Idén pedig rekordösszegű adósság - közel négyezer milliárd forint - jár le, amelyet meg kell újítani, vagyis vevőket kell találni az állam által kibocsátott állampapírokra. Ami nem lesz könnyű dolog egy olyan helyzetben, amikor az eurózóna válsága és az Orbán-kormány nem szokványos gazdaságpolitikája miatt csak drágán hiteleznek a befektetők Magyarországnak.

Ha a befektetők úgy látják, hogy a drága hitelek kamatainak kitermelése elviselhetetlen terheket ró a költségvetésre, egy idő után nem is vesznek több állampapírt. Az állam a tartalékokból csak néhány hónapig húzná, utána jönne az összeomlás. Ezért van szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió 17-20 milliárd eurósra becsült új hitelcsomagjára, amelyről mihamarabb meg kellene egyezni - állítják a lapunknak nyilatkozó elemzők.

De érdemes-e ilyen helyzetben állampapírt venniük a lakossági kisbefektetőknek? Szakértők szerint igen, hiszen akkor kell beszállni a piacra, amikor csúcson vannak a kamatok. Az emberek félretett, befektetésre szánt pénzéért az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is beszáll a ringbe. Töröcskei István vezérigazgató elismerte: lehet, hogy jobb lett volna akkor elindítani ezt a kampányt, amikor az Orbán-kormány szakított az IMF-fel, de talán még most sincs késő az emberek meggyőzéséhez.

Az állampapírok iránt élénken érdeklődnek a nagy intézményi befektetők is, amelyek szeretnek a zavarosban halászni, és épp az kelti fel érdeklődésüket Magyarország iránt, hogy mindenki a legrosszabbakat mondja róla. Persze mindenkinek magának kell eldönteni, mekkora kockázatot hajlandó vállalni, és ezért mekkora kamatot vár el. A Heti Válasz január 26-i számában arról készített összeállítást, hogy milyen típusú állampapírok között válogathatunk, és ezek mennyire versenyképesek a banki betétlekötéshez képest.

A nemzetközi befektetők közül elsősorban az amerikai Franklin Templeton alapkezelő épített ki erős pozíciókat a hazai államkötvénypiacon: több mint ezermilliárd forintnyi magyar államkötvényt vásárolt össze a társaság, így ez a cég számít Magyarország egyik legnagyobb hitelezőjének, annál is inkább, mivel a magyar államadósság öt százalékát birtokolja.

A fejlődő piacokra fókuszáló Mark Möbius (képünkön) pénzügyi guruhoz köthető alap régóta aktív a magyar piacon. „Mindig akad előre nem látott tényező és körülmény, ami jócskán átrajzolhatja a világgazdasági viszonyokat, mint ahogy az elmúlt évben is tapasztalhattuk. Nem tudjuk megjósolni, hogy a következő piaci korrekció miként hat ránk, milyen hatást válthat ki a világpiacon. Éppen ezért mi hosszú távú célokkal fektetünk be olyan országokba és vállalatokba, amelyek alulértékeltek, de ennek ellenére hisszük, hogy erősek, kezelhetőek és jók a növekedési kilátásaik. Hosszú távon változatlanul bizalommal tekintünk a feltörekvő gazdaságokra. Véleményünk szerint az egyensúlyban tartott gazdasági növekedés, az infláció és a globális versenyképesség az elkövetkezendő hónapok nagy kihívása ezen országok számára. Hisszük, hogy a feltörekvő országok tőzsdéi sokkal nagyobbak lehetnek, mint ma, és akár az amerikai, európai részvénypiacokat is felülmúlják - írta újévi blogjában Mark Möbius, a Franklin Templeton meghatározó igazgatója, a feltörekvő piacok utóbbi negyven évének  legnagyobb szakértője, aki korábban a Világbank vezetőjeként  is ezen a területen tevékenykedett.

A német-Puerto Rico-i származású Möbius, aki  1987-tõl vezetője a cégnek, a hosszú távú befektetések szószólója. Möbius olyan rangot vívott ki a szakmában, hogy a XX. század egyik legtekintélyesebb bankárává, majd a száz legbefolyásosabb amerikai személyiségei közé választották. A gazdasági folyamatokat nemcsak a szakma, de a közvélemény számára is kiválóan elemző, 76 éves Mark Möbius az amerikai gazdasági televíziós csatornák visszatérő vendége, a nagy lapok  publicistája, számos népszerű ismeretterjesztő gazdasági könyv szerzője.

Mark Möbius cége, a kaliforniai San Mateóból irányított amerikai Franklin Templeton az egyik  legnagyobb  globális befektető és tanácsadó cég, amelyik a világ minden táján vásárol értékpapírokat, és amelyik hisz a  „nagy kockázat - nagy haszon" elméletben. A vállalatot  kisebb reguláris vétségek kivételével elkerülték a nagy gazdasági botrányok. A céget még 1947-ben hozták létre  New Yorkban Franklin Resources néven.

Az akkori vezető lelkes híve volt az Egyesült Államok egyik alapítójának, Benjamin Franklinnek, ezért került a cég nevébe a Franklin név. 1992-ben egyesült brit Templeton befektetési alappal, majd 1996-ban tovább bővült egy kanadai vállalat beolvasztásával. 2001-ben vált a cég részévé az a Fidicuary Trust Company, amelynek irodái a New York-i Világkereskedelmi Központban voltak, és amelyik 87 alkalmazottat veszített a szeptember 11-i terrortámadás idején. A cég jelenleg közel kilencezer alkalmazottat foglalkoztat szerte a világon és évi 7,14 milliárd dolláros bevétellel rendelkezik.