A napilap emlékeztet, hogy az uniós csatlakozási szerződés szerint Magyarország 2009. december 25-ig térhetett el az arzénre meghatározott vízminőségi határértéktől, vagyis a 10 mikrogramm/liter arzéntartalomtól.

Az ivóvízminőség-javító program - amelyet 2001-ben hívtak életre az uniós érték elérését célozva - azonban végtelenül lassan halad. Emiatt tavaly szeptemberben hazánk hároméves halasztási kérelmet kért az Európai Bizottságtól. Erre - noha kiegészítő adatokat kértek és kaptak - végleges választ a mai napig nem adtak - ismerteti a lap.

Az önkormányzatok leginkább az önerő hiánya és a vízdíjak várható emelkedése miatt vonakodnak belépni az országos ivóvízminőség-javító programba. Ez a program az egyetlen esélyük a településeknek, hogy ivóvízminőség-javításhoz forrásokat kapjanak. A program támogatása 90 százalékos, ráadásul a hátrányos helyzetű települések 5-6 százalékos plusztámogatást kaphatnak az önrészhez az EU önerőalapjából. Az önkormányzatok ezenkívül kedvezményes kamattámogatású hiteleket is felvehetnek. Pályázhatnak új vízbázis kiépítésére, víztisztítási technológia továbbfejlesztésére is.

Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem pályáznak, valószínűleg később saját zsebből kell fedezniük az ivóvízjavítás beruházásainak teljes költségét, hiszen a várakozások szerint 2013-tól ivóvízre Magyarország nem kap majd uniós forrást. Jelenleg több mint 400 településen magasabb az arzénkoncentráció az előírtnál, főként az Észak-, illetve a Dél-alföldi régióban - ismerteti a napilap.