Tavaly szeptember 29. és idén január 30. között 141 976 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsön fix árfolyamú végtörlesztése történt meg a pénzügyi szektorban a kereskedelmi bankoknál, szövetkezeti hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) beküldött előzetes piaci adatok alapján. További 19 052 szerződés esetében az ügyfelek január 30-ig igazolták a szükséges fedezetet, így e hiteleknél is esély van a végtörlesztés teljesítésére. Február végéig így összesen mintegy 160 ezer lakossági hitelszerződés zárulhat fix árfolyamú végtörlesztéssel.

A már kifizetett fix árfolyamú végtörlesztések 96 százaléka, 136 985 darab szerződés svájci frank alapú ingatlancélú hitelhez kötődött, az euró és a japán jen alapú kölcsönök száma mindössze 1 689, illetve 3 302 darab volt. A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege fix végtörlesztési árfolyamon 5,5 millió forint volt, ami jelzi, hogy kifejezetten alacsony összegű - 2-3 millió forintos - hiteleket is tömegesen végtörlesztettek. A bankoknál, takarékszövetkezeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál összességében a teljes devizahitel-állomány mintegy 19 százalékát fizették vissza. Szerződésszám szerint a legtöbb hitel végtörlesztésére a kereskedelmi bankoknál került sor.

Az ügyfelek 74 százaléka kiváltó forinthitel igénybe vétele nélkül végtörlesztette devizatartozását. A pénzügyi szolgáltatók január végéig 36 980 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak e célra, összesen 206,8 milliárd forint összegben. A pénzügyi szervezetek az összes folyósított hitelkiváltó forinthitelből mintegy 87 milliárd forintot saját addigi adósaiknak, mintegy 120 milliárd forintot pedig más szolgáltatók ügyfeleinek folyósítottak.

A 2012. január végéig már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 1073,7 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 776 milliárd forintot kellett kifizetni. A fedezetüket igazoló további ügyfelek piaci árfolyamon még további 145 milliárd forintnyi deviza alapú hitelt kívánnak végtörleszteni.

A Magyar Bankszövetség korábban úgy számolt, hogy a devizahitelesek körülbelül 20 százaléka lesz képes végtörlesztésre megtakarításaiból vagy banki forinthitelből. A végtörlesztési lehetőség szeptemberi meghirdetésekor a kormány nem tette kötelezővé a bankoknak a forintalapú „kiváltó kölcsönök" nyújtását, mondván: a bankok közötti versenynek köszönhetően ez a fajta hitelezés remélhetően megindul majd magától is. Így a devizahitelesek arra számítottak, hogy még a csapból is a forinthitelek fognak folyni.

A 36 980 darab hitelkiváltó forinthitel azonban nem azt mutatja, hogy éles konkurenciaharc bontakozott volna ki ezen a téren a bankok között. Sőt, épp ellenkezőleg: a bankok egymással összhangban látványosan megemelték a hiteleik kamatait, egyre kedvezőtlenebb konstrukciókat vezettek be, mígnem decemberben végleg leállították a hitelkérelmek befogadását.

A Bankszövetség szerint ha a pénzintézetek mindenki számára lehetővé tették volna a hitelből történő végtörlesztést, akkor megroppant volna az egész magyar bankrendszer. Arról nem is beszélve, hogy a bankok számára nem állt korlátlanul rendelkezésre elegendő forintforrás, s nem volt elegendő forintbetét-állományuk egy hitelháború kirobbantásához. Jól mutatja ezt az is, hogy a végtörlesztési lehetőség meghirdetését követő alig néhány hét múlva a takarékszövetkezetek nagy része le is állt - nem véletlenül - a forinthitelezéssel.