szocialista Danielisz Bélát, illetve a Tisztelet Társaságával "polbizniszelő" Schmuck Andort.